/ÁLOMBAN/
Csak az érzem, hogy remegek, s valami égeti a torkomat. Mintha izzó vas volna ott, amit nehezen tudok magamban tartani. Ám ekkor megjelenik valaki. Sötét csukjában, s az orra alá mormol valami varázsigeszerűt, amitől elmúlik a fájdalmam...
/ÁLOM VÉGE/
- Vikii, Vikii... Nyugalom. Sss.... Semmi baj. - Lydia karjaiban tértem magamhoz. Úgy néztem ki mint aki több kilométert futott. Izzadt voltam és zaklatott.
- M..m.. Mi történt? - dadogtam.
- Hát gyanítom rosszat álmodtál.. Vagy halált érzel... És sikítottál. Meg császkáltál a szobádba.
- Lydia egy ideje kísért egy rossz álom. Ám mindig kicsit máshogy történnek benne a dolgok. Látok egy sötét öltözetű fazont, aki vagy segít rajtam, vagy éppen ő kínoz. - éreztem, hogy Lydia óvatosan magához húzott, és ölelgetett.
- Ilyen nekem is sok volt. Na gyere le. Van egy csodaszer ami jót tesz, és megnyugtat. - leballagtunk, és ő kutyult nekem valami halványsárga lötyit.
- Mi ez? - kérdeztem.
- Csak hajtsd fel. - kacsintott, s én lehúztam. Nagyon jó ízű volt. - Na ugye, hogy jó. Lime-menta szörp. Csodákra képes. Na gyere, aludjunk.
- Lydia... Nem aldunál velem?
- De. Csak áthozom a telefonomat.

Másnap reggel kialvatlan fejjel keltünk fel mindketten. Felkeltünk, és lementünk. Lyidia és Natalie reggeliztek, én meg csak egy teát ittam. Villámgyorsan rendbeszedtem magamat. Világos szőke hosszú hajamat egy laza kontyba fogtam össze, és felöltöztem.

Lerobogtam. Ma az én kocsimmal mentünk. Amikor a sulihoz értünk mindenki sütgött-forgott. Alig bírtam beverekedni magamat a szekrényemhez.
- Az én csajom! - vágódott oda mellém Leo, megpuszilt aztán elrohant. Micsoda fogyi. Tuti fogadás. A gondolatmenetemből Aiden zökkentett ki.
- Szia Viki, csinos vagy. Vigyázz még a végén elkelsz. - dőlt neki lazán a szekrénynek.
- Jajjj... Te is láttad. Mi ütött Leo-ba?
- Te nem hallottad? Egy hónap múlva lesz a farsangi bál. Minden évben megrendegik.
- Ooo... Már értem. És most jönnek a "kanadai barátnőm van" kamuszövegek, meg az "elhozom az "unokatesómat, hogy ne égjek le" storyk. - nevettem. Ő csak mosolygott.
-És tudo... - megszólalt a csengő.
- Ne haragudj Aiden, de mennem kell. Kövi szönetbe találkozunk. - pacsiztunk egyet aztán én elrohantam.

Aiden szemszöge:
Nem tudom, hogy mi legyen. Hogy tudnám elhívni őt? És hogy is mondhatna nekem igent? Ahjjj nem tudom.. Ez a lány elcsavarja a fejemet.
Gondolataimba mélyülve észre sem vettem, hogy Mr. Petterson felszólított.
- Aiden.... Aiden! Méltóztatnál válaszolni a matematika feladatra? - állt fel a székéből mérgesen.
- Elnézést tanár úr. X³ = 689,76cm3
- Helyes, de nem ártana figyelni! - ült vissza. Hála Istennek Viki segített matekozni.

Órák után nem igen találkoztam vele. Valahogy mindig szem elől tévesztettem.
- Hali Aiden! Te kivel jössz a farsangi bálra? - bökött meg hátulról Lydia.
- Áá... Szia Lydia, még nem tudom. És neked van már kisérőd.
- Ohh még nincs. - nevetett fel. - De te kire pályázol? - bökött meg polyénosan, mintha nem tudná, hogy Vikit akarom elhívni.
- Lydia... Ne csináld. Tudom, hogy tudod, hogy kivel szeretnék menni.
- Hajrá! - veregette meg a vállamat, majd elment.

Stiles szemszöge:
Ma alig láttam Lydiát. De lesz vele ma franciám. Majd talán összejön.
- Szia Lydia! Mizu? - pillantottam meg amikor a szekrényénél állt.
- Áá... Stiles. Szia! Készülődök.
- Na hát az király. Lydia.... Csak azt akartam kérdezni... Hogy.. - kezdett elcsuklani a hangom.
- Mondd csak Stiles. - mosolygott rám olyan édesen.
- Eljönnél velem a farsangi bálba? - huuu kinyögtem.
- Igen. - szemei csillogtak. Olyan gyönyörű így.

Nap végén :
Amikor indultam haza egy különös hangot hallottam. Mintha valaki motoszkálna a csomagtartómban. Leállítottam a motort, s hátra mentem. Félve nyitottam ki a hátsó ajtót, és megláttam bent Scott-ot.
- Hooo.  Tesó mit keresel itt? - hőköltem meg.
- Stiles... Bezártál tegnap este, és elfelejtettél kiengedni. - próbált kikecmeregni a csomagtartóból. Ekkor mocorgást láttunk a bokrokban, és egy vöröslő szempárt. Amikor Scott közelebb ment meglátta, hogy Derek van a bokorban.
- Scott, segítened kell. Jenifer nem egyedül jött ide. Valaki késérte, és annak a parancsára támadott ránk. Szagot fogtam, de nem az ide vezetett.
- Mi van, ha a boroban bújkál. - próbáltam polyénmodni, de nem jött össze.
- Derek, milyen szagot éreztél. - vetettem fel az elgémberedetten mozgó Scott.
- Nem tudom... - elindultunk. Derek követte a szagot amit érzett, mi meg mentünk utána.
- A nemeton. - ámultam el.
- És van ott valaki. - egy csukjás alak volt ott, és valami számunkra érthetetlen nyelven kántált. Ám amikor észrevett bennünket valami kábító átkot szórt ránk, és elmenekült....

Sziasztok! Meghoztam az új részt. Remélem tetszik majd nektek!❤
Ha igen, akkor ne sajnáld a vote-ot és a komit. ⭐
Puszy nektek!❤

Herszi22