4
Teljesen melepődtem mikor az ágyamban ébredtem fel, megint észre vettem hogy az ablakom nyitva volt ezért oda léptem, és akkor láttam hogy az ablak oldalán karom nyomok vannak. Vissza húztam az amerikai stílusú fehér ablakomat és el indultam a fürdőszobába. Mikor végeztem a fürdéssel el indultam a szobám felé hogy fel vegyek valamit az iskolába, ahogy be értem a szobámba megint egy kis fehér papír pihent az ágyamon, ezzel a felirattal.
"Mondtam hogy ne kutakodj utánunk, mostantól figyelni foglak!"
Nem mondom hogy nem ijedte meg, gyorsan magamra kaptam a ruhámat a papírt pedig be raktam a táskámba. El indultam az alsó szintre és anya már ott várt rám.
-Indulhatunk?-kérdezte.
-Igen.-válaszoltam.
Ahogy ki értünk a kocsihoz akkor vettem észre hogy a kezemen van egy apró karcolás. Mikor be ültünk a kocsiba jobban megnéztem de nem tudom hogy a sérülés hogyan történhetett.
-Anya kaphatók egy saját autót?-kérdeztem.
-Igen, már gondolkoztunk apáddal rajta.-mondta
-Köszönöm.-mondtam és pont akkor álltunk meg a sulinál.
Mikor kiszálltam nem láttam Mattet a szememmel de Ellát sem. Ahogy be értem az osztály terembe Ella ott ült a helyén és integetett nekem. Le ültem a saját helyemre és vissza integettem neki. Furcsa módon első órán nem volt Matt, de ahogy telt múlt az idő a többi órán sem jelent meg. Ahogy vége lett a tanításnal Ellával együtt indultunk meg kifelé.
-Nem tudod hol volt ma Matt?-kérdeztem.
-Nem, de vanak iyenek mikor csak úgy eltűnnek.-mondta.
-Ez furcsa.-mondtam a szemébe nézve.
-Ne haragudj de nekem most mennem kell.-mondta és már el is szaladt.
Anya autóját megpillantva a parkolóba oda siettem hozzá és már be is szálltam az autóba.
-Hogy telt a napod?-kérdeztem.
-Jól, de otthon vár egy meglepetés.-mondta mosolyogva.
Egész haza fele vezető úton tűkön ültem hogy mi lehet a meglepetésem. Ahogy a kanyarból ki értünk meg láttam a házunk előtt parkolni egy fekete Volkswagen Tuareget.
-Anya ez az én autóm?-kérdeztem miközbe le parkoltunk.
-Igen, apáddal minden képpen terepjárót akartunk neked.-mondta és kiszálltunk az autóból.
-Tökéletes, nagyon tetszik.-ültem bele.
-Ezt örömmel hallom.-mondta és megöleltük egymást.
Mikor kiszálltam a kocsiból rá pillantottam az erdőre és akkor vettem eszre hogy valami hatalmas állat vissza fútott az erdőbe.
-El megyek sétálni.-mondtam és oda adtam a kulcsot anyának.
-Vigyázz magadra.-mondta.
Az állat után sietve teljesen el tévedtem az erdőben, és egy piros fa házhoz keveredtem. Ahogy be mentem a piros faházba meg láttam Matt iskolás cuccait a kanapén heverni.
-Te mégis mit keresel itt?-kérdezte a hátam mögül egy hang és gyorsan megfordultam.
Se..se..semmit.-dadogtam össze-vissza és Matt egyer közelebb jött hozzám.
-Tényleg akkor nem is vagy valódi?-kérdezte gunyolódva.
-De igen.-feleltem halkan.
-Szerintem jobban teszed ha most le lépsz és nem mondod el senkinek hogy láttál itt.-mondta komoly hangon.
Választ sem adva el keztem szaladni, majd késöbb pedig haza értem.
-Hol jártál?-kérdezte apa.
-Csak az erdőben.-mondtam.
-Mostantól nem mehetsz oda, tudod milyen veszélyes most?-kédezte.
-Igen.-válaszoltam és fel rohantam a szobámba.
Be érve a szobámba elővettem a tanulnivalót és el indultam fürdeni, miután végeztem el kezdtem tanulni és el alaudtam a tankönyveim felett.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro