A szertartás után a Fairy Tail céh kertje átalakult egy hatalmas, ünnepléssel teli helyszínné. A virágok illata, a lágy esti fények, és a zenével betöltött tér megteremtette a tökéletes atmoszférát az esküvői lakodalomhoz. Az asztalok roskadoztak a finomabbnál finomabb ételektől, és a nevetés, beszélgetés mindenütt jelen volt. A céh minden tagja boldogan vett részt az ünneplésben, miközben Natsu és Lucy egymás mellett ülve, mosollyal az arcukon figyelték a barátaikat.

A zenekar elkezdett játszani, és a táncparkett megtelt a boldog vendégekkel. Elfman már a parkett közepén forgott, férfias mozdulatokkal, amitől mindenki nevetésben tört ki. Gildarts szintén viccesen próbálkozott a táncban, miközben Cana egy korsó sört szorongatott és buzdította az apját.

Laxus, aki korábban szertartásvezető volt, most lazábban, egy félmosollyal figyelte a táncolókat, de még ő is beállt egy pillanatra, hogy néhány tánclépést mutasson.

xxx

Az esküvői vacsora már javában zajlott, amikor Elfman felállt az asztal mellől, és határozott léptekkel elindult a terem közepére. Minden szem rá szegeződött. Ő volt az, akitől mindenki várt valami igazán különlegeset – valami igazán férfiasat. Elfman mélyen kifújta a levegőt, majd belekezdett a beszédébe.

– Mindenki figyeljen! – kezdte Elfman a szokásos határozottságával. A szavaiban ott csengett a tőle megszokott erő, de ugyanakkor valami egészen más is volt most a hangjában. – Ez a nap nemcsak egy esküvő. Nemcsak arról szól, hogy Natsu és Lucy összekötik az életüket. Ez sokkal több ennél!

A terem csendes volt, mindenki figyelt. Natsu és Lucy mosolyogva néztek Elfmanre, de érezték, hogy valami mélyebb, érzelmesebb pillanat következik.

– Tudjátok, az életben rengeteg dolgot tanulhat meg az ember. Harcolhat, küzdhet, túljuthat minden akadályon. De van valami, amihez igazi erő kell – folytatta Elfman, miközben végignézett a közönségen. – És ez az, hogy valaki igazán férfias legyen. És nem, nem arról beszélek, hogy erősnek lenni a harcokban. Nem arról van szó, hogy ki mennyit bír el vagy ki tud nagyobbat ütni. Az igazi férfi az, aki képes szeretni.

A közönség most már csendben hallgatta, és minden szó mélyen hatolt a szívükbe.

– Natsu... – Elfman ekkor Natsura nézett. – Te vagy az egyik legerősebb harcos, akit ismerek. Harcoltál a barátaidért, harcoltál azért, hogy megvédd azokat, akiket szeretsz. De most egy olyan csatát vívsz meg, amelyben nem az erő, hanem a szíved a fegyvered. Most az lesz a dolgod, hogy vigyázz Lucyra, hogy szeresd és hogy mellette állj, bármi történjék.

Natsu, aki eddig mosolyogva figyelte Elfmant, most komolyra váltott. Érezte, hogy Elfman szavai mélyen igazak.

– És Lucy... – Elfman most Lucy felé fordult, aki könnyekkel a szemében hallgatta a beszédet. – Te vagy az, aki megadta Natsunak azt, amit senki más nem tudott. Megtanítottad neki, hogy mi az igazi szeretet. És ezért te is erős vagy. Mert az igazi szeretethez erő kell. Ahhoz, hogy valaki a nehéz pillanatokban is kitartson, és hogy mindig ott legyen a másik mellett.

Elfman ekkor elmosolyodott, de a szemében komoly tisztelet látszott.

– Az igazi férfi nemcsak az, aki megvédi a családját, hanem az is, aki elismeri, hogy néha szüksége van a szeretetre. Natsu és Lucy, ti ketten olyan párost alkottok, ami erősebb bárminél, amit valaha láttam. És ezért, ezen a napon, nemcsak titeket ünneplünk, hanem a szeretetet, ami összeköt titeket.

Elfman végül felemelte a poharát, és határozott hangon hozzátette:

– Natsu, Lucy... legyetek boldogok, és soha ne felejtsétek el, hogy a legnagyobb erő a szeretet. Ezt kívánom nektek férfiasan és teljes szívemből.

A közönség egy pillanatig csendben maradt, majd hatalmas taps tört ki. Natsu és Lucy könnyekkel a szemükben álltak fel, hogy megöleljék Elfmant, aki most komoly, de elégedett mosollyal állt előttük.