Másnap reggel korán felkeltem. 5 óra van. Gondoltam csinálok reggelit a fiúknak. Gyorsan felkaptam egy cicanadrágot és egy trikót. Óvatosan és halkan lementem a lépcsőn, hogy ne ébresszek fel senkit. A konyhába érve kerestem egy receptkönyvet. Kinéztem belőle egy nagyon jó reggelit. Elkezdtem megcsinálni. Nagyjából a felénél tartottam, amikor meghallok valakit aki belép a helyiségbe. 

- Jó reggelt ! - köszön Jin. - Te mit csinálsz? Miért vagy fent ilyen korán? - kérdi.

- Jó reggelt ! - mosolygok. - Csak gondoltam csinálok reggelit.

- Ez nagyon kedves. Meg egy kicsit furcsa is, mert mindig én csinálom a reggelit, meg az ilyen dolgokat a fiúknak. - mondja mosolyogva.

- Hát most már itt vagyok én szóval nyugodtan visszamehetsz aludni. Mostantól csinálom én ezeket a dolgokat. - mosolygok.

- Na nem. Nem hagyom, hogy mindet egyedül csinálj. Segítek. - szintén mosolyog.

- Tényleg nem muszáj, már úgyis megszoktam... - mondom a mosolyom kicsit alább hagyott. Jin odajön mellém, megnézi, hogy mit készítek és, hogy hol tartok, s elkezd segíteni.

- Hogy értetted azt, hogy már megszoktad, hogy nem segítenek? - kérdi.

- Hát...csak....- nem tudom hogy kezdjek bele.

- Nem muszáj elmondanod, ha nem akarod. - néz a szemembe.

- Igazából csak az, hogy édesanyám életét vesztette, azóta apukám és én vagyunk csak otthon. A bátyám elköltözött a munkája miatt. Azóta mindent én csinálok otthon. Yonggukékat azóta még jobban a családom tagjainak érzem. Mintha lenne még 6 bátyám. - mondom, majd ránézek és elmosolyodok, hogy ne legyen olyan szomorú a hangulat.

- Ohh.... sajnálom... nem gondoltam volna, hogy... - kezd el magyarázkodni.

- Semmi baj. Nem tudhattad. - mondom neki mosolyogva. Erre Jin letesz mindent a kezéből és megölelt. Kicsit meglepett, de visszaölelek. Nemsokára rá elengedett. 

Megcsináltuk a reggelit. Lejöttek a többiek, kivéve Yoongit. Leültek az asztalhoz.

- Jin megint reggelit csináltál? - kérdi RapMon.

- Lia már fent volt mielőtt én felkeltem és ő már készítette. Én csak a felénél csatlakoztam be. - mondta az említett mosolyogva.

- Akkor biztos nagyon finom. - mondta Jimin. 

- Srácok, hol van Yoongi? - kérdem meg tőlük.

- Biztos még alszik. Szokott lustálkodni. - mondja Kook.

- Nem kéne neki szólni, hogy jöjjön reggelizni? - kérdem.

- Nem szereti, ha felébresztik, vagy ha mégis akkor kiabál és mérges lesz, de nem fog lejönni. - mondja Tae.

- Na majd én felébresztem. Nézzük mennyire lesz majd rossz hangulata. - mondom mosolyogva, majd elindulok Yoongi szobája felé.

Rap Monster pov.:

- Tényleg jó ötletvolt hagyni, hogy Lia felkeltse Yoongit? - kérdem.

- Szerintem készülhetünk arra, hogy Lia úgy jön vissza, hogy rosszul érzi magát a kiabálás miatt és Yoongi meg marad fent a szobájába. - mondja Hopi.

- Nem hiszem. Lia nem olyan aki feladja. Ő a végsőkig harcol és nem tudja mi az, hogy feladni. Mindenkit rá tud beszélni mindenre és tiszta a lelke. - mondja Yongguk.

- Hát ha Yoongit fel tudja kelteni, nem kiabál és mondjuk jó kedve lesz akkor elhiszem, hogy mindenre képes. - mondja Jimin.

- Hé Hopi! Fogadunk? Megszerzem mondjuk öt perc alatt Lia telefonszámát. Mit szólsz? - kérdi Kook.

- Mi van Kooki? Nőcsábász lettél? - mindenki el kezdett nevetni. - De jól van, benne vagyok. - mondta Hope.

Rap Monster pov vége.

Megyek fel, Yoongi szobája felé. Csak nem fogja leordítani a fejemet. Odaértem az ajtóhoz. Bekopogtam. Nem jön semmi válasz. Benyitok. Yoongi alszik.

Suga pov:

Ébredezni kezdek. Valaki a nevemet mondogatja. Nem szeretem, ha felkeltenek. Ránézek az illetőre. Lia az. A nap a háta mögül süt, s így olyan mint egy angyal.

- Jó reggelt Yoongi. - mondja és gyönyörűen mosolyog.

- Jó reggelt. - mondom még egy kicsit rekedtes hangon. Megköszörülöm a torkom és felülök az ágyon. - Mit keresel te itt? - kérdem.

- Jöttem szólni, hogy kész a reggeli, gyere enni. - még mindig mosolyog.

- Neee.... Jobb lustálkodni még egy kicsit. - visszadobom magam az ágyra.

- Ne csináld ezt , gyere már. - mondta majd adott egy puszit arcomra. Elkerekedtek szemeim a meglepettségtől. - Jajj...bocsánat, megszoktam azt, hogy Daehyunékat ölelgetem, adok nekik puszit, az ölükbe ülök, meg ilyenek. Nekem ez már természetes. Bocsánat. - mondja miközben egy kicsit rosszul érezte magát e miatt.

- Nem, nem,nem semmi baj. Csak én nem szoktam meg, de megtudnám szokni. - mondom mosolyogva.

- Értem, de most gyere enni. - megfogta a kezem és kirángatott az ágyból.

Suga pov vége.

Taehyung pov.:

Hallottuk az ajtócsapódást.

- Na, jön vissza Lia. - mondja nevetve Jin.

Lia belép az helyiségbe maga után húzva egy mosolygó Yoongit. Mindenki szája tátva maradt. Fe tudta kelteni és még csak nem is mérges rá... sőt Suga mosolyog!! Ez a lány elképesztő. Tényleg bármire képes.

- Fel tudtad kelteni??! De még csak nem is mérges?! - kérdi meglepődve Hopi.

- Nem volt nehéz. - mondja Lia mosolyogva.

- Lia, lekérhetem a telószámod, hogy ha netalán történne valami tudjak szólni neked? - kérdi Kook mosolyogva.

- Persze. - mondja a lány. Mindenki elképedt, hogy Kooki-nak még öt perc sem kellet. De Lia az nem gondol rosszra.- Ha kell másnak is akkor írja.- mondja mosolyogva. Mindenki elővette a telefonját. A lány elmondja a számot és mindenki lementette. 

Taehyung pov vége.

Yoongi leült az asztalhoz és mindannyian elkezdtünk enni.

Már egy hét telt el itt.

A B.A.P. tagok elmentek ma estére. Én és a BTS tagjai nem szerettünk volna menni így itthon maradtunk. A fiúk kitalálták, hogy játszunk felelsz vagy mersz-et. Mind jöttünk játszani. Elkezdtük a játékot. Hopi pörgetett. Tae-n állt meg az üveg. Megbeszéltük, hogy nállam semmilyen témában nincs tabu.

- Na, Tae. Felelsz vagy mersz? - kérdi Hopi mosolyogva.

- Hmm....Merek. - feleli az említett. 

- Hát akkooor.... - nevet fel. - Vedd le Liáról a melltartót. - mondja a feladatot. Kikerekedtek Tae szemei. Szerintem először fel sem fogta, hogy mi a feladat. Többször volt már olyan például az után, hogy megbámultak, mert az átlagnál jóval nagyobb melleim vannak. Ezt is anyukámtól örököltem. 

- Mi az Tae a füleden ülsz? - kérdi nevetve Yoongi.

- Gyere Tae. - mondom, mire rám néz és a szemeit még nagyobbra nyitja. A fiúk is rám néztek,a nevetés alább hagyott. - Na gyere már, hisz ez a feladat. Ne miattam ess ki. - mondom.

Én csak ülök a földön. Lassan felállt és odajött. Leguggolt elém. A szemembe néz, szemeivel azt sugallja, hogy tényleg? Én csak ülök mozdulatlanul. Egy nagyobb méretű póló és egy rövidnadrág van rajtam. Tae megfogja derekam. Lassan elkezdi feljebb csúsztatni a kezét. Egyre feljebb és feljebb. Elért a csatig. Eközben mindvégig tartotta velem a szemkontaktust. Kicsatolta a csatot. A fiúk figyelemmel követték tetteit. Egyik keze felsiklott vállamra. Nagyon puhák a kezei. A vállamról lassan lehúzta a pántot. Segítettem neki és kibújtattam belőle kezem.  Másik kezét is felcsúsztatta másik vállamra, óvatosan és gyengéden. Az arca egyre pirosabb. Én nem nagyon szoktam zavarba jönni. A szemkontaktus még mindig megvan. Kibújtatom másik karom is. Tae kiveszi a pólóm alól kezét és a melltartót. Feltartja, hogy a fiúk lássák, hogy megcsinálta. A fiúk elkezdenek tapsolni, meg ú-zni.

- Nem hittem volna, hogy tényleg megcsinálod. - nevet Kook.

Kiveszem Tae kezéből a melltartómat. 

- Na fiúk én megyek és visszaveszem a ruhadarabom. - mondom majd megindulok a fürdő felé.

 Taehyung  pov:

Lia bement a fürdőajtón. Leültem vissza a helyemre.  Nem hittem volna, hogy kapok egy ilyen feladatot. Érzem, hogy piros az arcom, mint egy paradicsom. 

- Mi van Tae? Csak nem tetszett a dolog? - kérdi nevetve Hopi.

- Hagyjál már. Te adtad nekem ezt a feladatot. - durciznék be, de nem bírok haragudni e miatt.

Érzem, hogy a nadrágom egyre szűkebb. Hopinak igaza van. Tetszett ez a feladat...túlságosan is. 

- Tae kicsi a nadrág rád? - kérdi nevetve Jin.

- Hagyjátok mát szegényt. Ő csak felizgult. - mondja nevetve RapMon. 

Észrevettek, hogy hirtelen kicsi lett a nadrágom. Gyorsan felhúzom a lábaim, hogy Lia még véletlenül se lássa meg. 

- De most komolyan Tae. Nem akarsz utána menni a fürdőbe? Egy gyors menetet megvárunk. - mondja Jimin röhögve.

- Idióták. - mondom, majd én is elkezdek nevetni. Átfutott ez a gondolat az agyamon, de gyorsan el is hessegettem. 

Taehyung pov vége.

Felvettem a melltartót és visszamentem a fiúkhoz. Leülök a helyemre. Játszottunk tovább. Felém mutatott a palack. 

- Na, Lia felelsz vagy mersz? - kérdi tőlem Jimin.

- Inkább most felelek. - mondom.

- Akkor...hmm.... Melyik csók tetszik jobban, a nyelves vagy a sima? - kérdi egy kaján vigyorral arcán. 

- Hát ami azt illeti, nekem még nem volt első csókom.... se pasim. - mondom a tarkómat piszkálva.

- Ezt nem hiszem el. Egy ilyen szép, kedves, okos és sexi lánynak még nem volt pasija? - kérdi Yoongi. Mindenki nagyot néz, nem csak a kérdésre, hanem az én mondatomra is. Én csak megrázom a fejem. 

- Akkor ez azt jelenti, hogy.... - szólal meg Kook, pirosodik az arca. - hogy....

- Igen Kooki azt jelenti, hogy még szűz vagyok. - mondom mosolyogva. Erre neki még pirosabb lesz az arca. Tovább játszottunk és sok mindent megtudtunk egymásról. Jobban megismertem őket, így úgy éreztem, hogy közelebb kerültek hozzám.