Szeptember 9. (Csütörtök)

Az előző rész tartalmából:

- Jajj, fogjátok már be! Gabesznek semmi köze sincs ehhez!
- Ez fájt! - kapott drámaian a szívéhez Gabesz. - Fájjon is, de értsétek már meg, hogy volt ami volt, de vége! Te pedig - mutattam Gabeszre, aki kérdő tekintettel nézett rám. - Felejtsd el azt a néhány alkalmat, amikor hormontúltengésed volt és rajtam töltötted le azt!

***

- Nem, csak nem akartam fájdalmat okozni neked a valódi válaszommal.
- Nem akartál fájdalmat okozni?! Tomi, te akkor kurvára összetörtél engem lelkileg! Hetekig nem ettem, mert megakartam felelni neked! Aztán az lett az eredménye, hogy a vércukorszintem annyira leesett, hogy abból tragédia is lehetett volna! Méghogy nem akartál fájdalmat okozni, megáll az eszem!

***

- Vivi, én tavaly óta szeretlek téged! - mondta ki, mire én sokkosan néztem rá. - Hogy mivan?!

<><><><>

- Amikor először megláttalak, már akkor beléd szerettem! Azt hittem, hogy te csak barátként kedvelsz, de amikor elakartam búcsúzni tőled és bevallottad, hogy szeretsz akkor egyszerre voltam boldog és szomorú. És mivel én voltam az első, akibe beleszerettél remélem lehetek a barátod! - magyarázta, mire én sokkosan néztem rá. - Na, mit mondasz? Lennél a barátnőm?
- Nem! Nem leszek a barátnőd! Megőrültél?! Mindenki rühell téged, beleértve én is! Ezt gyorsan felejtsd el és engem is! - hátráltam, mire elkapta a karomat, majd magához rántva megcsókolt. Nem csókoltam vissza, hanem a szabad kezemmel felképeltem. - Idióta barom! - kiabáltam vele. Már majdnem kimondtam, hogy barátom van, de gyorsan kapcsoltam. - Hé, te! - hallottam Bende hangját. Oda kaptam a fejem és ő rohant felénk.
- Már megint te?! Mit akarsz? Az időjárásról diskurálni?
- Nem, csak ezért jöttem - mondta tök lazán, majd hirtelen behúzott egyet Tominak. Több se kellett neki, mert ő pedig gyomorszájon vágta. - Úristen, ne csináld! - próbáltam szétválasztani a két fiút, de valamelyikük véletlenül fellökött. - Te utolsó féreg! - húzott be egyet Tominak. - Álljatok már le! - kiabáltam, mire Bende rám nézett. Sóhajtott egyet, majd a földre taszította Tomit. - Most az egyszer szerencséd volt! Nem akarlak többé meglátni Vivi körül, megértetted?
- Miért kije vagy te neki? - kérdezte gúnyosan a földön fekve Tomi.
- Nem mindegy? Annyi a lényeg, hogy nem akarlak a közelében látni! - még nem láttam ilyennek Bendét és kicsit megijedtem tőle. Közelebb jött hozzám, de megráztam a fejem és elrohantam. Magányra volt szükségem, hogy fel tudjam dolgozni az imént történteket. Tomi tényleg szeretett engem? Mármint szerelmes volt belém? Akkor miért nem mondta korábban? Ha elmondta volna, akkor örültem volna neki? Ha összejöttünk volna, akkor minden másképp alakult volna köztem és az osztályom között. És talán Gabesszel se kerültünk volna olyan közel egymáshoz, mint sikerült.

««««««««««««««««»»»»»»»»»»»»»»»»

Nagyban feküdtem az ágyon és a plafont bámultam. Kopogásra kaptam fel a fejem. - Ki az?
- Vendéged jött - mondta anya, majd megjelent mellette Ő. Egy szál rózsát tartott a kezében. - Szia!
- Mit keresel itt? - ültem fel hirtelen. Tudom bunkóság volt ezt megkérdeznem, de ez volt az első, ami eszembe jutott. - Átjöttem. Remélem nem baj - jött beljebb, mire anya a háta mögött kacsintva felmutatta a hüvelykujját, mire én csak a fejemre csaptam. - Zavarok? - rémült meg, mire azonnal magyarázkodni kezdtem. - Nem, nem zavarsz! Csak anyu... - gondolkodtam, hogy mit mondjak. - Szeret mutogatni - mondtam ki, mire anyu mosolyogva megrázta a fejét és elment.
- Értem. Ezt neked hoztam - nyújtotta felém a virágot. - Köszi - vettem el a rózsát tőle és letettem az asztalra.
- Haragszol rám?
- Ugyan miért haragudnék? - néztem rá meglepetten. - Mert elrohantál. Sajnálom, de megláttam, hogy megcsókolt úgy, hogy te nem akartad és bennem valami elszakadt.
- Ne haragudj, csak minden olyan gyorsan történt - mentem oda hozzá, hogy megöleljem. Bende viszonozta az ölelésemet és belepuszilt a hajamba.
- Semmi baj! - simogatta a hátamat. Lassan elhajoltam tőle, majd lábujjhegyre álltam és megcsókoltam. Bende rögtön viszonozta azt.
- De hiányzott már ez - mosolygott le rám. - Csak ez hiányzott neked? - csaptam a mellkasára tettetett felháborodással. - Nem, hanem még a csodaszép, kedves, aranyos és vicces barátnőm is. Meg te - röhögött fel, mire a vállába boxoltam.
- Jól van Benedek, jól van - bólintottam komolyan. - Remélem tudod, hogy miután elmész felhívom a másik barátomat Endrét.
- Szóval nem én vagyok az egyetlen férfi az életedben? - kapott drámaian a szívéhez Bende. - Ha átmész a másik szobába meglátod a másik fontos férfit. Igaz nyáladzik, de attól még imádnivaló - vigyorogtam rá.
- Nyáladzik? - ráncolta a szemöldökét értetlenül Bende. - Aha, gyere bebizonyítom - indultam ki a szobámból és átmentem anyuékhoz. Soma a kiságyban gagyorászott.
- De aranyos! Hogy hívják?
- Soma - a hang hallatán az ereimben meghűlt a vér. Lassan fordultunk meg Bendével és megláttuk apát az ajtóban állni. - Szia, apu! Jó napot, tanár úr! - köszöntünk egyszerre apának.
- Mikor jöttél Bende?
- Nemrég, mert Vivi a suliban hagyta az egyik füzetét és azt hoztam el neki, de már menni készültem! A suliban találkozunk, szia, Vivi! Viszlát! - köszönt el Bende és lelépett. Apa értetlenül nézett rám. - Mi baja van?
- Talán elijesztetted.
- Lehetséges - mondta és kiment a szobából.

