Olyan szorosan ölelt magához, mintha csak az élete múlna rajta. Majd szépen lassan megfordított marjaiban, majd fülemhez hajolt.

-Vidd arrébb a hajadat.-suttogja majd meg is puszilja fülemet. Ajkai érintésétől megborzongok, de teszem amit mond. Pontosan tudom jól, hogy mit akar. Jobb kezemmel megfogom lófarokba kötött hajamat, ő pedig rögtön tarkómra hajol. Apró puszikkal hinti be a korábbi szívás nyomokat. Majd ahol nagyobbat sóhajtottam elkezdi fogaival megkarcolni bőrömet. Egy kis részét ajkai közé veszi,s szívni kezdi.

-W-wangjih... Ah...

-Megmondtam, hogy hogy hívj,nem?-ekkor erősebben rá harap bőrömre.

-L-lanh...mestherhh..

-Így már mindjárt másabb.-nyelvével megnyalja az előbb okozott sebet. Egyik kezét szemeim elé teszi, míg a másikkal pocakomat simogatja. -Szeretlek, Wei Ying.

-Én is téged.-fordulok meg karjai között,s megcsókolom. Nyelveink össze gabalyodnak, majd a következő pillanatban ijedten ugrunk szét egymástól. Szemeim egy kissé kikerekednek,s egyből a gyerekszobába rohanok. Xian ismét felkelt. Gyorsan kezeimeb veszem,s ringatni kezdem.

-Na, mi a gond, kincsem?-kérdezem gügyögve neki, majd egy puszit hintek homlokára.-Teli a pelus?-kérdezem, majd már rögtön azon is vagyok, hogy megnézzem. Sejtésem beigazolódott, ugyanis be pisilt. Miután ki cseréltem a pelusát, ő továbbra is sírt. Ismét ringatni kezdem.-Miért sírsz, Xian? Éhes vagy?-ezzel el is indulok a konyhába, majd a cumisüvegéért nyúlok, amit ilyen helyzetekben mér ott szokott lenni. Azonban nem kell neki. Ajajaj... Talán fáj valamije?-Fáj valamid?-kérdezem aggódva.  Elkezd fészkelődni karjaimban, én pedig rá jövökmit szeretne. Megfordítom, így a feje, vállamon van, egyik kezemmel feneke alatt tartom. Másik kezemmel pedig a hátát simogatom.

-Dúdolj neki.-szólal meg Wangji. Nagyot sóhajtok, majd végül halkan, elkezdek dúdolni neki. Azt a dalt amelyiket még Wangji nekem abban a barlangban... Régen. Xian kezdi abba hagyni a sírást. Majd el is alszik. Vissza fektetem ágyába, lassan, óvatosan nehogy felkeljen.

-Olyan aranyos voltál.-suttogja Wangji magához ölelve.-Mint egy igazi anyuka. Menjünk aludni mi is.-megfogja kezemet,s a hálószobánkba megyünk. Kis kifli nagy kifli pózban fekszünk,kezemet továbbra is össze kulcsolja az enyémmel.

.............

Egy hangos nevetésre ébredek. Szemeimet álmosan törlöm meg, majd megyek a nevetések irányába. A nappaliba érve kellemes látvány fogad. Csendben figyelem, ahogy Wangji a magasba emeli Xiant, majd vissza húzza magához, és egy lágy puszit hint homlokára. Majd ismét a magasba emeli,s ismét vissza magához. Ám ezúttal Xian, kicsi kezeivel gyorsan meg is fogta Wangji homlok szalagját, és mikor Wangji felemelte, a szalag is le jött róla. Itt már nem bírom,s elnevetem magam. Tudom, hogy Wangji nem szereti ha valaki a szalagját piszkálja.Mindketten felém pillantanak.

-Szerintem szomjas. Idehoznád a cumisüvegét?-válaszul csak bólintok, majd a konyhába megyek. Miután megtaláltam amit kerestem, gyorsan vissza megyek a nappaliba. Xian éppen Wangji szalagját rágja, miközben ő összehúzott szemmel nézi őt.Kuncogva veszem el Xian-tól a szalagot, s odaadom Wangji-nak. Xiant a kezeimbe veszem, majd itatni kezdem.

-Nézd Lan Zhan, Lan Zhan! Olyan aranyos.-oda jön mellé,s arcomra egy cuppanós puszit ad, majd Xian-hoz hajol,s mikor már abba hagyta a cumizást, Wangji az ő arcára is egy cuppanós puszit adott.

-Igen, aranyos.-kezével meg simogatja arcát. Xian szinte belefúrja arcát Wangji nagy tenyerébe.

.........................

-Jiang Cheng.

-Rég találkoztunk, Wei Wuxian.

-Valóban.-veregetem meg vállát.

-Végül is klán vezér vagyok, elfoglalt.-mondja morogva.

-Igen igen.  Valóban! Várj egy kicsit!-megköszörülöm torkomat.-Ooo nagy klán vezár, Jiang Cheng, örülök, hogy ellátogattál,eme messzi vidéki kis viskóba!-mondom rá játsza játékos hanggal. ő pedig elvigyorodik.

-Valóban, így már mindjárt másabb a helyzet. Na, inkább mutasd, hl van Xian? A napplaiban Wangji-val.-mondom mosolyogva. Elindul az előbb említett hely felé. Én is oda megyek. Jiang Cheng megkéri Wangjit, had tartsa egy kicsit Xiant. Meglepődök, ahogy Xian-nal kezd játszani. A levegőbe emeli, Xian pedig nagyokat nevet. Meg pörgeti, szorosan tartja, és nevet vele együtt.

-Nem is tudtam, hogy jóé tudsz bánni a gyerekekkel.-mondom kuncogva. Jiang Cheng, Wangji kezeibe adja Xiant, majd kellemetlenül néz rám.

-Végül is... Én neveltem fel Jin Ling-et. Még ha elfoglalt is voltam, sokat voltam vele...-mosolyogva ölelem meg.

-Shijie biztos büszke lenne rád.-el tolom magamtól,s szemeibe nézek. Egy pillanatra mintha egy könnycseppet láttam volna szemeiben.

.......................

-Xian! merre vagy?-kérdezem kiabálva. Komolyan, amióta Xian elkezdett négykézláb menni azóta csak mászkál a lakásban. Az előbb még mellettem volt a konyhában,s mire észre vettem volna már el is tűnt!-Xian!-egy apró kuncogást hallok, szobám felől. Gyorsan a szobámba is megyek. Xian éppen a fuvolámat tartotta a kezében. Mosolyogva ülök le mellé a földre. -Várj, Xian. Hallgasd. Ezt így kell.-el veszem tőle, majd játszani kezdek rajta. A közös kis dallamomat Wangji-val. Miután be fejeztem, meg pillantom az ajtóban. Ő is le ül mellénk a földre citerájával együtt.

-Zenéljünk együtt.-ezzel meg is pengeti az első dallamot. Xian el fekszik a földön,s szemei lasan le csukódnak. Ekkor a kezembe veszem Xiant, majd a szobájába viszem,s le fektetem az ágyába.Majd vissza megyek Wangji-hoz,s egy puszit adok ajkaira.

-Jó volt együtt zenélni veled.

-Igen. Jó volt újra veled zenélni.-ölel szorosan magához. Emlékszem, mikor Cloud recessess-ben tanultam, egyszer Wangji-val zenéltem. Bár, akkor még nem játszottam fuvolán,így csak dúdoltam. Ő pedig azt mondta, hogy: "A te hangodnál szebbet még sosem hallottam." Emlékszem, az volt az utolsó éjjelem Gusu-ban. Másnap pedig elmentem. Emlékszem Wangji arcára. Szomorú volt, és mérges. Oda akartam menni hozzá, de ő elment, s vissza sem nézett. Emlékszem,a Yilling Pátriárka válásomra. A szavai még mindig bennem égnek.

