Mikor reggel fel keltem éles fájdalom nyilallt a fejem annak részébe amit beütöttem. Mikor ki keltem az ágyamból akkor vettem észre hogy az ablakom résnyire nyitva volt, oda sétáltam és szépen lassan vissza húztam. Lentről hangokat hallottam így el kezdtem le fele menni és akkor láttam meg anyát a konyhába, hogy palacsintát süt reggelire.

-Jó reggelt.-mondtam.

-Viszont.-mondták a szüleim egyszerre.

-Kakaós palacsinta?-kérdezte apa.

-Igen.- mondtam boldogan.

Mikor meg kaptam a palacsintámat neki is álltam enni,majd szépen lassan anyáék is csatlakoztak.

-Kis lányom mikor akarsz kezdeni az új iskoládban?-kérdezte apa.

-Holnap.-mondtam.

-Hogy is hivják az itteni középiskolát?-kérdezte anya.

-Radford a középiskola neve.-mondtuk egyszerre apuval.

-Mikor kezdesz a helyi seriff őrsön?-kérdeztem.

-Már ma, mert este volt valami állat támadás.-mondta.

Majd hirtelen meg is szólalt apa telefonja, mikor felvette elég ideges lett, és hamar bontották a hívást.

-Nekem most mennem kell, az erdőbe táláltak támadásra utaló nyomokat.-mondta.

-Rendben, vigyázz magadra.-mondtuk.

Mikor apa elment fel mentem a szobámba és az internetem rákerestem waldporti históriákra akkor az elsők között dobta ki a vérfarkas jelenlétét Waldport hegyeinél. Mikor rá klikkeltem akkor el kezdtem olvasni és jegyzetelni magamnak, állítólag ezek a farkasok alak váltok és ezeréve Waldportban élnek. Ahogy bele mélyültem teljesen el feledkeztem a külvilágról, mikor le csuktam a laptopomat akkor láttam csak az ablakon ki nézve hogy teljes sötétség borult a kis városra. Mikor ki néztem az ablakon akkor apa autója állt meg a ház elött, le mentem majd mikor be lépett el kezdtem bezélegteni vele.

-Milyen volt az első napod?-kérdzetem.

-Fárasztó, durva ez az állat támadás, úgy szét vannak marcangolva hogy azonosíthatatlanok a holttestek.-mondta.

-Nem lehet hogy alakváltó farkas támadás?-kérdeztem.

-Nem, ez sokkal durvább meg amugy sincsenek alakváltó farkasok lányom.-mondta nevettve.

-De igen én láttam, olvastam róluk hogy itt élnek.-montam az igazamat.

-Rendben lányom, de én nem hiszek bennük amíg nem látom őket egyszer.-morogta.

Mit sem figyelve fel mentem a szobámba és ki néztem az ablakon és újra láttam a hatalmas farkast ahogy a sötétben izott a szeme, de egy szempillantás alatt el is tűnt. Mégnéztem kifelé de már nem láttam ezét úgy döntöttem hogy el megyek fürdeni, viszonylag gyorsan végeztem. Ahogy ki mentem a fürdőből, láttam hogy az ágyamon ott pihen egy fehér papír lap és az ablakom teljesen nyitva volt. Oda siettem és le húztam az abalakot majd kezembe vettem a papírt és el olvastam.

"ne nyomozz még a végén bajod esik"

Ijedtembe gyorsan be húztam a függönyt, a papírt be raktam az iskola táskámba majd fel öltöztem és be bújtam az ágyamba és álomra hajtottam a fejemet.