Scott szemszöge:
- Lydia... Lydiaaaa..... - sikította el magát Viki. - Neeeee!
- Viki higgadj le! - szóltam rá, de nem segített semmit. A lány nagyon makacs. 
- Vidd Lydiát! Én vissza megyek kicsit beszélgetni. - mondta egy alattomos pillantással, majd eltűnt a fák sűrű rejtelmében. Én úgy cselekedtem, ahogy kérte, bár nagyon féltem, hogy baja esik. Erős lány afelől kétségem nincs, de nem vigyáz magára.

Szerencsére Dr. Deaton most érkezett az állatklinikára. Segített bevinni Lydiát, de nem tudott sok pozitívumot mondani. 
- Be kell vigyük őt édesanyádhoz a kórházba, mert ő nem gyógyul magától.  - Dr.  Alan Deatonnal már pattantunk is kocsiba, és mentünk anyához a kórházba. Hála az égnek ott ellátták Lydiát, bár nem sok pozitívummal szolgáltak nekünk, de fel fog épülni. Igaz, hogy még kómában van, de jobban lesz. Brett mellett helyezték el. Ám most már Vikiért aggódok. Csak ne csináljon badarságot. 

Lydia szemszöge:
Valamiféle ködös helyen vagyok. Merő homály az egész látóköröm. Csak a hangos sikolyokat, és üvöltéseket hallom egy számomra nagyon ismerős hangon. Kicsit közelebb megyek, és ott már kisebb vérpacák is vannak, majd még egy kicsivel arrébb egy bilincses kéz... Egy könnycsepp huppan le a vértócsába, majd meglátom őt... Őt, akit legyőzhetetlennek hittem...Őt, aki mindenkinél erősebb... Őt, aki nélkül most nem lennék ilyen boldog... Őt, aki a legfontosabb nekem.... S őt halottan... Most szemei lesütötten pihennek pirospozsgás sebes arcán nem villan meg mosolya.. És nem nevet rám....

Scott szemszöge:
Szóltam Stilesnak és a többieknek, hogy Lydia kórházba került. Épp aggódva figyeltem Lydiát, amikor befutott Stiles. Ekkor hirtelen Lydia felült, és sikított egy nevet.
- Victoria!!! - majd remegve visszafeküdt, és félve ránk emelte tekintetét. - Az erőben van... - suttogta alig érthetően. - Halottan. - sikította újból. 

Azt tudtam, hogy a bansheek és a pokolkutyák közt nagyon erős a kapcsolat, de hogy két banshee közt is na azt nem. Fogtam magamat, és elindultam. Felhívtam Dereket és Maliat is. Többen lehet hamarabb megtaláljuk. 
- Mit mondott Lydia, hol látta Őt? - kérdezte Malia. 
- Az erdőben. - mondtam gyorsan. Elindultunk, de valaki megelőzött. 
- Liam? Mit keresel te itt? - kérdeztem. - Ráadásul Theoval? - vonta kérdőre Malia a bétámat. A két srác lassan félre állt, és ott volt Viki. Ott feküdt egy bilinccsel a kezén. Karmain vércseppek... Szemei le voltak sütve, és nem mozdultak... Mi csak csendben álltunk... Senki nem mondott semmit... Nem mozdultunk... Csak szomorkodtunk... Magunk se hittük, hogy vége... 
- Nocsa nocsak nocsak itt van Beacon Hills másik két alfája. Ti is a sorsára juttok. - üvöltötte Monroe.
- Azt kétlem anyuci. - rúgta le Malia. Erre én kaptam egy lövést a vállamba. 
- Sárga sisakvirág... - suttogta Derek, majd igencsak felmordult. Olyat ütött a mögötte élló vadászba, hogy az három métert repült. - Vigyétek innen Scottot és Vikit. - ebben a pillanatban Derek felé is elsütöttek egy sárga sisakvirágos töltényt, ám valaki elkapta. Hatalmas sikoly, amely félig üvöltés volt. 
- Takarodj az alfáimtól te kis csicska, mert darabokra szaggatlak! - üvöltötte Viki úgy, hogy a vadászok sorra vették szemügyre a föld szépségét. Mind elmenekültek, ennyit a hűséges seregről. Amikor Viki felénk fordult szemei élénk lilán ragyogtak. 
- Nem vagy semmi. - borult mindenki a nyakába.
- Siessünk.. Dr. Deatonhöz. Ki kell égetni a sérülésből a sisakvirágot, mert belehal. - mondta Derek. 

Liam szemszöge:
Viki valami pokolian erős. És nő létére. Banshee alfa. Ám Scott most nagy veszélyben van. Rohantunk a dokihoz, hogy mielőbb ki tudja égetni Derek a sebből a mérget. Szerencsére időben értünk oda. 
Szerencsére mindenki épségben megúszta. Másnap már kiengedték Brettet  a kórházból, és rá egy hétre Lydiát is. Így a húsvétot mind együtt tudtuk megünnepelni. 

Lydiáéknál leszünk mindannyian, még Theo is. Most a vadászok ellen ő is segíthet, de most ünnep van. Éppen az asztalnál ültünk, miközben Viki és Lydia pakolták ki az ételeket az asztalra. Mi fiúk készültünk egy apró meglepivel, de majd csak a vacsora után. Épp nagyba falatozott mindenki, és tesztelte, hogy az ízlelőbimbói mennyit bírnak, amikor valaki csengetett.  
- Nyitom! - kiabált ki Viki, és már szaladt is az ajtóhoz. 

Viki szemszöge:
- Mrs. Rayen? - kérdezte a futár.
- Igen. 
- Csomagja érkezett az LMX-től. - felelte. Én aláírtam a papírokat, majd bevittem a csomagot. Csak letettem a komódra, meg se néztem.  

Derek szemszöge:
Csak néztem, ahogy Viki mindenféle sütiket hoz be. Eközben mi fiúk felsorakoztunk, és vártuk a csajokat. 
- Fiúk ez meg? - tekintett ránk éretlenül Malia.
- Egy két há' és... - intett be Scott.
- Itt a húsvét, eljött végre a szép lányok örömére, mert a lányok szép virágok illatos víz illik rájuk. Kit húsvétkor nem locsolnak, hervadt virág lesz már holnap. Ne fuss hát el szép virágom, locsolónak süti jár, három. - mondtuk el kórusba a fiúkkal. - Szabad-e locsolni Csajok? - kacsintottunk rájuk. Mind végiglocsoltuk őket különböző illatú kölnivel, így olyan jó kölni keverék illat volt mindenhol. Leültünk békésen a nappaliba, és elkezdtünk kokettálni. Épp arról folyt a társalgás, hogy eltűntek a vadászok, amikor bevezették a társasághoz Coreyt és Masont akiknek a fejéhez egy-egy fegyvert fogtak. 
- Mrs. Rayen fáradj ide, és a barátaidat elengedjük. 
- Viki ne... - suttogta neki Lydia, de hiába. Ő ment, de nem volt minden ilyen egyszerű.
- Gusztustalan vagy Gerard! Bejössz ide hívatlanul, és még locsolóverset se mondasz. - sétált a vén vadász felé Viki - Undorító! - sikította Lydiával szinkronban, és ezzel kiütve a vadászfajzatokat. 

Sziasztok Drágáim! Köszönöm, hogy ilyen türelmesek vagytok, és köszönöm a motiváló kommenteket, és vote-okat. 
Remélem tetszeni fog nektek ez a rész! ❤
Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok Mindenkinek! A lányoknak sok locsolót, a fiúknak pedig sok locsolni való hölgyet! 🐇❤
Puszy Nektek!😘

Herszi22