22. Büntetés :')
-Okami,pssszt~ hallottam egyik osztálytársam hangját , mire mefordultam
- igen?- szólaltam meg kómásan, a félhomályban. Amikor kitisztult a látásom, egy Todorokit láttam , egy takaróba bebugyolálva.
- Segítenél?- vacogott.
-Miért?-dörzsöltem meg a szemem.
- Nem találom a felsőm.
- Mi?- fagytam le, mire ledobta magáról a takarót, és tényleg nem volt a felsőtestén semmi.- Ne, NEM kell megmutatni! - takartam el idegesen a szemem, s visszavette a takarót.
- Nemrég visszaváltoztam emberré, de az ingemet nem találom.
- De miért nekem kell segítenem?- nyavajogtam
- Mert Midoryat nem tudom felkellteni, és végülis miattad lettem macska.- mondta, miközben a alvó osztálytársaink között szlalomoztunk.
- Hol keressük először? - csoszogtam a dínós papuscomban :)
- Menjünk a fürdőbe, mert, ott alakultam át.
-Oké.
A fürdőbe beérve elkezdtük keresni a fiú ingjét.
- Itt van!- mondta ünnepélyesen a felemás szemű, s ledobta magáról a lepedőt, majd felvette az ingjét.
- Ha legözelebb öltözök kimehetsz nyugodtan.- mondta zavartan.
- Legközelebb nyugodtan elmondhatod, ha öltözni készülsz.- néztem rá egy ,,ak.rvaanyucikád" mosollyal.- Mellesleg nem tudom, hogy ez azért volt mert macskává változtál, vagy más miatt, de a f..szodat nyalogassad ne engem.-utaltam a konyhában történtekre.
- Elégé csúnyán szoktál beszélni.- állapította meg.
- Na ne bassz Sherlock, szerinted én ezt nem tudom?!- kérdeztem , miközben egyre közelebb mentem azzal a szándékkal, hogy leütöm.
- Valami rosszat mondtam, vagy miért vagy ennyire ideges?- nézett rám ártatlanul.
- Te most viccelsz ugye?! Felkeltettél hajnal fél ötkor, mert te anyira életképtelen vagy, hogy egy inget nem bírsz egyedül megkeresni.- láttam az arcán a rémületet ezért próbáltam magam lenyugtatni- emellett düh-kezelési problémáim vannak- csuktam be a szemem majd vettem egy mély lélegzetet.
- Ez könnyen észrevehető.- vonta le a következtetést a fiú. Épp vissza szóltam volna valami frappánsat jókedvemben , amikor egy nagy durranást, majd sikítozást hallottam a többiek felől. Egymásra néztünk, s elkezdtünk a társalgó felé rohanni.
- Dögölj meg , te kibaszott, ürlény !!!!!! - hallottam Bakugout.
- Mi a .....- álltam meg a többiek előtt. Mindenki csuron vizes, volt kivéve Minát.-...- amikor leesett, hogy mi történt, torkom szakadtából elkezdtem nevetni.
- Minaaa~vinnyogtam.- Nem gondoltam, hogy tényleg ilyen lesz az ébresztő.
Todoroki szemszöge:
Mi ilyen vicces?- gondolkodtam, miközben a földön fetrengő Kayamit fürkésztem.
- Todoroki-kun!- hallottam Midoryát.
-ÖÖh- i- i gen?- illetődtem meg
- Lángol a vállad.- szegeszte mutató ujját a bal vállamra.
- Mi ?- néztem a földön fetrengő lányt még mindig, nem realizálva a mondatot.
- ÉG-A-BAL-VÁL-LAD!!- mondta ezúttal Uraraka, s hirtelen valami hideg és folyósat éreztem a vállamon, odanéztem , és egy pohár lebegett mellettem. Visszanéztem Okita irányába, de nem találtam ott. Hirtelen egy óvatos pofont éreztem a jobb arcomon, amitől feleszméltem a bambulásból.
- Áu.- fejeztem ki fájdalmam, majd a pofon adójára néztem, Okami volt az. Eleinte semmitmondó arckifejezéssel fürkészett, ám utánna elkezdett a vállamra mutogatni ijedten.
- Todoroki-kun, megint kigyulladtál.- jelentette ki, mielőtt bármit is csinálhattam volna Aizawa-sensei jelent meg mellettünk.
- Todoroki Shoto, Kaminari Denki, Okita Kayami. Büntetésben vagytok! A szabályok megszegése , és az osztálytársaitok veszélyeztése miatt.
- Kaminarit, és engem még értem, de Todoroki mit csinált?- kérdezte a mellettem álló lány.
- Nos igen khm... Nezu igazgató szerint nem kellett volna hagynia, hogy megitasd vele az üveg tartalmát.
- Oh. -reagáltam le ennyivel.
- Todoroki miért ég a vállad?- kérdezte a tanár miközben a képességével megszüntette az égést.
- Nem tudom. Magától kigyulladt.
- Zavarba jöttél?- húzta fel a Aizawa-sensei a szemöldökét.
- Miből tetszik gondolni?
- Az arcod színéből.- mosolyodott el fáradtan.- mindegy is, 10 perc és várlak titeket az iskola előtt.- mondta , s nyugodtan elsétált.
- Todoroki-kuuun~ hallottam Okamit.
- Mi az?-fordultam felé
- Tényleg piros vagy- kezdett el cukkolni, egy perverz vigyorral az arcán.
- N-nem is- vörösödtem el még jobban, miközben gyorsan eltakartam a karommal az arcom, s kissé elfordultam.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro