- Így jobb?~ Úristen! Nagyon közel van. Nagyon, naaagyon közel. - ez volt az a pillanat amikor olyan szinten bepánikoltam, hogy nem bírtam mozdulni.Az arcomról színéről ,ne is beszéljünk - Szedd össze magad! Nem veszed figyelembe, felállsz, és hozzá sem szólsz. Menni fog!
- Úristennagyonközelvagykérleknebánts!!! - takartam be a fejem, kezeimmel.- Ami ez után történt jobban megdöbbentett mint az előző .....- Shoto Todoroki ki nevetett(?!!?)
- Ne nevess!!- löktem meg egy kicsit.- Ez nem vicces!!
- dEhee azh.- nevetett még mindig.
- Nem iiis!- boxoltam bele a vállába.- Körülbelül úgy nézhettünk ki mint kettő ovis a macskaszaros homokozóban, de nem zavart. Todorokit sosem láttam nevetni, mosolyogni is nagyon ritkán. Az ember nehezen tud akárminek is örülni, úgy igazán, ha a múltja nehéz volt. 
- Todoroki- kun?
- Hmm?
- Te most igazából nevetsz, vagy csak megjátszod?
- Miért játszanám meg?
- Hogy a többi ember ne aggódjon miattad.- mondtam  keserűen.
- Ellentétben veled, én nem játszom meg magam.
- Áu?! Ez fájt.
- Ez engem annyira nem érdekel.- mondta semlegesen.
- Még , hogy a lányokon nehéz kiigazodni.- forgattam meg a szemem.
- Ezt miért mondod?
- Tudod néha, nagyon hülye vagy.- jelentettem ki egyszerűen.
- Te meg fura.- lökött el magától  a még mindig fagyos, jegen.
- Bagoly mondja verébnek.- vontam meg a vállam- kiolvasztanád a jeget?
-Aha.- mondta, majd úgy is tett. Mind a ketten elmentünk a saját dolgunkra, mintha, mi sem történt volna.
Éppen Minához tartottam segíteni előkészíteni a cuccokat az ottalvós bulihoz, amikor hirtelen Mina berántott Uraraka  szobájába, majd leültetett a földre, Ochako mellé. Velem szemben Tsuyu és Mina ült háttal, láthatóan valamin nagyon diskuráltak.
- Uraraka-chan, most mi van?~- súgtam neki.
- Titok.~ kacsintott rám Uraraka.
- Nyugi, semmi rossz!- fordult meg  Mina.
-  Okami-chan. Emlékszel amikor megkérdeztük, hogy tetszik-e valaki? Kero.- csúszott közelebb Tsuyu.
- Aha.
- Ki az?
-Senki.
- Hát pedig Minától nem ezt tudjuk ;) 
- Minának sem mondtam semmit.- tényleg nem mondtam semmit ,nem tudom, hogy miből gondolják.
- Megfigyeltelek.-vigyorodott el Mina.- Bevallom nehéz volt rájönnöm, mivel társaságban jól tudod titkolni az érzéseid, de a képességed  sok mindent elárul.
- És mire jöttél rá Nancy Drew ?- forgattam meg szórakozottan a szemem.
- Dobpergést kérek - kezdett el dobolni a padlón- Toddorokki Shotooooo!
- Az ki van zárva!
-Igeeen?- húzogatta a szemöldökét Mina.
- igen.- játszottam a sértődöttet.- Nem is vagyunk jóban.
- Pedig azok alapján amit Mina mondott nekem úgy tűnik.- kuncogott Uraraka.
- Tudtok bizonyítékot?
- Nem tudod, hogy tetszik-e neked?!- kezdett el nevetni Mina.- Te még Urarakánál is rosszabb vagy, legalább ő tudja ,hogy bele van zúgva Dekuba.- erre Uraraka paradicsom vörös lett.
- Háhh!- kiáltottam fel- Kiba..ottul tudtam!- annnyira aranyosak lennének  UwU - Akkkor te-
- N- ne tereld a témát!- takarta el az arcát Uraraka.
- Igaza van.- dugta ki a nyelvét Tsuyu.
- akkor sem tetszik nekem.
- Akkor nem baj ha elmondom a többieknek amit láttam.Ugye? -kérdezte Tsuyu.
-Nem.
- Néhány órával ezelőtt a társalgóban láttam, ahogy Todoroki-kun és Okami a padlón ül, majd Todoroki-kun odasúg neki valalmit, amitől Okami nagyon vörös lesz. Utánna Okami maga elé tette a kezét, és mondot valamit, amitől nem fogjátok elhinni mi történt .... Todoroki-kun nevetett!
- Helyesbítve, KI nevetett.- fújtam fel dühösen az arcom.
- Az a lényeg, hogy nevetett!- ujjongott Mina.
- Tch ... - akaratlanul is vissza gondoltam, ahogy nevet és ... awwww.
- O- ka- miii~ hallotam Minát.
- Igen?
- Elpirultál.- mutatott az arcomra Tsuyu.
- Szóval, akkor tetszik?- kérdezte Ochako.
- Nem!-takartam el az arcom a kezemmel.
- My girl's a Dere, a Tsun Tsundere~ kezdte el énekelni Uraraka.
- Ne-hheem iss!!- nevettem el magam.
- Akkor mi a végleges válasz?
- Na jó, lehet, hogy- épp válaszoltam volna, amikor valaki kopogott.
- Megyek!- kiáltott Uraraka. 
- Szia Ochako. Okami itt van?- hallottam egy fiú hangot.
- Igen, itt van TODOROKI-KUN. Mit akarsz tőle?- kérdezte Mina, miközben perverzen mosolygott felém.
- Aizawa sensei hívat minket.
- Most?
- Most.
- Rendben megyek.- indultam meg, miközben sétáltam az ajtó felé, még ellkaptam a többiek tekintetét, és nem bírtam ki :
- Ha bármeikőtök is, egy mukkot szól .... megharapom.- nem tudtam jobbat ki találni,de mivel megfelelő hangnemben mondtam, nem nevetett senki.Todoroki-kun értetlenül állt az ajtóban, a lányok, meg csak hevesen bólogattak.

Meg lett az 1k!!! IMÁDLAK TITEKET SRÁCOK!!!!<3 Annyit akarok, még mondani, hogy vaószínűleg nem lesznek olyan gyakran részek, de mindenképp fogok feltenni, ahogy az időm engedi.

 Na puszaaa