47. Olyan, mint egy álom
Miután a bolondmennyasszony tánc véget ért, elérkezett az idő a menyecsketáncra. Lucy már átöltözött egy elegáns, piros menyecskeruhába, és ismét a parkettre lépett. A vendégek sorra táncoltak vele, és a hagyományokhoz hűen minden táncos után egy kis ajándékot helyeztek a kosárba. A zene vidáman szólt, a barátok és céhtársak mind élvezték az estét.
Amikor az utolsó táncos is visszaült a helyére, Natsu újra odalépett Lucyhez. A zene egy lassú, romantikus dallamra váltott, és a friss házasok utolsó táncukat táncolták az este folyamán. A holdfény megvilágította őket, ahogy szorosan átölelték egymást, és csendben, egymásra mosolyogva forogtak a parketten.
Az esküvő minden pillanata felejthetetlen volt. A táncok, a nevetések, a megható szavak mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez az este különleges maradjon Natsu és Lucy számára, valamint a Fairy Tail céh minden tagja számára.
Ahogy a menyecske tánc véget ért, a zene lassan elcsendesedett, és mindenki visszaült az asztalokhoz. A fények halványabbak lettek, és a holdfény megvilágította a kertet, ahol az ünnepség zajlott. A barátok és családtagok még mindig beszélgettek, nevettek, és megosztották egymással a legszebb pillanataikat az estéről.
Natsu és Lucy, akik most már férj és feleség voltak, egymás mellett ültek, és csendben figyelték a barátaikat, akik olyan fontos szerepet játszottak az életükben. Lucy a kezét Natsuéba csúsztatta, és mosolyogva nézett fel rá.
– Ez volt életem legszebb napja – mondta halkan Lucy.
Natsu visszamosolygott rá, és finoman megszorította a kezét.
– És ez még csak a kezdet – válaszolta Natsu. – Most kezdődik az igazi kaland.
xxx
Ahogy az este tovább haladt, lassan mindenki búcsúzni kezdett. Elsőként Erza lépett oda Lucyhoz és Natsuhoz, egy könnycsepp csillogott a szemében, de mosollyal nézett rájuk.
– Nagyon boldog vagyok miattatok. Bármire szükségetek van, tudjátok, hogy a családotok mindig mellettetek áll – mondta Erza.
Wendy, aki mindig is érzelmes volt, most is könnyezett.
– Lucy, Natsu... Ti ketten olyan különlegesek vagytok számomra. Remélem, mindig ilyen boldogok lesztek – mondta Wendy, miközben átölelte mindkettőjüket.
Gildarts és Gray a háttérből mosolyogva figyelték, ahogy mindenki sorra elköszön a párostól. Gildarts végül közelebb lépett, és játékosan vállon veregette Natsut.
– Na, most már férfi lettél, fiam – mondta nevetve. – De ha bármikor elakadnál, tudod, hogy hol találsz.
Gray egy cinkos mosollyal hozzátette:
– És ha bármikor kell egy kis segítség a házasélethez, csak szólj!
Natsu csak nevetett, és játékosan vállon ütötte Grayt, majd megölelte.
xxx
Amikor már minden vendég búcsút intett, Natsu és Lucy kettesben maradtak a kertben. A holdfény beragyogta a helyet, és a csendben csak a szél halk susogása hallatszott. Lucy Natsu mellé lépett, és szorosan átölelte őt.
– Ez az egész olyan, mint egy álom – suttogta Lucy.
Natsu játékosan megsimogatta a fejét.
– Akkor tartsuk meg ezt az álmot örökre – válaszolta, és megcsókolta Lucyt.
Ahogy szorosan átölelték egymást, mindketten tudták, hogy az előttük álló közös élet tele lesz kalandokkal, de a barátaik és a családjuk mindig mellettük áll majd.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro