A nap már lenyugodott, és a Fairy Tail céh kezdett kiürülni, ahogy az esti órák lassan beköszöntöttek. Gray, Erza és Wendy egy félreeső asztalnál gyűltek össze. Mindhárman tudták, miért találkoztak: ki kell deríteniük, hogy Lucy valóban mit érez Natsu iránt.

Gray keresztbe fonta a karjait, és kérdőn nézett Erzára.

– Szóval, mi a helyzet Lucyvel? Beszélgettetek? – kérdezte.

Erza bólintott, miközben visszaemlékezett a kávézóban történtekre.

– Igen. Nem úgy tűnt, mintha romantikusan tekintene Natsura – mondta, de közben elgondolkodott. – Vagy... Talán csak jól leplezte az érzéseit, és egyszerűen nem jött még rá, hogy mit is érez valójában.

Wendy lassan bólintott, láthatóan komolyabban vette a helyzetet, mint Erza. Ő szinte biztos volt abban, hogy Lucy reakciói árulkodóak voltak.

– Lucy nevetett a kérdésen, de amikor Erza felhozta Natsu nevét, egy pillanatra elakadt – mondta Wendy. – Lehet, hogy nem volt teljesen őszinte. Nem mondom, hogy biztosan szereti Natsut, de... talán Erzának igaza van, és tényleg nem tudja, hogy pontosan mit is érez Natsuval kapcsolatban.

Gray felhorkantott, mintha kissé szkeptikus lenne az egész helyzet miatt.

– Nem hiszem, hogy Lucy ilyen jól titkolná az érzéseit. Általában nyíltan beszél a gondolatairól, nem? – kérdezte, majd hátradőlt a székében. – De ha tényleg van valami, amit nem mond el, akkor ki kell derítenünk. Natsu miatt is... 

Erza elgondolkodva dörzsölte meg az állát.

– Egyetértek. Natsu nem maradhat örökké ebben a bizonytalanságban. De nem akarunk nyomást gyakorolni Lucyra. Finoman kell közelítenünk – mondta, majd Wendyre nézett. – Talán beszélgethetnél vele, Wendy. Te közel állsz hozzá, és talán jobban megnyílna neked.

Wendy meglepetten pislogott, de bólintott.

– Igen, megpróbálhatom – mondta, majd mosolyogva hozzátette. – Csak nem akarom, hogy úgy érezze, kihallgatjuk őt.

Gray közben előrehajolt, és összehúzott szemekkel nézett a többiekre.

– Szerintem viszont jobb lenne valami konkrétabb terv – mondta. – Talán valami szituációba kellene hoznunk őket. Valami olyan helyzetbe, ahol Lucy kénytelen lenne szembenézni azzal, hogy valójában mit is érez Natsu iránt. Így könnyebb lenne kideríteni, hogy csak barátnak tekinti-e vagy sem...

Erza elgondolkodott, majd halvány mosoly jelent meg az arcán.

– Ez nem rossz ötlet. Ha olyan helyzetbe hozzuk őket, ahol Lucynek jobban oda kell figyelnie Natsura, akkor talán valami megváltozik benne.

Wendy kissé aggodalmasan nézett rájuk.

– De nem lesz ez egy kicsit manipulatív? – kérdezte óvatosan.

Gray vállat vont.

– Nem bántani akarjuk őket, csak segíteni, hogy tisztábban lássanak – mondta. – Ha Lucy tényleg nem érez semmit Natsu iránt, akkor legalább Natsu is tovább léphet.

Erza határozottan bólintott.

– Igen, finoman fogjuk kezelni a helyzetet. A lényeg, hogy mindketten tisztába kerüljenek az érzéseikkel – mondta, majd Wendyre nézett. – Beszélj Lucyvel a szerelemről, kérdezz rá, van-e valaki, aki érdekli, és közben figyelj a válaszaira.

Wendy mély levegőt vett, majd bólintott.

– Rendben, megpróbálom – mondta eltökélten. – De finoman fogok rákérdezni.

Gray hátradőlt, és magabiztos mosollyal nézett a két lányra.

– Nos, akkor mindenki tudja, mi a dolga. Kezdjünk bele!