5.rész Megbocsájtassz nekem?
-Hé, engedjen el!-mondtam a biztonsági őrnek aki éppen karomat lefogva "kísért ki"
-Hát annak én is örülnék...-mondta Taehyung akit szintén egy biztonsági őr kísért.
Megálltunk egy nagy ajtónál, ami valószínűleg a hátsó kijárat volt.
-Ki vannak tiltva a moziból, be ne tegyék ide többet a lábukat!-mondta a biztonsági őr, majd kirakott minket az ajtón.
Az ajtót bezárták. Nagy szemetes kukák bűze, drog és alkohol szag terjengett a levegőben.
Mivel már szeptember van ezért eléggé hideg van este felé, a hűvös szél miatt libabőrös lettek a lábaim. Kellett nekem ilyen ruhában jönni...
-Gratulálok Y/n, ezt is elszúrtad! Viszlát, a pasid úgy is jön érted...-mondta Taehyung majd egyedül hagyott az éjszakában.
....
Tegnap este Xavi haza vitt engem, de nem mondtam neki semmit arról, hogy mi történt.
Reggel elég nyúzottan keltem. Alig aludtam valamit, egész éjszaka aggódtam amiatt hogy a barátnőm meg fog utálni, meg is értem...végre odament Jiminhez , végre elhívta valahova és én tönkretettem az egészet a Taehyunggal való veszekedésemmel.
A kényelmes ágyamról felkelve felvettem a mai ruhámat, ami egy nagy pólóból és egy melegítőgatyából állt. Ezután megfésültem a hajam és lesiettem a lépcsőn.
Dani ismét a konyhában ügyeskedett.
-Kérsz reggelit Y/n?-kérdezte pirítósát nyammogva Dani
-Nem, sietek hogy elérjem a buszt.-mondtam táskámat vállamra véve.
-Elvigyelek?-nyammogta tovább a pirítóst Dani.
- N-Nem, most inkább buszoznék. Szia!-köszöntem el
Igazából, most leginkább egyedül szerettem volna lenni és erre a legjobb mód a buszozás.
A buszra felszállva üres helyet kerestem magamnak, leginkább azt szeretem ha nem kell beülnöm idegenek mellé...de most alig van hely, úgyhogy bekell érnem ennyivel.Tovább sétáltam.
A busz jobb oldalán az ablak mellett egy sötétkék hajú srác ült, akinek fehér airpods volt a fülében. Fehér pólót , fehér-kék sportkabátot viselt ami kiemelte a különleges hajszínét.
És mellette pont van egy üres hely... (Milyen véletlen!😉)
A kapaszkodónál megálltam, majd megszólítottam a fiút.
-Szia, esetleg leülhetnék melléd...?
-Oh, persze.-vette le a székről az iskolatáskáját.
-Köszönöm!-mondtam
-Szívesen...
A fiú visszarakta a fülhallgatóját, és az ablakon át nézte az embereket.
Elég csöndes...ez tetszik! Végre nem egy idős néni mellett kell ülnöm, aki az összes unokájáról képeket akar mutogatni nekem.
A gondolataimban elmerülve bambultam magam elé, igazából próbáltam ébren maradni, nehogy rossz megállón szálljak le.
...
Szememet kinyitottam;
Fejem oldalra billenve pihent a mellettem ülő fiú vállán.
Úgy látszik még is sikerült elaludnom...
-Bocsi, nem sokat aludtam az éjjel..-mondtam a tarkómat valargatva.
A fiú csak kuncogott egyet.
Megszólalt az ajtónyitó hangja és a fiú leszállt, majd én is.
A beton úton sétálva száraz falevelek huldogáltak barna hajamra. Az iskola felé érve láttam ahogy Jimin a barátnőmet átkarolva sétálnak az iskola irányába.Vidáman integetni kezdtem. Észre vettek, de ignorálva engem bementek az iskolába.
Az út másik oldalán zöld pólóban és fekete rövidgatyában Taehyung sétált váltáskával az oldalán.Egyszerre értünk az iskola kapujához.
Íriszeink találkoztak, majd ő rezzenéstelen arccal besétált az épületbe.
....
Az órákon egyedül feküdtem nagyrészt a padomban, úgy szintén Kim Taehyung is mivel Jimin és Kanig elültek egymás mellé.
Erre a napra már elegem van az egyedül létből, és tanulásból is egyaránt. Viszont a most következő osztályfőnöki óra az utolsó óránk.
A csengőt követőleg az osztályfőnökünk nyitott be a terembe.
-Gyerekek, a mai nappal új diákot köszönthet az osztály! Kérlek benneteket, hogy próbáljon mindenki befogadóan viselkedni vele.-A mondata végén behívta az új osztálytársunkat.
Az ajtó kilincse kattant majd belépett a srác akivel a buszon utaztam. Sötét- kék haja úgyanúgy állt, majd sportkabátját megigazítva lépett az osztály főnökünk mellé.
-Kérlek mutatkozz be az osztálynak!-mosolygott a tanárnő.
-Cha Eun-Woo-nak hívnak, de mindenki csak EunWoo-nak hív. Amerikában éltem és nemrég jöttem vissza kb. egy hete.
-Köszönjük, EunWoo. Kérlek ülj le valaki mellé.-a tanárnő kinyitotta a füzetkéjét.
A fiú végignézett az osztályon és kiszúrt engem, majd egy mosollyal az arcán a padom felé közeledett. Megállt a padom előtt.
-Rég találkozunk
"Szundimanó"!-mosolygott pimaszul.
-Azért már bocsánatot kértem.-motyogtam zavaromban
EunWoo ledobta a táskáját, majd bepattant a mellettem lévő székre.
-Gyerekek elmondom a hónapban programokat és kirándulásokat.:
-Jövőhét pénteken-szombaton Itt az iskolában alszik az osztály és lesznek programok, csoportos feladatok és játék.Hozzáteszem pizzát fogunk rendelni.
-Ezenkivül ezen a héten lesz a kajak tábor az egész évfolyam számára. Holnap reggel indulunk Seosan-ba a , három napot leszünk ott
Miután a tanárnő elhallgatott mindenki azt csinálhatott amit akart.
A táskámba nyúlva kivettem egy kis füzetet, amibe firkálni kezdtem.A rajzolás teljesen kikapcsol engem, a gondolataim eltűntek. A képzeletem csak úgy szállt, mint a madár.
Egy idő után vettem észre, hogy a padtársam engem vizslat szemeivel. Meg mondom őszintén kezdett már idegesítő lenni.
-Mit nézel?-fordultam felé kissé frusztráltan.
-Semmit, csak láttam a rajzod és elég ügyes vagy.-mondta mosolyogva
-Mit rajzolsz?-kérdezte kiváncsian EunWoo, majd a közelebb csúszott hozzám a székével.
-Még nem tudom EunWoo.-mondtam.
-Ha szeretnél hívhatsz Jacks-nek is.- nézett rám
Neki olyanok a szemei mint egy őzikének, mogyoróbarna ívelt szempár. Észre vettem, hogy az ablakfelöli padban Taehyung minket figyelt. Miért?..
-Azért mi nem állunk ilyen közel egymáshoz, hogy így hívjalak.-tolltam arrébb a székét.
Az órának hamar vége lett. Hála istennek vége a mai napnak!
A folyóson sétáltam a kijárat felé, amikor a matektanárunk megállított.
-Y/n, remélem nem felejtette el a korepetálást!-mondta szemüvegét feltolva az orrán.
Hogy lehettem ilyen buta?? Teljesen el felejtettem, hogy Taehyunggal lesz ma korepetálásom...
-Persze hogy nem felejtettem el tanárúr, éppen Taehyungot kerestem.-hazudtam
-Jó korepetálást! Viszlát!
-Viszontlátásra!
Vajon hol lehet Taehyung?...
A messengeremet megnyitva írtam neki.:
Idióta:
Hol vagy??
Mogyoró agyú:
Miért érdekel?
Idióta:
Mindegy. Gyere az ének terembe, ha kész vagy.
A
telefonomat zsebemben csúsztatva siettem fel az emeletre. Majd a folyosón befordulva bementem az ének terembe.
A terem üres volt, az ablakokon lévő függönyöket lengette a szél. Leültem egy székre.Lássuk csak mi történt tegnap:
Elrontottam az egész esténket, megdobáltak popcornnal és összevesztem Taehyunggal. Az egészben az fáj a legjobban, hogy Taehyung haragszik rám...
Tíz perc múlva kinyílt az ajtó majd belépett Kim Taehyung. Lazán zsebre dugott kézzel közeledett, de arcáról semmi érzelmet nem tudtam leolvasni.
-Mi volt ilyen sürgős?-kérdezte
-Beszélni akartam veled.-léptem közelebb
-Ch, Ugyan miről!-mondta kifejezéstelen arccal.
-Csak hallgass meg, annyit kérek!-mondtam feszülten
-Hallgatlak.
-Sajnálom hogy nem mondtam el, de Xavér a bátyám.-mondtam szemébe nézve.Szemei kikerekedtek.
-T-te együtt vagy a bátyjáddal??-nézett rám fintorogva
-Dehogy te hülye!Csak azért csináltam, hogy féltékennyé tegyelek.-mondtam
-Nem is voltam féltékeny...-forgatta meg a szemeit.
Ezen felkuncogtam.
-Mit kuncogsz teee??!!-nézett rám, majd elkezdtett kergetni a teremben.
A székeket félrelökve menekültem kezei elől. Pár perc után kifogyott belőlem a szusz, így Taehyung utol ért. Olyan erővel jött, így
Mindketten leborultunk a földre. Rámnézett, majd csikizni kezdett ahol csak ért. Alig kaptam levegőt a nevetéstől. Boldog voltam ebben a pillanatban, olyan volt mintha az idő megállt volna körülöttünk...
-H-hagyd a-bba, már nem kapok le-vegőt.-mondta még mindig nevetve
-Mi a varázs szó?-kérdezte diadalittasan mosolyogva.
-K-érlek!!-mondtam, mire abbahagyta majd átgurult a másik oldalamra .
A padlón feküdtünk kifáradva, egymást néztük.Csak mosolyogni tudtam rá, ahogy ő is rám.
-Megbocsájtasz nekem?-kérdeztem mélyen szemeibe nézve
Vajon megbocsájt Taehyung Y/n-nek?
Kiderül a következő részben.
Addig is jó éjszakát mindenkinek. (Amúgy hajnali kettő van amikor ezt
befejeztem🙃😅)
Amúgy bocsi, hogy nem találtam normális képet a résznek.😆🥺😅
Pusziii!<33
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro