Észre sem vettem, de már mindjárt hétvége. Bár nem mondanám könnyen telt volna, de akkor miért mosolygok ennyire miközben ezt írom?

Szerencsére mivel nem ismertük még a tanárokat, ezért egy bemutatkozással kezdtünk szerdán. Aminek hálát adok, mivel a csütörtök már egy kicsit sem volt hasonló a szerdai nyugalomhoz. Pár tanárnál, mivel már az előző nap bemutatkoztunk és beszélgettünk, ezért ezen a napon személyesen adták a tudtunkra, hogy milyen a Szent Johannában az élet. Csütörtökön első órát rajzzal kezdtünk, Vladár tanár úr szerintem jó fejnek bizonyult, mivel egész órán csak beszélgettünk minden féléről. A következő óra töri volt, a tanárnő hajlandó volt egy bemutatkozásra, de utána rögtön bele is kezdtünk az anyagba. A fizika pedig, egy nagy nagy kérdőjel. Nem tudom, hogy szeretem vagy nem. Az egyértelmű, hogy a tanárnő, kimondottan ijesztő a vörösre festett hajával. És a kifejezéstelen tekintetével, amivel ránk néz. Szerencsére ezen is hamar túl voltunk. Fizika utána tesi következett. A lányok és a fiúk külön tesiztek, ezért az A osztállyal össze voltunk vonva. Amúgy az A-s osztályról annyit, hogy öt lány van ott. Eddig csak az egyikkel tudtam még beszélni. Lillának hívják és szeret táncolni, azt mondta ő is tánc szakköre fog jelentkezni. Amúgy tesiről, csak annyit nyilatkoznék, hogy haláli volt. Persze mindenkinek más értelemben. Fanni és Alice majd meghaltak, míg én Petrával igazán élveztük a Kopornay által nyújtott kemény edzést.

Az utolsó két óra pedig angol és irodalom volt. Angolon új anyagba kezdtünk, mivel tegnap már megismerkedtünk a tanárral. A többiek látszólag szenvedtek, míg én figyelmesen hallgattam a tanárt, Mr. O'Realy-t. Ez lehet azért volt, mert valószínűleg csak én tanultam eddig angolt.

Az irodalom pedig kész káosz volt.

– Jó napot 9/B! – lépett be a terembe a tanár úr, mire páran, én, Petra, Marci és Alice visszaköszöntünk. A többiek, épp valami számukra érdekesebb dolgot csináltak, ami fontosabb az irodalomnál. Fanni épp kedvenc könyvét, Az erdő virágait olvasta, míg a mellettem ülő Máténak a kezében egy zenelejátszó pihent, miközben a hallgatott zenére rázta a fejét. Ricsiről és Milánról nem is beszélnék, ők voltak a legpofátlanabbak, vagyis hát szerintem. A többiek szerint Kardos volt a ,,rossz fej", de írom is mi történt.

Azután, hogy a tizenegy diákból négy, csak négyen köszöntek vissza a tanár úrnak, éreztem, hogy az irodalom tanár nem sokáig fogja bírni idegileg. Ám az csak a bonyodalom volt, hogy a háromnegyed osztály rá sem nézett a tanárra, de az csak plusz dolog volt az egészre, amikor Ábel felemelte a telóját.

– Krisz, köszönj! Ő az irodalom tanárunk. – irányította a kamerát Kardosra. – Tanár úr bemutatkozna? – kérdezte a fiú, mire az osztály nem bírta tovább, és hangosan elröhögtük magunkat.

– Így nem lehet tanítani – morogta a telefonba a begőzölt tanár, majd kirohant a teremből. Tíz perc múlva Mádayval az oldalán tért vissza, mire mi angyali szemekkel pislogtunk a két tanár felé.

– Újabb ördögfajzatok! Azt hittem, hogy tavaly elbúcsúzhatunk, iskolánk rombolóival, de persze megérkezett az utánpótlás – mondta dühösen a tanárnő, majd kiviharzott a teremből.

Mikor az irodalomnak is vége lett Ábelhez fordultam és belecsaptam a tenyerébe.

– Ez jó volt – röhögtem velük, majd egy gyors búcsúzkodást követően mindenki haza felé indult. Kifelé menet, Fanni az oldalamba vágott, mire felsikítottam. Nem a fájdalomtól, hanem a meglepettségtől.

– Mi van? – masszírozom az oldalam, majd követem barátnőm tekintetének irányát, ami egy társaságra mutat. Két szempárt találtam, ami engem méregetett: az egyik a bátyámé, a másik pedig Márké, aki vidáman mosolyogva intett nekem, míg a tesóm csak mogorván figyelt engem. Az izgalomtól remegve köszönök vissza Márknak, majd sétálás közben Fannival kitárgyaltuk ismét a fiú.

Ricsi: 5/? Mi baja van?
Vacsora: 5/5 Kínai, a kedvencem :)
Kardos: 5/3 Szegényt nagyon sajnálom!
Gondos piros haja: 5/1* Ijesztő...
Márk: 5/5*** Olyan, de olyan szerelmes vagyok
Uptown Funk: 5/5 I'm too!