Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

13.Fárasztó nap/1.

Sziasztok! Már megint egy kettéosztott rész... Ejnye-bejnye.. Igazából ezt azért osztottam ketté, mert egy nap eseményei, és azért, mert amikor rájöttem, hogy a tervezett anyag nem fér bele a kereteim közé (1000-1500 szavas részeket írok általában) akkor rájöttem, hogy inkább a /2. lesz fárasztóbb, de erre meg nem találtam új címet és blablabla!

Köszönöm a vacsit-töröltem meg a szám.
-Elég volt?-simogatta meg a combom az asztal alatt Jin.
A kellemes bizsergés átjárta az egész testem, meg a zavarom is rátett egy lapáttal ezért nehezemre esett beszélni.
-I...igen-dadogtam.
Na szuper, itt mindenki előtt jövök zavarba...
-Akkor jó. Szerintem elindulhatsz tusolni, utána menj az én szobámba, te ott alszol, én kint a kanapén-mondta Jin-ha valamit nem találsz, csak ordíts és küldöm SeJot.
-Rendben.

Elindultam Jin szobája felé, mert ott volt a cuccom, elővettem a pizsim. Jó-jó, nem vettem elő, mert azt elfelejtettem eltenni.
-Jiiin-kiáltottam.
-Igen?-jelent meg az ajtóban.
-Nem hoztam pizsit-panaszkodtam.
-Direkt, mi?-jött közelebb nevetve.
-Elfelejtettem-néztem a két szép szemébe.
-Tőlem aludhatsz ruha nélkül is-húzott magához és borzolta össze a hajam nevetve-amennyiben nem vagy alvajáró, és nem mászkálsz ki éjjel.
-Vaaaaagy-húztam el ezt a szót-adsz egy pólót.
-Jaj, ezek az egyszerű megoldások-forgatta a szemét- milyen színűt,kisasszony?
-Feketét kérek, uram.
-Itt is van, hölgyem-adta a kezembe a ruhadarabot.

Nevetve indultam tusolni.
(Ír.megj.:ezt nem írom le részletesenxd)

Mire végeztem Jin illatom lett, a pólója és a tusfürdője miatt is.
Picit elszomorodtam amikor befeküdtem az üres ágyba, de gyorsan megszoktam a kényelmes szivacsnak köszönhetően.
Egy ideig néztem ki a fejemből, vártam, hogy elaludjak, de nem tudtam lecsukni a szemem.
Egy idő után feladtam a próbálkozást, és írtam Jinnek.

Nem tudok aludni.
Jin
Te se aludj
Hahóó
Ahjjj

Elszomorodva tettem le a telefonom, elfordultam a fal felé, és úgy próbáltam aludni. Fél perc múlva halk lépteket hallottam, majd ajtónyikorgást. Nemsokára besüppedt mögöttem a szivacs, de erre már megfordultam, igen jól tippeltem, nem valami random ember feküdt mellém, hanem Jin, és még a sötétben is láttam elbűvölő szemeit közel az arcomhoz.
-Tudod mióta várom, hogy írj?-kérdezte suttogva.
-Azt hittem, alszol-férkőztem közelebb hozzá.
-Mostmár alszom-puszilta meg a hajam-jó éjszakát-simogatta meg a hátam, és ölelkezve aludtunk el.

-Anna, kelni kéne-puszilgatott Jin.
Várjunk..puszilgatott??
Igen. Puszilgatott.
Mosolyogva nyitottam ki a szemem és a világ legtökéletesebb emberével feküdtem ölelkezve, hasonlóan, mint elalváskor.
-Jó reggelt-pusziltam meg az orrát.
-Neked is-simogatott meg- jól aludtál?
-Soha jobban-vigyorodtam el-és te?
-Akkor jó, én is tökéletesen aludtam-villantotta a tökéletes fogsorát-órákig tudnék még így feküdni, de muszáj felkelnem, reggelit csinálok-ült fel.
-Segítek-nyújtózkodtam, majd követtem a konyhába.
Összedobtunk 30 szendvicset (minden személynek 3-at, és még pluszba azoknak akik képesek mindig enni).
-Felkelted kérlek a többieket?-kért Jin-nemsokára kész a reggeli.
-Persze, megyek.
Minden szobába bekopogtam, és mindenkit sikeresen felkeltettem, kivéve Sugát és a gerlepárt. Először inkább SeJo-éknál kopogtam, és mivel semmi reakciót nem észleltem arra következtettem, hogy alszanak. Mielőtt benyitottam, a pokolba küldtem szegény Hopi barátomat.
-Hope, te vagy az én reményem-néztem kérlelő szemekkel.
-Mi kéne,Annus?-jött közelebb.
-Yoongit...
-Megyek már-indult az említett szobája felé.
-Köszönöm-küldtem neki puszit.
Kinyitottam Jungkook szobájának ajtaját, és az a látvány fogadott, hogy Jungkook félmeztelenül(szerencsére be volt takarózva ezért azt reméltem, hogy csak félig), kinyúlva fekszik az ágy közepén, SeJo pedig szorosan átkarolja őt és így szuszognak.
Igen, szerintem is elég érdekes egy póz, de nem az én dolgom megtudni, hogy miért így fekszenek.

