Délután 3 óra van, és most értek véget az óráim, elindúltam hazafele az iskolából, mikoris valaki utánam kiáltott:
-Hé Szofi, várj!-halllottam meg egy mostanra ismerős hangot.
-Igen, mit szeretnél?-fordúltam meg kedvesen, hiszem megfogadtam, hogy mindenkinek adok egy esélyt.
-Csak gondoltam mehetnénk együtt haza, ha te is erre laksz.-lihegte el gyorsan mondanivalóját Fanni.
-Oké, induljunk.
Hazafele sokmindenről beszélgettünk, és szóbajött számomra elég új téma is:
-Na és mond Szofi, első benyomásra ki a legszimpibb fiú az osztályból?
-Hát a Bence, nemtudom mi, de valami nagyon megfogott benne.
-Érte sokan oda vannak, épp ezért van barátnője is.
-Van barátnője?-kérdeztem csalódottam, mikozben egy világ omlott össze bennem.
De miért? Miért szomorkodom el, miközben épp fél napja ismerem.
Nemtudom..ő érzem más mind a többi fiú.
-Ja, Nikoletta a 9. A -ból, egy hisztérika, na meg egy plázacica.
Gondolhattam volna, erre buknak a fiúk, olyan lányokra, akik vizzel lemossák a szemöldököket,de nem nem leszek ilyen senki kedvéért sem.

Elbúcsúztam Fannitől, és hazamentem, kiderült nem is lakunk messze egymástól.
A nap hátralevő részében tanultam, illetve sorozatot néztem a laptopomon.
Este még telóztam, de 11 körül elnyomott az álom.

Itt lenne az 5. rész, remélem tetszik 😘