Szeptember 10. (Péntek)

„Egy fehér szobában tértem magamhoz. - H-hol vagyok? - kérdeztem rekedtesen. - Egy kórházban virágszál - hallottam egy idegen hangot. Oldalra fordítottam a fejem és egy nálam jóval idősebb nő feküdt a szomszédos ágyon. - Magát miért hozták be?
- Füstmérgezés. Téged?
- Autóbaleset - mondtam, majd eszembe jutott anya. - Az anyukám hol van?! - ültem fel hirtelen, mire elkezdett szúrni a mellkasom és... és a bal lábamat se éreztem. - Nyugi, biztos jól van - próbált nyugtatni a nő. Ekkor kinyílt az ajtó és apa lépett be rajta Misivel a nyomában. - Rebi! Kislányom! - jött rögtön hozzám apa és óvatosan megölelt. - Anyuval mi van?
- Nem tudjuk. Az orvos most volt bent nála. Minden oké veled tökmag? - kérdezte Misi. - Igen, csak nem érzem a lábam.
- Szólj egy orvosnak! - nézett a bátyámra apa, mire ő kiment. Rövidesen egy harmincas éveiben járó férfivel tért vissza. - Jó napot, Dr. Deák András vagyok. Mi a panasza a kis hölgynek?
- Nem érzem a lábam!
- Igen, sajnos az balesetben az autó úgy roncsolódott, hogy a bal lábát úgy összenyomta, hogy bénulás lépett fel.
- Mi?! Ez nem lehet igaz!
- Sajnálom. És van mégegy rossz hírem.
- Mégpedig? - kérdezte türelmetlenül apa. Mindhárman a dokit néztük, aki némi hallgatás után megszólalt...” Az ébresztőmre riadtam fel. Megdörzsöltem az arcomat és kimásztam az ágyból. Lassan odacsoszogtam a szekrényhez és kivettem a mai ruháimat. Gyorsan felöltöztem, a hajamat copfba kötöttem, majd a táskámat fogva lementem a lépcsőn, egyenesen a konyhába. Apa épp reggelit csinált.
- Jó reggelt!
- Neked is kincsem! Gyere egyél! - tett az asztalra egy szendvicset. Leültem és lassan falatozni kezdtem azt. Mikor befejeztem elmosogattam, majd elindultam a suliba, azonban a sarkon egy ismerős alak állt. - Mit keresel itt?!
- Beszélni akartam veled - nézett rám a kerítésnek dőlve. - Nincs miről beszélnem veled!
- Ki az a srác? Barátod?
- Miért érdekel? Egyébként meg csak egy barát.
- Én is az voltam eleinte - vágta rá.

- Hagyjál békén!
- Miért? Tudom, hogy te is odavagy értem! Látszik rajtad! - kiabálta.
- Ez nem igaz! Talán akkor szerettelek, de már nem! Fogd fel, kérlek!
- Vivi... nagy hibát követnél el, ha mást választanál helyettem - tette a kezét a vállamra, amit rögtön lesöpörtem onnan. - Ne mondd meg, hogy kivel lehetnék boldog és kivel nem. Mi végeztünk - mondtam mélyen a szemébe nézve, majd megfordultam és elmentem. Mikor lettem egy szappanopera főszereplője?! Hihetetlen, hogy egyszerre három fiú is szerelmes (vagy valami hasonló) belém!

-----------------------------------------------------------
Sziasztok, remélem tetszett ez a rész! Tomi elárulta, hogy ő mindig is szerelmes volt Vivibe, Bende leütötte őt, majd Levi elijesztette Bendét.

REKLÁÁÁÁM!!!
Kedves barátosném Via805 ír egy nagyszerű könyvet, ami szinte követeli a nagyobb nézettséget. PUF fanok örüljetek, mert jött egy új és egyedi PUF ff!

By: Mona❤