Viszonylag hamar sikerült mindenkit felkeltenem, és az evéssel is gyorsan végeztünk, utána Jinnel megbeszéltük, hogy felváltva mosogatunk, amíg ő mosogat addig én felöltözöm, majd fordítva. Így nem ment el az idő a mosogatással, és pont 8:30-kor már a kocsiban ültünk. Jin vezetett, én az anyósülésen, a többiek pedig hátul.
-Csinos vagy-mért végig a kocsi indítása előtt.
-Köszönöm, de nem túl fekete?
-De, de nagyon jól áll. Kiemeli az alakod-kacsintott.
-Köszi-nevettem.

Az út többi része csendesen telt, de gyorsan odaértünk a hatalmas épülethez, a BigHithez. Kicsit félve szálltam ki a kocsiból, de nem tudtam, hogy miért, viszont amikor kiléptem, egy érezhetően frissebb levegő fogadott, és a két biztonságiőrön kívül egy lélek sem volt.
A fiúk érthető okokból tudták, hogy hova kell mennünk, egy táncteremben kötöttünk ki. Mi SeJoval leültünk az egyik sarokba, ők meg elkezdtek bemelegíteni.

-Menedzser-Hyung-köszönt vidáman a belépő férfinak Tae.
-Hát ők?-mutatott ránk.
Hirtelen nagyon ideges lettem. Mostmár értem, hogy mitől féltem már a kocsiban is. Attól, hogy nem engedik meg, hogy a fiúknak barátnőjük legyen.
-Ő a barátnőm-állt Jungkook büszkén SeJo mellé.
-Üdv-nyögte ki zavartan SeJo.
-Ő meg az enyém-jött mellém Jin mosolyogva.
Most a barátnőjének nevezett??
-Öö... Jónapot-köszöntem én is.
-Jajj lányok. Annyira azért nem kell tőlem félni. Nem mondom, hogy repdesek az örömtől, hogy jártok a fiúkkal, de szépek vagytok, és te-mutatott rám-különleges is, és a hírességek világában ez a fontos, csakis a külső, szóval nem lesz olyan marhanagy botrány, ha kiderül, de azért óvatosan az utcán-mondta el a monológját kedvesen a menedzser,ezzel feloldva a feszültséget.
-Köszönjük-mondtuk egyszerre SeJoval.
Bólintott, majd odafordult a fiúkhoz, és elkezdett beszélni nekik.
-Ez viszonylag könnyem ment-fújta ki a levegőt SeJo.
-Igen, de azt te is hallottad, hogy Jin a barátnőjének nevezett?-hajoltam közelebb, és suttogtam fülig érő mosollyal.
-Bizony-vigyorgott.
________________________
Már a harmadik koreográfiájukba kezdtek bele, és egyszerűen elképesztő volt. Összehangoltan mozogtak, és senki nem hibázott. Persze mindenkit néztem, de azért Jinen néha elidőzött a szemem, és nagyon magabiztosan, mosolyogva "ropta", engem nézve.
A táncaikban voltak cuki és szexi jelenetek is, jó zenéhez jó tánc kapcsolódott. Személyes kedvencem, a Dope, az I Need U, a Blood Sweat&Tears és a Save me koreoja, de a Runét is és a Fire-ét is nagyon szeretem, és igazából mindet.

Tényleg nagyon ügyesen eltáncolták a koncerten szereplő táncokat, közöttük kis pihenőt hagyva. Én fáradtam el helyettük. Persze ők is nagyon elfáradtak, tisztára leizzadtak, de nem látszott rajtuk. Csak az, hogy szeretnek táncolni.

Miután végeztek elkezdtek a földön fetrengeni, és hülyéskedni, Jin pedig odaült mellém.
-Hogy tetszett?-kérdezte még mindig hangos légzéssel.
-Nagyon ügyesek vagytok, mindenki nagyon jól táncol, és te is nagyon ügyes vagy-mosolyogtam.
-Tényleg Jin-jöttek oda a többiek-valószínűleg Anna miatt voltál most olyan, amilyen-folytatta Jimin-de többször is jöhet Anna, ha ilyen nagy önbizalmat ad. Jó voltál haver-veregette meg a dícsérő a dícsért hátát.

Szóval, miattam volt magabiztos.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro