Bizalom
Délután a táncteremben ülök. Már bemelegítettem. A laptopomon nézek egy akrobatikus, táncos videót. Nagyon tetszik.
- Szia! - zökkentenek ki a fiúk. Mindannyian itt vannak.
- Mit csinálsz? - lép közelebb hozzám Dae és nyom egy puszit arcomra.
- Egy nagyon jó videót nézek. - válaszolok mosolyogva.
- Na muti! - mondja Kook. Mindannyian leülnek, s érdeklődve figyelik a monitort. Elindítom.
https://youtu.be/FMz1wvAhMM0
- Ehhez egy jó ideig kellet gyakorolni. - mondja Hopi.
- Nem feltétlenül. - mondom neki mosolyogva.
- Ezt hogy érted? - kérdi Himchan.
- Úgy, hogy ha bízol a másikban akkor sikerül. - mosolygok.
- Hát nem hinném. Kell gyakorlás is. - mondja Jin.
- Ha nem hiszitek el, akkor figyeljetek. Zelo gyere! - állok fel.
- Én??.... De miért? - kérdi meglepődve.
- Mert megcsináljuk ezeket a mutatványokat! - határozom el magam.
- Lia ez őrültség! A végén még valami bajod esik! - mondja Yoongi.
- Igaza van! - szintén ellenzi Jae.
- Nem őrültség! Zelo erős, jól mozog és teljes mértékben megbízok benne. - mondom.
- Mi lesz akkor hogyha leejt? - kérdi Jimin.
- Nem fog leejteni! Ha meg igen akkor így jártam, majd rendbe jövök. - mondom tántoríthatatlanul.
Odalépek Zelohoz. Átölelem. Ő is így tesz.
- Zelo. Érzed a szívverésemet?- kérdem meg.
- Igen...... - válaszol.
- Bízol bennem? - kérdezek újra.
- Igen. - mondja határozottan.
- Akkor gyerünk! Sikerülni fog. - mondom.
Belenéztem szemébe. Elkezdtük. A gyakorlatok mentek. Amikor feldobott olyan érzésem volt mintha szárnyalnék. Szenvedéllyel töltöttük meg a termet. A mozdulatok közepette megfeledkeztem a többiekről a teremben. Éreztem erős kezét, ami még véletlenül sem hagyná, hogy leesek és bármi bajom legyen. Bízok benne. A gyakorlatok közben egyszer sem éreztem, félelmet vagy bizonytalanságot. A tánc végén lassan letett a földre. Kezem mellkasán pihen. Szemeim becsukva vannak. Homlokunk és orrunk összeér. Lihegünk. A halk teremben zihálás hangja szól. Ránézek a fiúkra, s mindannyiuk szája tátva maradt. Meg sem tudtak szólalni.
- Tessék. Mondtam, hogy lehetséges gyakorlás nélkül is. - mosolygok.
- Ez.....ez valami eszméletlen volt. - mondja Tae, akinek a kézébe ott a telefon és videóra vette az egészet.
- Lehet, hogy csak szerencse. - nevet fel Rapmon.
- Szerencse? - kérdem - Jimin gyere! - szólok neki.
- Bennem is ennyire bízol? - kérdi mosolyogva, s közelebb lép hozzám.
- Mindenkiben, aki most itt van ebben a teremben, bízok ennyire. - mosolygok.
Jiminnel is elkezdtük ezt csinálni. Benne is ugyan annyira bíztam mint Zeloban. Vele is megcsináltam ugyan azokat a gyakorlatokat, ugyan akkora sikerrel. Ahogy fogta combomat, éreztem,hogy a keze egy kicsit feljebb csúszik, fenekemre. Biztos csak rosszul tartott és megcsúszott keze.
Jimin pov.:
Nem nagyon bírok magammal. Ezt a kissé erotikus táncot Lia velem táncolja..... Megáll az eszem..... de ha ezt még sokáig fojtatjuk nem csak az eszem fog állni..... A lány semmi rosszra nem gondol, csak egy táncnak fogja fel. Bár én is annak tudnám.... Nem nagyon bírom visszafogni magam, s az egyik gyakorlatnál a combjáról felsimítottam kezem a fenekére. Jajj...ezt nem kellet volna, ettől még nehezebb a tartózkodás.....
- Kookie, állj fel. - mondja Lia. Kook így is tett. - Kapj el! - mondja, s rám néz. Értettem a célzást és kezeimből elrugaszkodva ugrott egyet. A maknae sikeresen elkapta, s gyengéden letette a földre.
- Még mindig azt hiszed, hogy csak szerencse? - kérdezi Mont.
- Nem, most már nem gondolom azt. - mosolyog a lányra.
Eltelt az idő. Ülünk és tévét nézünk a fiúkkal. Én a földön ülök. Idejön hozzánk Lia, s az ölembe ül. A lábaim között találja meg helyét. Nekidűti hátát testemnek. A halálomat akarja??!!?...... Akkor játszunk így. Átkarolom derekát. Miután látom, hogy minden szem a tévére tapadt, a kezeim lejjebb csúsznak a lány combjára. Elkezdem simogatni lábát. Adok egy puszit nyakára, majd gyengéden megharapom azt. Ezeket a tetteimet a többiek nem látják. Vége lett a filmnek. Késő volt. Mindenki felkelt, s ment aludni. Én is mentem volna, de Lia elkapta a kezem.
- Máskor ne a film közben kezdj el hülyülni! - mondja nevetve.
- Okés. - mosolygok rá. Tudtam, hogy azt gondolja hülyéskedek.
Jimin pov vége.
Bementem lefeküdni az ágyamra. Jimin a film közben elkezdett hülyéskedni. Csikizett. Éppen elaludtam volna, mikor megrezdül a telefonom. Ránézek. Daehyun üzenetet küldött.
Át tudnál jönni a szobámba most?
Felkeltem az ágyról. Elindultam Dae és Youngjae szobája felé. Ketten voltak egy szobában. Guk és Himchan, Zelo és Jongup, Dae és Jae. Odaérek a szobához. Benyitok. Mind ketten fekszenek az ágyon.
- Mit szeretnél Dae? - kérdem egy picit fáradtan. Odasétálok ágya mellé. Hirtelen megfogja karom s leránt az ágyra. - Mit csinálsz? - nevetem el magam egy kicsit.
- Gyere aludj velem! - mondja egy mosoly kíséretében. Berántott az ágyba. Elnevetem magam.
- De jó, egész éjszaka a ti turbékolásotokat és Lia nyögéseit fogom hallgatni. - neveti el magát Youngjae. Erre mi is elkezdünk nevetni. - Mi van Dae kanos vagy? - nevet még mindig.
- Mind a két beszólásodra a válaszom nem. - néz rám, s elejt egy nagyon kaján vigyort.
Elkapom tekintetemet onnan. Most veszem csak észre, hogy Daen csak...csak egy boxeralsó van..... Ez az alsó egy kicsit nagyon tapadós.... Inkább nem nézek oda.....
- Mi a baj Lia? Tetszik amit látsz? - kérdi az engem ölelgető személy.
Erre nem válaszolok, csak elnevetem magam. A két fiú is elkezd nevetni.
- Dae nagyon melegen van, melegítesz. - mondom.
- Akkor vegyél le néhány ruhadarabot. Engem nem fog zavarni.- vigyorog.
- Inkább a takarót dobjuk le magunkról. - nevetek.
- De akkor Jae meglát majd mindent ami az éjszaka folyamán történik majd. - kajánul vigyorog.
- Az alváson kívül nem lesz semmi. - nevet fel Jae. Tudom, hogy ezzel az egésszel csak hülyéskednek.
- Hagyjad Jae, csak nagy a szája. - nevetem el magam.
- Nem csak a szám nagy. - vigyorog.
Youngjae pov.:
Dae megőrült. Muszáj nevetnem rajtuk, ahogy hülyéskednek. Rájuk néztem és láttam, hogy Dae keze csúszik lefelé Lia oldalán. Elért a lány fenekéig, s belemarkolt egyet.
- Jung Daehyun te perverz disznó! - ül fel az ágyon a lány, s ad egy pofont a fiúnak. Nem volt nagy, csak hülyéskedés volt, mint a "te perverz disznó" is. Az éjszaka többi részében aludtunk.
Youngjae pov vége.
Dae mellkasán ébredek reggel. Ő is ébredezik.
- Jó reggelt királylány! - mondja Dae.
- Jó reggelt! - fúrom fejem mellkasába.
Mosolyog, majd felém mászik. Elnevetem magam. Végignézek rajta, s egy kicsit pihentetem szemem hasán. Belenézek szép szemébe. Mosolygok.
- Várjátok meg míg kimegyek. - neveti el magát Jae.
Dae elkezdett csikizni. Elkezdtem nevetni és ficánkolni.
- Neee~...... Jae segíííts....... - visítom.
Jae idejött, de nem hogy segítene, még ő is elkezd csikizni.
- Ááááá.....neheheheheee..... - nevetek.
Egy kis idő múlva abba is hagyták. Úgy döntöttem, ma Dae pólóját veszem fel.
- Te mit keresel? - kérdi Dae.
- Egy pólót. - ki is kaptam egyet a szekrényből. Levettem a pizsamapólómat háttal a fiúknak, s felvettem Dae pólóját.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro