- Kaminari-kun?- léptem mellé miközben, sétáltunk a kémia terem felé.- Valami baj van? Nagyon csöndes vagy.
- Nem nincsen semmi baj!- mosolyodott el szomorkásan.
-Látom nem akarod elmondani. Hoyha bármikor akarsz róla beszélni, én szívesen meghallgatlak.- mosolyogtam rá, mire óvatosan bólintott.
- Okita-san.- lépett mellém Shinsou, mire Denki összerezzent.
- Igen?- fordultam felé
- Te kitől örökölted a képességed?
- Hááát, nem tudom pontosan. Az apámnak vérrel kapcsolatos képessége van vagy volt.... nem biztos, hogy még él. Nem ismertem, és az édesanyám utált róla beszélni. Anyám az érzéseivel tudta manpulálni a dolgokat, például: tárgyakat lebegtetni , érzéseket manipulálni, telepátia, de ezek attól függtek, hogy mennyire erősek az érzelmei, és hogy milyen érzés.- nem volt az  az érzelgős típus, így szarra sem használta, de az már más dolog.jegyeztem meg magamban.- Gondolom innen jött a telekinézis.
- Két képességed is van?- kérdezte felvont szemöldökkel, miközben elkezdtük a felmosókkal felmosni a padlót.
- Ühüm- néztem kissé zavartan oldalra.
- Szerencsés vagy.
- Meg a lófaszt.- röhögtem el magam kínomban, mire Shinsou kérdően felvonta a szemöldökét.- A korlátaim kiszámíthatatlanok. Eleinte csak elájultam, vagy elkezdett sajogni a fejem ,de egy idő után ha túl sokat használom borzasztó rémálmaim lesznek, és néha valóra vállnak.
- Mi?- torpant meg- Valóra váltak?
- Hallucinálok.
- És álmában megfullad.- lépett mellénk Todoroki nyugodtan.
- Az csak egyszer volt.- néztem rá mérgesen- és lelocsoltál vízzel. Egyébként, ki az az Eri? 
- Az egy 1A diákja nem tudja, hogy ki az, az Eri???! - jött hozzánk Monoma- Nevetséges.
- Monoma-kun. Kuss!- jött hozzánk mosolyogva Kendő((xd))-chan.- Ne feledd, hogy miattad kell vakarcsokat takarítani. Ez a jó madár lemásolt  egy formázó képességet, és a köveket kis izékké alakította, amik elszöktek.
- Hééé!! Azt ne felejtsd el, hogy te kényszerítettél rá!!- durcázott be, egy gyerek mondjára Monoma.
- Nos igeeen....mi ezért vagyunk bűntetésben- tette egy zavarodott mosoly kíséretében, a kezét a tarkójára.- Ti?
- Amit takarítunk jelenleg, az én művem.- mondta Shinsou- ha nem baj nem akarok róla beszélni.- hajtotta le a fejét zavartan, ám hirtelen Denki átkarolta a vállát ás magához rántotta.
- Ne aggódj, Haver! A miénk sokkal roszabb!!
- Nos igen, Kaminari kapott ingyen ,,borsólét" egy kicsit sem gyanús alaktól, majd megitattam Shotoval, aki cicává változott.- hadartam el a lényeget.
- Borsólé?- nézett Shinsou Kaminari felé, aki egy ideges mosoly kíséretében megvakarta a tarkóját.-Kaminari az ...... -gondolkodtam
- NA NEEEEEE- világosodtam meg , egy vigyor kíséretében, majd kissé belepirultam a gondolataimba.
- Úgy látszik, hogy nem leszünk egyhamar kész ....- szólalt meg Kendő-chan- Mi lenne, hogy ha felosztanánk a feladatokat?
- Ez jó ötlet!- helyeseltem.- Te és Monoma, csináljátok az izék összegyűjtését.
- Ez egyértelmű.- mondta egyetértően Kendő
- Kaminari mehetne Erihez. Szerintem el lennének.- mondta Shinsou.
- Jó, de Todoroki biztoz nem lesz vele.- gondolkoztam hangosan.
- Miért?- kérdezett rá Shoto.
- Nem tudod a dolgokról eldönteni, hogy ez most egy gyereknek jó, vagy nem, Kaminari-kun pedig egy általában egy idióta, így ebből a szempontból, nem vagytok a legjobb csapat.
- Kegyetlen vagy.- szűkült össze Todoroki szeme.
- Csak szókimondó.- paskoltam meg Todoroki vállát,s Shinsou felé fordultam.- Szerintem legyél te Kaminari-kunnal, mivel én itt hasznosabb vagyok a képeségem miatt, és őszintén, én sem értek annyira a gyerekekhez.
- Oké.- válaszolt Shinsou.
- Akkor hajrá!- mondta Kendő-chan, és a többiek elindultam a dolgukra, mi pedig ott maradtunk Todorokival.

Todoroki szemszöge:

- Hát Todo-kun, hajrá-mutatott Okita a felmosóra, s leült egy padra, majd elkezdett 3 felmosót egyszerre mozgatni az erejével.
- Ne hívj Todo-kunnak!-fordultam felé.
- Miért?Nem tetszik?- fordította oldalra a fejét.
- .... Csak ne hívj így.
- Tök mindegy.- mondta halkabban, miközben megforgatta a szemét.
- Todoroki-kun-kezdett felém jönni- szerinted is tetszik Kaminari-kunnak Shinsou?- kérdezte kissé izgatottan.
- Mi?- nem értem Kaminar és Shinsou?- De... Shinsou, egy fiú.
- És? Attól még tetszhet Kaminarinak.- vonta meg a vállát.
- Ezért mondtad, hogy vigyázzanak Erire ketten?
- Igen! Csak képzeld el!Annnnyira aranyosak lennének együtt.- kulcsolta össze a kezét.
- Biztos.- hagytam rá.- De neked tetszik Shinsou-san nem?- kérdeztem hirtelen
- MI? Dehogy. Szimpatizálok vele, mivel át tudom érezni a helyzetét, de nem az én esetem.
- Oh oké.- kijelentésére kissé megnyugodtam, és mostmár kevésbé unszimpatikus Shinsou-san.

Kayami szemszöge:
Épp kérdezni akartam valamit Shoto-tól amikor megcsörrent a telefonom. 
- Igen?-vettem fel.
- Kaya, beszéltem az osztályfőnököddel, és miután befejezted a feladataid gyere haza!- mondta, s köszönés nélkül letette a telefont.
- Mheg foogkok halnii i..~suttogtam vinnyogó hangon.