Hétfő reggel. A kedvencem, nagy álmosan kimászok az ágyamból, majd elvégzem a reggeli rutinomat. Felveszek egy világoskék szakadt farmert és egy fehér alapon fekete  csíkos blúzt. Elindulok a suli irányába, de Bence nincs ott, ahol várni szokott. Már megint. Amióta új barátai lettek, azóta nem jön elém, sőt még az is ritka, amikor suliba megy.
Hova lett a kedves, figyelmes Bence?
Nagyon fáj a jelenlegi helyzet, de abban reménykedem a suliban tudok beszélni vele. Persze ha jött suliba...

Ahogy beérek a szememmel egyből keresem a folyorsón. Nincs ott. Az osztályteremben is ugyanezt teszem, de elkell fogadnom, ma sem jött suliba.
Megkérdezem Patrikot is, de ő sem tud róla semmit. Elmondása szerint az apja halála óta nem beszélt vele.
Egész nap a fejembe jár. Több gondolat is bojong a helyembe: érdemes ezután is mellette maradnom?

Suli után úgy döntök megkeresem. A parkba indulok, mert szinte biztos vagyok benne, hogy ott lesz.
A távolból látom, ott van egy csapat. Odaérek, ott van Bence is, de nem csak a haverjaival. Ugyanis Hajni Bence ölébe ül. Ahogy ezt megláttam a szívem összeszorult, méghogy csak egy barát.
-Bence, ezt mire véljem?-szegezem tekintetemet Hajnira.
-Nem látod? Velem van nem veled.-mordult rám Hajni.
-Bence, kérlek mondj valamit.-már szinte könyörgök neki, majd letörlöm egy könnycseppem.
-Sajnálom.-böki ki, majd lesüti a fejét.
-Én szerettelek.-mondom már elcsukló hangon. Erre választ nem kapok.
Megfordulok és elindulok hazafele. Titokban abban reménykedtem, hogy utánnam jön de ez megint csak a képzeletem. Nem érdeklem, elvan Hajnival. Én hülye, gondolhattam volna hogy nem csak egy barát. Kitudja, mióta kavarnak.

Itt  a folytatás ❤
Mi a véleményetek? Számítottatok erre?