Október 14. (Hétfő)

Az elmúlt két hétben nem igazán történt semmi izgalmas. Tomival csütörtökön délután az ének tanárral próbáltunk, mert egy hónap múlva lesz egy népdal éneklő verseny. Persze a próbákon se szólunk egymáshoz, de nem akarunk csalódást okozni Kökény tanárnőnek, ezért igyekszünk profikként viselkedni, de ez nem azt jelenti, hogy kibékültünk és puszi pajtások lettünk.
Reggel álmosan keltem ki az ágyból. Hatalmas ásítás közepette mentem a szekrényemhez mentem kivenni a mai ruháimat. Gyorsan felöltöztem, a hajamat befontam, majd fogtam a táskámat és lementem reggelizni. Apu épp bundáskenyeret csinált.
- Hagyd, majd én megcsinálom - álltam apa mellé, mire ő mosolyogva adta át a helyét. - Túl hamar nőttél fel kincsem - mondta a konyha pultnak dőlve apu.
- Ez nem igaz - ráztam meg a fejem miközben beletettem a tojásos kenyeret az olajba. - De miből gondolod? - fordultam felé kérdő tekintettel. - Érett gondolataid vannak, sütsz és főzöl.
- Szeretek sütni és főzni. És a sok olvasástól vannak értelmes gondolataim - magyaráztam meg.
- Ebben az anyádra ütöttél. Ő is ilyen volt kamasz korában.
- Tudom - mosolyogtam rá. Mikor megsült a kenyér kiszedtem a forró olajból és készítettem a többit. Mikor kész lettem elkezdtem enni egyet, majd apuval elindultunk a suliba. A suli előtt apu leparkolt, majd kiszálltunk a kocsiból.
- Szia, Vivi! - köszöntek a fiúk vidáman. - Hali - mosolyogtam rájuk, majd Márkó megindult felém.
- Még mindig nem árultad el.
- Mondtam már, hogy nem érdekes - sóhajtottam fáradtan, mert kicsit kezdett elegem lenni abból, hogy két hete ezzel zaklat, hogy áruljam már el neki mégis mivel tudta kivívni a haragomat Tomi. - De igenis érdekes. Te nem törődtél azzal, hogy az apja mit tett a nagynénéddel anno, de most meg csak megtűritek egymást. Szóval ne akard beetetni nekem, hogy nem érdekes, mert szerintem az!
- Hosszú, de annyi a lényeg, hogy két hete hétvégén elmentünk az állatkertbe Ricsivel, Tomival és a húgával, de annyira hülyén viselkedtek, hogy mindkettőjükkel összevesztem. Ennyi! - hadartam el, mire Márkó pislogás nélkül meredt rám. - Ennyi? Mert hülyén viselkedtek? Azt hittem, hogy megakart ölni téged.
- Ő nem ilyen! És az sem volt szándékos, amit az apja tett! Tomi senkit se lenne képes bántani! Fizikailag - suttogtam az utolsó szót. Mert fizikailag nem bántott engem, de lelkileg igen. - Te véded őt. Annak ellenére, hogy haragszol rá.
- És? Bárki megtenné mással is.
- Nem, ezt senki sem tenné meg, hacsak... A jó édes búbánatos pacal pörköltbe! - hagyta el a száját egy burkolt káromkodás. - Ez nem lehet igaz! Te beleszerettél? Istenem, Vivi! - nézett rám kétségbeesetten Márkó, mire próbáltam befogni a száját.
- Halkabban, Márkó! Nem akarom, hogy bárki meghallja!
- De mégis, hogy?! Ismered az apádat! 18 éves korodig nem lehet barátod.
- Szerinted nem tudom? Tudod, van, hogy nem lehet parancsolni a szívnek és néha a tiltott dolgok a legcsodálatosabbak az életben - mosolyogtam rá halványan, mert kiskorunkban is sokszor mondta már ezt. - Ezt az anya készítette lopott sütikre mondtam, nem arra, hogy legyél szerelmes még idő előtt!
- Nem akartam szerelmes lenni, de valaki odafent épp az ellenkezőjét akarja.
- Ennek nem lesz jó vége.
- De, ha megígéred, hogy hallgatsz erről. Kérlek, Márkó! Ne mondd el apának!
- Ahj. Rendben, nem árulom el neki.
- Köszönöm! - ugrottam a nyakába boldogan. - Nem akarunk megzavarni semmit, de menni kéne, különben elkésünk - szakított félbe minket Márk a fiúkkal a háta mögött, akik helyeslően bólogattak. Márkóval mosolyogva indultunk be a suli épületébe. Egyenesen a teremhez mentünk, majd bementünk. Tomi nem ült a helyén, ezért akadálymentesen leülhettem a helyemre. Ginny vigyorogva jött oda hozzám. - Szia! Mizu?
- Szia, semmi veled?
- Velem sincs sok. Nézd milyen gyönyörűséget szereztem szombaton? - mutatott fel egy könyvet. - Mind a négy változatot megvettem belőle, de a Hollóhátas áll közelebb a szívemhez.
- Az jó. Tomiról nem tudsz valamit?
- Nem - rázta meg a fejét. Ekkor csengettek és Nógrádi lépett be a terembe. Elkezdődött az óra.

<<<<<<<<<<<<<<<<>>>>>>>>>>>>>>>>

A nap gyorsan, de unalmasan telt el. Tomi ma nem jött suliba. Délután egyedül mentem haza, mert apának bent kellett maradnia valamiért. Egyedül indultam haza. Végig zenét hallgattam, de az egyik utca sarkán megálltam. Tomiék utcája előtt. Egy darabig hezitáltam, majd egy mély sóhaj közepette elindultam. Kb öt perc gyaloglás után megálltam a kapu előtt és vegyes érzelmekkel csengettem be. Pár perccel később egy szőke, rózsaszín tincses hajú lány nyitott ajtót. Kíváncsian nézett rám a rágóját csattogtatva. - Kit keresel?
- Én... öhm... Tomit keresem. Itthon van? - kérdeztem bátortalanul.
- Talán igen, talán nem.
- Mi?
- Ez attól függ, hogy ki keresi.
- Az osztálytársa vagyok és a leckét akartam elhozni neki.
- Zita! Kivel beszélsz? - szaladt az ajtóba Róza, majd mosolyogva nézett rám. - Szia! - rohant hozzám a kislány és átölelt. - Szia! - öleltem vissza én is. A goromba lány összeráncolt szemöldökkel nézett ránk.
- Jöttél Tomihoz? - kérdezte vidáman Róza.
- Csak ezeket hoztam neki - kutattam a táskámban a jegyzetekért és egy lapért, amit matekon írtam, mikor végeztem a feladattal. - Odaadnád neki? Senki másnak, csak és kizárólag Tominak! - kötöttem a lelkére, mire határozottan bólintott és a papírokkal a kezében szaladt be a házba. A lány továbbra is engem méregetett.
- Csak ennyit akartam - néztem rá, majd hazaindultam. Otthon megírtam a leckéimet, majd felnéztem messengerre és láttam, hogy két értesítésem is jött. Az egyik az osztálycsoportból, a másik pedig Tomitól. Először az előbbit néztem meg, de csak az agymenés ment és, hogy írunk-e valamiből holnap. Végül kiléptem a chat-ből és megnyitottam Tomi üzenetét.

Tomi:
Kösz a jegyzeteket, de nem kellett volna...

Tomi:
Am, nem akarlak megsérteni, de megzakkantál??

Az utóbbira nem tudtam mit reagálni. Mivan?!

Vivi:
Miért zakkantam volna meg???

Tomi:
Te írtál bocsánatkérő levelet... pedig nekem és a Répa fejűnek kellett volna...

Vivi:
Ricsi! Nem Répa fejű, hanem Ricsi a neve! És nem lett volna szükséges válaszolnod arra

Tomi:
Részletkérdés... Hallom találkoztál Zitával😂

Vivi:
Ja, bűbájos lány...😒

Tomi:
Ha megismered, akkor talán megkedvelnéd. Fasza csaj

Vivi:
Mennem kell, sorry. Szia

Ezzel kiléptem a chat-ből. Kissé bosszúsan meredtem magam elé. Mit láthat ebben a csajban? Nyilvánvalóan szebb, vékonyabb és mindenre nyitottabb mint én. Sose jönne össze egy ilyen dagadt disznóval, mint én. Változtatnom kell ezen! Most! Kivettem a szekrényemből egy fekete melegítő pulcsit és nadrágot, a hajamat lófarokba kötöttem, majd fogtam a telefonomat és a fülhallgatómat és lementem a nappaliba. Felvettem egy régi cipőt és kimentem. A kapunk előtt bedugtam a fülhallgatómat és elindítottam rajta a Shape Of You-t. Bemelegítettem és elkezdtem futni. Oké, először kocogtam, de a második körre már futottam. A zenék sorra váltakoztak, majd olyan egy órával később értem haza. Teljesen kifáradtam. Kimerülten mentem be a házba. Levettem a cipőmet, majd felmentem a szobámba a pizsimért utána a fürdőbe mentem és gyorsan letusoltam, majd lementem vacsorázni. Anya csinált sajtos tésztát, amit szeretek, de én inkább egy almát ettem. Anyuék furcsán néztek rám.
- Nem eszel a tésztából? Ez a kedvenced.
- Nem, most inkább almát eszek - haraptam bele a piros gyümölcsbe. Vacsora után felmentem a szobámba és különböző edzős appokat néztem a telefonomon, amiből párat le is töltöttem. Olyan negyed tizenegy körül korogni kezdett a hasam. Próbáltam nem törődni vele, de húsz perccel később elegem lett a gyomrom morgásából és lementem a konyhába. Először ittam két nagy pohár vizet, majd kinyitottam a hűtőt és kivettem a maradék sajtos tésztát, amit megettem. Mindet. Mikor tudatosult bennem, hogy mit tettem, a tányért a mosogatóba tettem, a hűtőt becsuktam és felrohantam az emeleti wc-be. Próbáltam erőltetetten köhögni és úgy hányni, de nem használt, ezért az ujjamat bedugtam a számba és igyekeztem minél mélyebbre dugni, ami már hatásos volt. Mikor kiadtam magamból mindent, kimostam a számat, fogat mostam és visszamentem a szobámba. Lefeküdtem az ágyamba és lassan elaludtam.

-----------------------------------------------------------
Sziasztok, remélem tetszett ez a rész! Bocsánat, hogy ilyen soká hoztam a részt, de nem volt ihlet. Vajon kicsoda Zita? Tomi és Vivi újra beszélnek egymással, Márkó pedig rájött Vivi titkára. Vajon hova fog vezetni Vivi hirtelen jött fogyás vágya?

By: Mona❤