Másnap reggel van. A fiúk még nem keltek fel. Készítem a reggelit, s közben a tévében a Top listán megy a BTS Danger című száma. Elkezdem dúdolni a dallamot.

- Ez került be a Top listába? - szólal meg Rapmon.

 - Jó reggelt. Te, hogy-hogy fent vagy már? - kérdem kicsit meglepődve.

- Csak felkeltem és gondoltam lejövök. Segítsek valamiben? - mosolyog.

- Köszi, de nem kell, csinálom én. - mosolygok én is.

Belép a konyhába fog egy poharat és önt magának üdítőt.

- Szeretem ezt. - mondom.

- Mit? Mire gondolsz? - kérdi mosolyogva.

- Ezt a számotokat. Igaz mindet szeretem.... - szintén mosolygok.

Monnal még beszélgettünk. Nemsokára lejöttek a többiek is. Elkezdtünk reggelizni.

- Jin, nekünk ma van valamilyen programunk? - kérdi J-hope.

- Nincs. - válaszolja.

- Na és ti fiúk, mit terveztetek? - kérdez újra, a B.A.P. tagokra értve.

- Semmit nem terveztünk... - mondja Jae.

- Hát ez nem annyira igaz.... én azt terveztem, hogy elmegyek a bokszedzőterembe.... - mondom mosolyogva.

- Lia mehetek veled? - kérdi Jimin.

- Ha van kedved akkor persze. - mosolygok még mindig.

Befejeztük a reggelit. Elmosogattam. Felmentem a szobámba és összeszedtem az edzős cuccom. Mikor kész lettem bekopogtam Jiminék szobájába.

- Gyere. - hallok egy hangot. Belépek.

- Csak azt szerettem volna, hogy hozz magaddal edzős ruhát. Azért, mert ha mondjuk ki szeretnéd próbálni akkor legyen mit átvenned. - mosolygok. Bólint egyet, majd kilépek a szobából.

Nemsokára lejött a nappaliba. 

- Sziasztok fiúk! - köszönünk egyet, hogy mindenki hallja.

Elindulunk. 

- Már régóta bokszolsz? - kérdi Jimin tőlem.

- Hát igen, már egy ideje csinálom. Te már bokszoltál? - kérdezem.

- Csak a Danger című videóklippben. Azon kívül még nem, de mindig is ki szerettem volna próbálni, normálisan. - mosolyog.

- Akkor most itt az alkalom. - mosolygok vissza rá.

Nem sokat kellet még sétálni,s odaértünk az edzőteremhez. Beléptünk.

- Sziasztok! - köszönök mindenkinek. Jimin is köszön. Elviszem az öltözőkig. - Itt át tudsz öltözni. - mondom neki. 

Én is elmentem öltözni. Gyorsan átöltöztem. Jimin is már készen volt. Nem sokan vannak ma az itt. Odamentünk egy bokszzsákhoz. 

- Tessék. - adok neki egy vékony kesztyűt. - Kacs, nehogy megsérülj. - mosolygok.

Megmutatom neki, hogy hogyan kell ütni. Megpróbálja. 

- Nagyon jó. Egyből ráéreztél. - vigyorgok. Még gyakoroltunk egy kicsit. 

- Lia ringbe! - hallok egy hangot. Az edző lépe elém. - Ki ez? - néz Jiminre.

- Ő az egyik haverom. Miért mennyek a ringbe? - kérdem.

- A OneHit edzőteremből jön a legjobbjuk, hogy megmérkőzzetek. - mondja. - Így tőlünk is a legjobb kell.

- Az a meccs nem jövőhéten lenne? - kérdem meglepődve.

- De, de előrébb rakták.... - mondja.

- Hát rendben... Jimin, bocsi, nem tudtam, hogy most lesz ez... - mondom sajnálkozva.

- Semmi baj, nem a te hibád. - mosolyog rám és megsimítja arcom.

Bementem a ringbe. Nemsokára meg is érkezett az ellenfelem. 

- Szia. - köszönök mosolyogva. 

- Ez most komoly? Tényleg egy csajjal kell megküzdenem? Én ennek az edzőtetemnek a legjobbjával akarok küzdeni, nem egy gyenge csajjal. - mondja flegmán.

- Ő a mi edzőtermünk legjobbja, Lia. - mondja az edzőm.

- Akkor nem valami erős lehet ez a hely, ha egy csaj a legjobb. Mi van szivi? Miért nem mész vásárolgatni, körmöt festeni, sminkelgetni vaaagy inkább miért nem jössz velem? Az ágyam nagyon kényelmes és szívesen elszórakoznék veled. - közelebb lép hozzám és megfogja az államat. Elcsapom a kezét.

- Most akkor megküzdünk, vagy nem mersz kiállni ellenem?- kérdem gúnyos vigyorral az arcomon.

- Nem ütök meg lányokat. - mondja kaján vigyorral.

- Az kár, én viszont igen. - célozva ezzel arra, hogy ő egy ,,lány" . 

Beléptünk a ringbe.

Jimin pov.:

Lia és az az idióta beléptek a ringbe. Az előbb uralkodnom kellet magamon, hogy meg ne üssem, hogy hozzáért és így beszélt vele. Ő nem olyan mint a többi lány. Elkezdték a meccset. Lia olyan könnyedén mozog. Kivédi az ütéseket, de ez a fiúval is így van. Lia elképesztő... beleviszi a talajtornát a bokszba.... szaltók meg ilyesmik... wáóó~ .... bámulatos. Egy ütése eltalálta a fiút. Erős ütés lehetett.

- Lia nem olyan mint a többiek. Nagyon erős. Nem csak fizikailag, hanem szellemileg is. - mondja az edzője, nekem. - Szóval te és Lia együtt vagytok? - kérdni.

- Ó nem-nem, mi csak barátok vagyunk... - magyarázkodok egy kicsit zavarba esve.

Ekkor Lia egy sorozatot küldött a fiúra. A fiú sem tétovázott. Ütötte a lányt. Ez nem tántorította vissza őt és egy ütéssel a földre terítette. Erős ütés lehetett... a fiú alapból magasabb Liánál, körülbelül egy fejjel..... Örülök, hogy a lány nyert. A két edző beszélget tőlünk kicsit távolabb és nem is figyelnek ide.

- Kislány, csak szerencséd volt... - mondja mérgesen a fiú. - De meglátod legyőzlek és elveszem előled a győzelmet....

- Hát azt nem hiszem. - nyújt nyelvet Lia. Nagyon vicces.

- Gúnyolódj csak, de nem csak a győzelem lesz az enyém. - kaján vigyorral végignéz Lián. Ezt most már nem bírom. Felmegyek a ringbe. Odalépek Liához.

- Nagyon ügyes voltál. - mosolygok a lányra, s egy puszit nyomok arcára.

- Köszönöm Jimin. - mosolyog. 

- Miért vagy ezzel az alakkal? - kérdi a fiú.

- Ő egy nagyon jó ember. - mondja Lia.

- Áááá... szóval csak gerincre vágott és ennyi... - nevet gúnyosan.

- Mit képzelsz?! - szólok hangosabban.

- Nyugi haver..... dögös ez a csaj. - vigyorog. Közelebb húzom magamhoz Liát, hogy még véletlenül se tudjon hozzáérni. - Kedvemre való lenne! Talán elviszem magammal.- kaján vigyorral nézi a lányt. Én is ránézek. Látom rajta, hogy most már ezt nem fogja szó nélkül hagyni.

- Hát akár mennyire is a kedvedre való lennék, soha nem fogok veled menni. Soha nem fogsz velem szórakozni. - mondja mérgesebben.

- Ha meglátnád a méretem nem ezt mondanád. - jobban elvigyorodik. - Nem szeretnéd megnézni? Nem lettél kíváncsi? - kérdi.

- Hát egyáltalán nem. Biztos vagyok benne, hogy a te kis gilisztád lázba sem tud hozni. - mérgesedik el.

- Persze..... Akkor ezé a kis ficsúré igen? - kérdezi gúnyosan.

- Igen. Az ő farka sokkal nagyobb mint a tiéd valaha is lesz. Nem tudsz felérni vele. Ő lázba tud hozni, de te meg sem közelíted ezt. Az ágyban is fantasztikusan viselkedik.- már lassan kiabál. Erre én elpirosodok.... Jézusom Lia.....Miket mondasz te?!?!

- Van valami baj?  - jönnek ide az edzők.

- Nincs semmi. - megy le az emelvényről Lia. Az öltöző felé veszi az irányt, de útközben beleüt egyet egy bokszzsákba ami nagyot mozdul. Mindenki összébb húzza magát.

- Megyek megnézem. - mondom.

 A lány után megyek, de még hallom, hogy az edzők és az a fiú a történtekről beszélnek. Belépek az öltözőbe, s ő éppen az arcát mossa. 

- Jól vagy? - kérdem.

- Persze jól vagyok.... - mondja bizonytalanul - Figyelj.... bocsánatot kérek az előbbi dolgokért amiket mondtam....csak..csak felidegesített..... és..... - magyarázkodik, és arcát a kezébe temeti.

Odalépek hozzá és megölelem. Magamhoz szorítom. Belefúrja fejét mellkasomba, s kezeivel átkarol. Kis idő múlva elengedem.

