- Kook nincs kedved velem aludni? - kérdezi meg kissé zavarban.

- Ha ettől megnyugszol, akkor de persze. - mosolygok rá.

- Akkor egy pillanat és felöltözöm. - mondja.

- Ááá, nem muszáj. - vigyorgok rá, erre ő csak mosolyogva megrázza a fejét - Jin hyung azt mondta borogatnod kell magad, szóval egész éjjel ez lesz, hogy le mennyen a lázad.

Erre nem mondott semmit. Befeküdtem mellé az ágyba. Megfogtam a vizes rongyot, s hozzányomtam a fejének. Lassan szuszogott, majd elaludt. Én még borogattam őt kicsit, s ellenálltam annak a kísértésnek, hogy lejjebb is vigyem a vizes ruhát. Csak a nyakáig mentem el. Kis idő múlva én is elaludtam.

Kook pov vége.

Reggel felkeltem, s megláttam, hogy Kookie még alszik. Óvatosan kikeltem az ágyból, majd felöltöztem. Már csak azt vettem észre, hogy ő is felkelt. 

- Jó reggelt! Hogy érzed magad? - mosolyog.

- Neked is. - mosolygok vissza - Már jobban.

Lementünk, s nemsokára mindenki lejött. Leültem a kanapéra, s letettem a laptopom az ölembe. Egyik oldalamon Yoongi ült, a másikon Tae. A többiek is mind körbevettek, minket.

- Lia kérdezhetek valamit? - kérdezi Tae.

- Persze.

- Megnézhetjük a gépeden a képeket? - vigyorog angyalian.

- Nyugodtan. - mosolygok rájuk.

Megnyitottak a képek mappámat, s rákattintottam az elsőre. Elkezdtem őket léptetni. Sok képet már megnéztünk, mikor egynél megállítottak. 

- Ki ez a fiú melletted? - kérdezi a monitorra mutatva Hopi.

- A másik bátyám. - mosolygok a fiúra. 

- Ő is itt él a városban? - kérdi kíváncsian Jin. Erre a B.A.P.-s fiúk kissé elkomorodtak. 

- Nem, nem itt. Ő... elköltözött messze innen. Már régen nem láttam őt. - mosolygok rájuk. Ők nem nagyon értették, hogy miért lettek szomorúbbak a fiúk. Én csak ránéztem az ölemben lévő laptop képernyőjére, majd lassan megsimítottam azt.

- Szia bátyó, rég találkoztunk. - mosolygok a monitorra - Emlékszel, amikor annyit hülyéskedtünk a kertben, és véletlenül összeütköztünk? Azt hittem haragudni fogsz, de nem tetted. Emlékszel, amikor felmásztam a fára, annak ellenére, hogy azt mondtad le fogok esni? Így is lett. Azt hittem azt mondod majd " Én megmondtam" , de nem tetted. Emlékszel amikor mérgemben becsaptam magam mögött az ajtót? Azt hittem megutálsz, de nem tetted. Emlékszel, amikor azt mondtam, hogy elkészítem a világ legjobb ebédjét, de végül nagyon pocsék lett? Azt hittem szomorú leszel, de nem lettél. És emlékszel, amikor megbeszéltük, hogy mi mindent fogunk csinálni, és hogy megígérted, hogy hamar vissza fogsz jönni a seregből?....De nem tetted.... - s ekkor egy könnycsepp gurult végig arcomon. Gukki odalépett elém, elvette tőlem a gépet, s az asztalra tette. 

- Hé, Lia figyelj! Emlékszel, hogy mit mondott mielőtt elment? " Ne szomorkodj, nemsokára visszajövök! " - idézi Guk - Ő nem akarná, hogy miatta legyél szomorú és sírj. - s megölelt. Az összes fiú odajött egy óriási csoportos ölelésre. Ahogy lökdösődtek és hülyéskedtek az ölelésnél, az mosolyt csalt az arcomra, s elnevettem magam.

- Na ezt az énedet, a mosolygós Liát jobban szeretjük. - vigyorog rám Himchan.

Suga pov.:

Még beszélgettünk egy kicsit, majd a lány felment a szobájába.

- Szegény lány.... - mondja kissé szomorkásan Rapmon.

- Lia sok mindenen mehetett keresztül. Elvesztette az anyját és az egyik bátyát is.... - mondja Tae, mire sokan bólogatni kezdenek.

Mi még beszélgettünk egy kicsit, majd mondtam a fiúknak, hogy megyek dalt írni a terembe. Tudom, hogy hülyén hangzik hogy a terembe, de a szállásnak van egy olyan terme amiben van egy-két hangszer és egy nagyobb tér, ami pont alkalmas táncoláshoz. Szóval elindultam oda. Mikor beléptem az ajtón, láttam, hogy Lia a kis asztalkánál ül fején a fülesével és kezében egy füzettel. Gondolom ő is dalt írni jött. Odaléptem mögé és ráhelyeztem kezem vállára. Felnézett, s elmosolyodott. Levette a fülesét.

- Dalt írni jöttél? - kérdezem meg.

- Igen. A mostani feladathoz. - mosolyog még mindig - Bocsánatot kérek a reggeli dolgokért. - hajtja le a fejét.

- Miért? Azért, mert elsírtad magad? - lepődök meg. Bólintott egy aprót - Miért mutatod magad erősnek? 

 - Hát... Gukkiék nagyon szerették anyámat. Ő olyan volt nekik, mint egy második anya. De mikor meghalt, az nagyon fájt nekem.... őt is elvesztettem mit az egyik bátyám. Anya volt az aki jött velünk mindenhova amíg kicsik voltunk és vigyázott ránk. Szóval halála után nekem gyorsan fel kellet nőnöm, hogy a 6 fiúnak még ne kelljen, s gondmentes és boldog életük legyen. Én akartam az anyám helyébe lépi és vigyázni rájuk, a második anyjukká válni. Megkomolyodtam, hogy nekik ne kelljen. Felnőtté kellet válnom, hogy ők gyerekek maradhassanak. Így vigyázhattam rájuk.... És erősnek mutattam magam, nem akartam előttük sírni, hogy ne fájjon nekik annyira az anyám elvesztése... - mondta keserű mosollyal az arcán.

Ekkor beléptek a terembe a többiek.

- Komolyan miattunk voltál ilyen? Jajj te lány... - öleli őt át a 6 fiú.

- Te már így is az anyánk vagy. Nem kell senki helyébe lépned. - mondja Jae.

- Köszönünk mindent. - mondják a lánynak mind. Erre ő csak még szorosabban öleli őket.

Miután mindenki kiölelkezte magát, leültünk az asztalhoz.

~

- És ez lenne a szöveg. - mondja Lia miközben megmutatta nekünk a jegyzeteket.

- Nagyon jóó~ - örvendezik Zelo. 

- De ti! - mutat ránk, az összes BTS tagra Lia - Nem szabadna, hogy lássátok ezeket, csak a vetítésen szabadna megismernetek a dalokat. Még a végén azt hiszik segítetek nekünk.

- Dehát nem is segítünk. - tetette a durcit Jimin. Ezen elnevettük magunkat.

- Lia, máskor elénekelted a dalokat, most miért nem? - kérdezi Jongup.

- Hát... mert... mások is vannak itt rajtatok kívül és tudod, hogy lámpalázas vagyok. 

- Jajj ne mááár... Pedíg már nagyon kíváncsiak vagyunk rá, hogy énekelsz. - mondja Kook.

- Nem fogjuk leharapnia fejedet. - nevet Rapmon. Nagy nehezen rávettük a lányt az éneklésre.

Egy Celine Dion számban egyeztünk ki.

https://youtu.be/qgsG2E1ayBc

Miután abbahagyta az éneklést, mindenki tátott szájjal nézte. Elképesztő...

- És ezt rejtegetted előlünk csajszi? - ugrik a nyakába Hopi és Tae. Erre ő csak elneveti magát.

- Kissé visszafogtad magad. - mondja mosolyogva Zelo. Visszafogta?... Az igen...

Suga pov vége.

Még beszélgettünk kicsit, majd a dallal is foglalkoztunk. A címet nem nagyon tudtuk kitalálni, de végül Himchan kiötlött egy jót. A végső címe a No mercy lett....

*** Bocsánat a nagy kihagyásért és késésért^^ de mindjárt itt a nyári szünet és akkor lesz időm írni^^ és bocsi azért is mert ilyen rövid lett, a kövi rész hosszabb lesz^^ <3 ***