- Xiter a nevem felség. Röviden annyi, hogy az, aki ezt a két elemet birtokolja képes lesz elhozni a békét a misztikus állatok és a varázslók között.

- De én nem...

- Ez a sorsa. Meg van írva a könyvbe.

- Értem. Akkor a legjobbat fogom nyújtani. De előtte látni akarom őt.

- Értettem. Kérem, üljön fel.

Felültem a hátára és elindultunk. Egy faluhoz hasonló helyen voltak az állatok. Éppen az embereket hordták. Leszállt a falu szélén én pedig leugortam róla és elkezdtem rohanni. Árnyhoz rohantam, aki furcsán nézett rám.

- Hol van?

- Ki?

- A.. Adam kapitány..

- Gyere. Megkérdezzük, hátha a katonái tudják. Mi nem tudjuk senkinek a nevét.– mondta az Őrző és elindult egy épületbe.

Követtem. A terem tele volt sérültekkel, akik el voltak látva. Óvatosan elmosolyodtam, majd oda léptem az egyik katonához.

- Hol van Adam kapitány?

- Még nem találták meg. – fordította el a tekintetét.

Nem szóltam semmit csak ki rohantam. Xiterig meg sem álltam. Éppen pihent, de az érkezésemre felkapta a kezét.

- Mi a baj kisasszony? – kérdezte.

- Nincs itt. Nem találják. Segíts. – mondtam a könnyeimmel küszködve. – Megígértem, hogy figyelek rá. Hazudtam. Megszegtem a szavam. Mi lesz, ha meghalt?

- Induljunk. – nyújtotta ki a szárnyát, hogy fel tudjak ülni.

Felszálltunk és elkezdtünk a levegőben körözni.

- Adam kapitány hol van? – kiabáltam.

- Ott kisasszony. – szállt lefelé.

Oda néztem ahova közelítettünk és ott volt. Éppen menekült. Egy sárkány ment felé.

- Adam kapitány. – szóltam neki, majd leugrottam.

- Stacy kisasszony, mit keres itt? – rivallt rám.

A férfi és a sárkány közé álltam. Két kezemet előre tartottam és a jégre és a tűzre gondoltam. Az egyik kezemből jég, a másikból tűz jött elő. A sárkány fejet hajtva megállt.

- Királynő sajnálom. – mondta és megállt.

- Királynő? – kérdezte meglepetten a férfi.

- Én sem értem, majd Xiter elmagyarázza. – fogtam meg a kezét és a sárkány felé vezettem.

A sárkány türelmesen várt ránk. Amikor meglátta a fekete állatot kikerekedett szemekkel nézett rá.

- Ez gyors volt kisasszony. Fejlődik. Pedig csak most kezdte el használni az apja képességét. – mondta, majd a férfihez fordult. – Kérem, csukja be a száját, mert nem illik tátani mások előtt.

- Mehetünk? – kérdeztem a kapitányt.

- Igen?

- Akkor szálljanak fel.

A levegőben Xiter elmesélte Adam kapitánynak, hogy mi a helyzet, aki ezek után kerülte a tekintetem. A sárkányok körbe állták a királyi palota falait.

Jelenleg a királynőhöz igyekszem, aki sürgősen hivatott. Amikor kinyitottam az ajtót sokkal több katona volt, mint a legutóbb. A királynő csalódottan nézett rám.

- Stacy Fire, akit befogadtam a palota falai közé most elárultál engem.

- Én nem tettem ilyet.

- Ne hazudj nekem. A sárkányid rettegésben tartják a várost. Távozz az országból. – utasított, de meg sem mozdultam. Éppen a kitörni készülő dühömet akadályoztam meg, de nem sikerült az egyik kezem megfagyott a másik lángba borult.