Gyere vissza Gusu-ba velem!

-Jól vagy?-lengeti meg kezét előttem. Mosolyogva hajolok oda hozzá, s csókolom meg.

-Soha jobban. Csak örülök, hogy újra veled lehetek. Kérlek, vigyázz rám, a hátralévő életünkben.

Ezennel ezt a könyvet LEZÁROM!!!

Elég fájdalmas a számomra, de egyszer minden véget ér, még a legszebbnek tűnő történetek is.

De nem kell aggódni, hisz lesznek még MDZS történeteim. Lesz itt WangXian, Xichen x Jiang Cheng, gyerekneveléses sztorik is, meg lehet, ha inkább az nektek jobban be jönne, akkor egy új MDZS one-shotos könyvet is elkezdenék. Nos, az utóbbit majd meglátjuk.

Köszönöm a sok kommentet, köszönöm a vote-okat meg mindent. A sok megtekintés. Nem hittem volna, hogy sok embert érdekelni fogja-e történet, de örülök, hogy sokan nyomon követtétek ezt a könyvet.

  Viszont lenne egy másik hírem is. Az írónő aki a MDZS-t írta, van még 2 regénye. Arra gondoltam, szavazással eldönthetnénk, hogy melyiket is fordítsam :D Mivel kíváncsi vagyook, hogy melyik lenne a jobb.

Az egyik, a:

Scum Villain's Self-Saving System - A Szemét Főgonosz Önmegmentő Rendszere

Na, szerintem már a címe is nagyon kecsegtető :D

A leírást arról az oldalról másoltam, ahol a MDZS light noveljét lehet olvasni magyarul, sajnos eddig csak a 4.fejezeti, azt hiszem... Na de akkor kezdjünk is bele a sztoriba:

"Hát nem olvashatok többé hárem regényeket?!"

Shen Yuan hirtelen halálát követően egy Shen Qingqiu nevű férfi testében születik újjá, aki nem más, mint az általa utoljára olvasott regény rohadék főgonosza - és nem mellesleg a regény végén szörnyű halált halt! Az eredeti Shen Qingqiu-ból nem más csinált emberi husángot, mint saját tanítványa, Luo Binghe. Shen Yuan feladata pedig az lesz, hogy megváltoztassa a regény végét, ezzel megmentve saját magát.

A történet egy érintetlen, fehér virágról szól, akit később feketére festett a sors... és valamiért a hűvös, szemét főgonosz típushoz kezdett el vonzódni. Egy mester és tanítvány különös története ez, rengeteg vérrel, bosszúval és... szerelemmel?!

Ha valakit érdekel a MDZS light novel ezen a linken meglesheted:

https://mxtx-hun.tumblr.com/

Nos, akkor kezdjünk bele a másik sztoriba (ami mondjuk nekem jobban be jön igazából :D )

Heaven Official's Blessing - A Mennyei Hivatalnok Áldása

800 évvel ezelőtt Xie Lian volt a Xian Le királyság koronahercege, akit az ország összes alattvalója teljes szívéből szeretett. Így nem volt meglepő, hogy már nagyon fiatal korában az istenségek közé emelkedett. Azonban hibát-hibára halmozott, és mind az istenek, mind az emberek megutálták őt, így ismét a Földre lett száműzve. Aztán megint a Mennybe került. Aztán megint száműzték....

És most 800 évvel később sikerült harmadjára is a Mennybe emelkednie, immáron mint mind a 3 világ* nevetségének tárgya. Újból istenségként első feladata elvégzése közben találkozik egy rejtélyes démonnal, aki a szellemek fölött uralkodik, és mindenki a Mennyben retteg tőle. Azonban Xie Lian mit sem sejtett arról, hogy ez a démon szemmel tartotta őt már nagyon, nagyon régóta...

*3 világ: démonok világa, emberek világa, halhatatlanok/istenségek világa

A szavazás 5. 20-ig fog tartani!

(A MDZS manga fordításos könyvben is közzé teszem holnap!