Reggel a világ legjobb érzése keltett.
-Jó reggelt Baba-puszilgatta a nyakam Jin.
Kinyitottam a szemem és elkapott a dèja vu érzés.
-Nem ismerős neked ez a helyzet?-kérdeztem miközben megfordultam és végignéztem a kidolgozott hasán.
-Emlékszem, de azt te álmodtad, és nem történt meg. Viszont így, hogy a barátod vagyok már nem bűn, sőt, ezt is megtehetem-kerekedett felém elég öhm..zavarbaejtően, igen talán ez a helyes szó. Mondhatnám úgy is, hogy 'ebbőlszexlesz' pózban, de műveltek vagyunk.
Már említettem, hogy nem tudok elpirulni, de ez akkor megcáfolódott. Vérvörösre váltott a bőrszínem. Soha nem voltam még olyan zavarban, mint abban a pillanatban.
-De-feküdt vissza-ezt reggel még nem-kacsintott.
Amint tudtam eltakartam az arcom és magamra húztam a takarót.
-Annaaa-"keresgélt"-ne bújj el. Tudod, hogy nem erőszakolnálak meg-rántotta le rólam a takarót-ha élvezed akkor nem erőszak-kacsintott megint.
-Kim SeokJin Oppa! Ne legyél ilyen~
-Szexi?-nevetett.
-Egoista...-csikiztem meg.
Sajnos ez nem váltott ki belőle reakciót, a francba, azt hittem csikis...
Csak azon kezdett el nevetni, ahogy erőlködtem..
-Ez aranyos volt-vigyorgott.
-Jin-mondtam komoly arckifejezéssel.
Arca komolyra váltott, és aggódó szemekkel kezdte fürkészni az arcom.
-Hova tűnt az a cuki és szerény fiú,akivel először találkoztam?-kérdeztem mélyen a fekete szemeibe nézve, és a kérdésem után csalódottság váltotta fel szeme boldog ragyogását.
-Sajnálom-hajtotta le a fejét- visszaváltozzak?
-Miiii???-képedtem el- dehogyis. Úgy szeretlek ahogy vagy, és imádom ezt az énedet is, csak megkérdeztem, hogy mivel érdemlem ki a "vadabb" Jint-rajzoltam idézőjelet a levegőbe-És ajánlom, hogy ne merj megváltozni, főleg ne miattam, mert harag lesz.
-Jaaa-sóhajtott megkönnyebbülten- az ismeretlenek előtt szerény és szűkszavú vagyok, a fiúk előtt hiperaktív, de mégis komoly. Viszont ezt a "vadabb" énemet-utánozta az előbbi tettem- sajnos nem tudom megmagyarázni. Ezt te váltod ki belőlem. Nyugi, csak érted változnék meg, de, ha nem hát nem.
-Ohhh értem-haraptam be az alsó ajkam.
-De, ha ezt csinálod akkor még vadabb leszek- lehellte a számba dörmögve a szavakat, majd szenvedélyesen megcsókolt.

Miután nehezen kikászálódtunk az ágyból és meg is reggeliztünk Jin szólt anyának, hogy a hétvégén vele leszek, engem meg felküldött a szobámba, hogy pakoljak két napra. Fogalmam sem volt, hogy mire készül, ezért magammal rángattam őt is, hogy segítsen. Elővettem egy oldaltáskát és izgatottan vártam a barátomat.
-Na végre-néztem rá-mit pakoljak?
-Most komolyan? Két napra ruhát és fürdőruhát. Nehogymár én öltöztesselek fel... Nekem nem az a dolgom-kuncogta.
-De sokat segítettél Oppa....