- Semmi baj. Csak nagyon furcsa és zavarba ejtő volt, hogy.... hogy az én méreteimről van szó... - esek megint zavarba.

- Jajj te... - neveti el magát. 

Már majdnem mindenki elment. Későre jár.

- Lia én is megyek, majd zárd be a helyet. - mondja az edző, mivel ő a tulaj is. - Sziasztok.

Ezzel el is ment és csak mi ketten maradtunk.

Jimin pov vége.

Ketten maradtunk Jiminnel. Beszélgettünk, hülyéskedtünk és edzettünk még egy kicsit. Elővettem a telefonom és elkezdtem fényképezni és azokat meg is szerkeszteni. Jimin ezt észrevette. 

- Te mit csinálsz? - kérdi mosolyogva.

- Megörökítem azt, hogy Park Jimin velem edz. - nevetem el magam. 

- Ohh, igazán? - vigyorog - Akkor most nyomjunk le egy meccset. - mondja.

- Ó nem, a végén még a csinos idol pofid megsérül és a rajongóid a halálukon lesznek. - nevetem el magam. Erre ő is elkezd nevetni.

- Mi van? Beijedtél? - lép be a ringbe nevetve.

- Hát jól van te akartad... - mosolygok.

Belépek mellé a ringbe. Elkezdjük a ,,verekedést" . Az egészet nem vettük komolyan. Hülyéskedtünk. Ütök egy gyengét, megfogja a kezem, odaránt magához, s magának háttal fordít. A kezeimet úgy fogja össze, hogy magam előtt keresztezik egymást. Kiszabadulok fogásából. Hülyéskedünk még egy kicsit. Lépek egyet hátra és elvesztem az egyensúlyom, s hanyatt esek. 

- Hahahaha.... Jól vagy? - kezd el nevetni. 

Nyújtja a kezét, hogy felsegítsen. Megfogom végtagját, s lerántom magam mellé a földre. Mindketten nevetésben törünk ki. Hirtelen elkapja vállaim és lenyom a földre. Felém mászik négykézláb. 

- Mit csinálsz? - nevetek.

- Na most már én győztem. Szó szerint lenyomtalak. - nevetünk.

Kelnék fel, hogy ne legyen igaza és ne tudjon legyőzni, de nem tudok. Minden próbálkozásomnál visszanyom.

- Nem-nem. Nem szabadulsz. Most már az enyém vagy. - neveti el magát. Én is nevetek, mert tudtam, hogy hülyéskedik. 

Jimin pov.:

Lia megüti a kezem, ami hirtelen kicsúszik alólam, így nem bírtam normálisan megtartani magam. Ráestem. Közel van hozzám...nagyon.... Átfut az agyamon, hogy mi lenne, ha most megcsókolnám...?... Nem lehet.... Gyönyörű szemei vannak. Megigéz tekintete. Istenem....de gyönyörű..... Lassan közelítek hozzá. Hirtelen megcsörren a telefonom, s észbe kapok.  Leszállok róla. Szerencsére annyira közel még nem volta, hogy lebukjak, hogy meg akartam csókolni. Elpirosodok. Felveszem a telefont. Csak Hopi volt az. Miután végeztem a telefonálással leülök mellé.

Jimin pov vége.

- Na muti, milyen képeket csináltál! - mondja.

Mutatom meg telefonomban a képeket.

- Kicsit megszerkesztettem őket. - mosolygok rá

- Ezek nagyon jók. - mondja mosolyogva.

Még beszélgettünk egy kicsit, majd elindultunk vissza a dormba.

Jimin pov.:

Sétálunk hazafelé. Egy hídon megyünk át. Szép a kilátás. A sok fény. Megállok. Lia is megáll.

- Nagyon szép ez a sok fény. - mondja.

- Ami az edzőteremben történt, amiket mondott az a fiú.... - kezdek bele - Honnan vetted hogy fantasztikus vagyok az ágyban? - nevetem el magam.

- Hát, azt hallottam, hogy aki jó táncos, az más téren is jól mozog.... és te jó táncos vagy.... - kicsit elpirosodott. Erre elnevetem magam.

Így olyan gyönyörű. Mindig az, de most még jobban. Látom rajta, hogy kicsit fázik. A levegő lehűlt. Leveszem a pulcsimat és ráadom. Megfogom a kezét.

- Jól áll neked a pulcsim. -mondom.

Lassan elindulunk hazafelé. Még mindig fogjuk egymás kezét. Tudom, hogy ő csak baráti kézfogásra gondol, mert már láttam, hogy a fiúknak is megfogja a kezét. De nem érdekelt, hogy ő most ezt csak barátilag veszi.... Olyan puha keze van.