Gyorsan bedobáltam "egy-két" ruhadarabot, közben én is felöltöztem, aztán készen is álltam az indulásra.
-Érezzétek jól magatokat-csukta ránk az ajtót anya.
-Köszii-kezdtem, de amikor rájöttem, hogy a bejáratnak beszéltem csalódottan elindultam a kocsi felé. Mi baja van anyának?
Durcásan raktam a csomagtartóba a táskám, és ugyanolyan hangulattal huppantam le az anyósülésre.
-Most anyukád miatt vagy ilyen durca?-tette a combomra a kezét Jin.
-Igen-válaszoltam.
Valamit ügyködött a kocsival, meg a telefonjával. Nemsokára a tárcsázó hangos sípolását hallottam.
-Hallo?-szólt bele egy ismerős hang.
-Kriszti noona, Annának rosszul esett, az előbbi helyzet.
Szóval anya.
-Mi? Jaj istenem már nem is emlékszem. Mostanában nagyon szétszórt vagyok, Anna őszintén sajnálom, ha megbántottalak, nem volt tervemben. Nem tudom mi van velem-mondta kétségbeesetten.
-Semmi baj, anya-könnyebbültem meg- amúgy tök egyszerű..Szerelmes vagy-kuncogtam-nyugi átérzem.
-Na szuper.. Szerelmes a család-nevetett jóízűen saját kijelentésén.
-Na, örülök, hogy megbeszéltétek, de leteszem, mert hosszú az út, de pont elég arra, hogy Anna elmesélje nekem, hogy kibe szerelmes, hiszen tippem sincs-nézett rám Jin vigyorogva.
-Rendben, jó szórakozást, sziasztok-búcsúzott anya, immár normálisan.
-Szia-hangoztattuk egyszerre Jinnel, majd lerakta.
-Szóval. Kibe vagy szerelmes?- simogatta meg a combom, és a kezét csak váltáskor vette el a helyéről.
-Ja.. csak a szomszéd srácba-legyintettem, mintha ez megszokott lenne.
-Ja oké, úgy is el akartam mondani, hogy kavarok a stylisttal-rántotta meg a vállát.
-Jiwoo? Ez komoly? SeokJin oppa, ennél jobbat is kitalálhatsz-ráncoltam össze a homlokom-A szomszédsrác helyes. Csak még nem láttam...-bámultam ki mostmár az ablakon kifejezéstelen arccal.
-Nem csak egy stylist van-mondta hangsúlyozva a nem csakot.
-Jólvan-mosolyodtam el.
Szeretek vele irónikusan beszélgetni.
-De sajnos egy lányt jobban szeretek mindegyiknél-nézett rám egy pillanatra-SeJo egyik barátnője. Nagyon kedves lány.
-Tényleg? És mi a neve?-érdeklődtem.
-Minju-röhögte el magát.
-Létezik olyan lánynév?-nevettem én is.
-Én sem hallottam még-kuncogta.
-Jó, mondjuk én is egy idolt szeretek. Nála jobban senkit-kacsintottam.
-Tényleg? És melyiket? Lehet, hogy ismerem.
-Hát... a neve Kim~
-Taehyung?Igen, ő nagyon kedves fiú.
-SeokJin, de majdnem. Azt hiszem egy bandában vannak.
-Oh. Őt is ismerem, nagyon jóképű fiú. Szép hangja van. És nagyon tud szeretni. Azt is tudom, hogy kibe szerelmes. Molnár Annamária a neve. Európai lány, egyszerűen gyönyörű.
-Jaj, de ismerős a neve-vigyorogtam- de úgy tudom, hogy az Annamáriát nem szereti.
-Igen, pedig szép név.
-Lehetséges.
-Anna, kérdezhetek valamit?-pillantott rám.
Érdeklődő tekintettel ránéztem.
-Persze, oppa.
-Miért szeretsz?
-Jaj ez egyszerű. Híres vagy, gazdag, és jól nézel ki-mondtam rendkívül irónikus hangnemmel.
-Akkor jó. Nehogymár a belsőmet szeresd-folytatta a poénkodást.
-Amúgy.. téged nem lehet nem szeretni. Ezért vagyok féltékeny minden ARMYra akinek te vagy a biasa-mondtam őszintén.
-Hát nyugi, nem sok van-nevetett keserűen- szeretem az összes ARMYt, de őket egy lányként. Te meg a lány vagy-csókolt meg. (Nyugi, a zöldre vártunk, nem egy életveszélyes csók volt.)
-Hát ez nagyon romantikus volt-mosolyogtam és megsimogattam az útra figyelő barátomat.
-Tudom, sokat gyakoroltam-nevette el magát.
Mielőtt megszólalhattam volna bekapcsolta a rádiót amiben pont akkor indult el a Blood Sweat&Tears. Engem mindenhova követ ez a szám.
Jin tisztán énekelte a rap részen kívül az egész számot, én pedig csendben gyönyörködtem rajta.
-Énekelj te is-kért meg Suga részénél.
-Arról álmodhatsz-ráztam meg a fejem- nekem nincs szép hangom. Gyorsan kiszeretnél belőlem ha meghallanád-nevettem.
-Akkor felhangosítom, és úgy, oké?
-Jó-adtam be a derekam.
Megtette amit mondott, és én is.
Mindketten énekeltük a wonhae manhi manhi manhi refrént, és nagyon élveztem. Szeretek énekelni, csak nem lettem megáldva szép hanggal. Majdnem végig énekeltem, de Jin részénél abbahagytam, és a rádiót is lehalkítottam. Láthatóan élvezte ezt a kis sorát, tökéletesen ki is énekelte.

Egy óra utazás után oda is értünk egy óriási épülethez, jobbanmondva kettőhöz. Egy szálloda és egy másik valami. Mindkettőn óriási betűkkel díszelgett, hogy AQUAPARK VIP. Szóval Aquapark a másik.
Bámulatosan nézett ki az egész. A látókörben csak ez a két épület volt, minden máshol puszta.
-Mehetünk?-nyitotta Jin az ajtót.
-Természetesen-szálltam ki.
A szállodába mentünk, ahol adtak egy kártyát, 4/189-es szoba. Beszálltunk a liftbe, ami ugyanolyan modern volt, mint az egész hely, és seperc alatt a kívánt emeletre értünk. Kinyílt a lift ajtó és banda többi tagjával, meg persze SeJoval találtuk szemben magunkat.
Nem csak én lepődtem meg, hanem Jin is.
-Meglepetéés-kiáltotta el magát V.
-Ez komoly?-forgatta a szemét a barátom, én meg csak elnevettem magam a "lelkesedésén".
Így már biztosan izgalmas napnak ígérkezik a mai.

Sziasztok!
Hú de rég volt rész. És ti még később látjátok, mint ahogy megírtam. Az a helyzet, hogy valamelyik héten óriási lendületem volt írás terén, de el is múlt. Családi ok, ötlethiány, unpublikáción (létezik ilyen szó?xd) gondolkodás. Az volt, hogy 6 napja még úgy voltam vele, hogy meguntam, kész vége. Aztán négy napja már eljutottam odáig, hogy csak szüneteltetem. De mára már kitisztult a fejem, és minden megy a régi kerékvágásban.

Ez egy kicsit uncsi rész, beleakartam írni az aquaparkot is, de amikor 543 szónál indultak el akkor rájöttem, hogy nem fér bele a kereteim közé, és picit habiztam a későbbiekben. 😂😂