Natsu másnap reggel korán érkezett a céhbe, de a fejében továbbra is zavaros gondolatok kavarogtak. Úgy döntött, hogy megpróbál a lehető legtermészetesebben viselkedni Lucy közelében, de ez nem volt olyan egyszerű, mint ahogy elképzelte.

Amikor belépett, az első arc, akivel találkozott, Grayé volt. A jégmágus épp egy pohár vizet ivott, és Natsu felé biccentett.

– Hogy vagy, lángfej? – kérdezte lazán.

Natsu összeráncolta a homlokát, majd odasétált hozzá.

– Semmi különös... csak, tudod... – kezdte Natsu, de hirtelen megállt. Gray csak egy apró szemöldökráncolással figyelte.

– Mi az, mi történt? Valami baj van Lucynél?

Natsu szeme felvillant, de próbálta leplezni az izgalmát.

– Miért kérded? – kérdezte talán egy kicsit túl gyorsan.

Gray vállat vont, majd lenézett a poharára.

– Csak észrevettem, hogy mostanában furcsán viselkedsz, amikor Lucy közelében vagy. Valami gond van köztetek? – Gray szinte véletlenül mondta ki a kérdést, de Natsu zavarba jött.

– Nem, nincs semmi gond! – vágta rá Natsu, de a hangja kicsit magasabb volt a kelleténél. Gray erre összeszűkítette a szemét.

– Ahá! Valami tényleg van – mondta, és közelebb lépett Natsuhoz. – Mi történt? Talán beleestél a szőkébe?

Natsu elképedt, és elvörösödött.

– Micsoda?! Nem, dehogy is! – próbálta tagadni, de Gray arcán egy széles vigyor terült szét.

– Jól van, jól van. Csak vicceltem – mondta, de látszott rajta, hogy nem teljesen hiszi el Natsu szavait.

Éppen ekkor lépett be Erza Scarlet a céhbe, és mindenki kissé elcsendesedett. Ahogy közeledett Natsuhoz és Grayhez, Erza szigorú, de egyben érdeklődő pillantással nézett rájuk.

– Mi történik itt? – kérdezte határozott hangon.

Gray és Natsu összenéztek, de egyikük sem akarta Erzát jobban beavatni. Azonban Erza nem volt olyan, akit könnyű lett volna kizárni a dolgokból.

– Natsu furcsa mostanában – kezdte Gray, de mielőtt folytathatta volna, Natsu közbeszólt.

– Semmi furcsa nincs! Csak... – Natsu elakadt, miközben próbált valami értelmes kifogást találni.

Erza szemöldöke még magasabbra szaladt, majd mélyen a szemükbe nézett.

– Ez a viselkedés megzavarhatja a céh egységét. Ha valami probléma van, beszéljünk róla most, hogy megoldhassuk – jelentette ki Erza határozottan.

Natsu kezdte úgy érezni, hogy egyre jobban sarokba szorul. Mielőtt azonban megszólalhatott volna, egy vékony, kedves hang csatlakozott a beszélgetéshez.

– Mi a gond, Natsu? – kérdezte Wendy, aki épp most sétált be a terembe. Arcán ártatlan mosoly ült, és kíváncsian nézett a többiekre.

Natsu érezte, hogy még jobban összezavarodik. Most, hogy mindannyian körülötte voltak, nem tudta, hogyan fogja kimagyarázni magát. Talán ideje lenne végre valakinek elmondania az igazat.

– Nem... tudom – motyogta végül Natsu halkan, majd felsóhajtott. – Csak... valami nem stimmel velem mostanában. Lucy közelében mindig fura érzésem van. Nem tudom, mi ez, de... talán több, mint amit eddig gondoltam.

Wendy és Erza érdeklődve figyelték, Gray pedig egy vigyorral nézte Natsut.

– Na, ez érdekes lesz – jegyezte meg Gray.

Erza azonban komolyan bólintott.

– Lehet, hogy szerelemes vagy? – mondta ki egyenesen, amitől Natsu még inkább zavarba jött.

Wendy tágra nyílt szemekkel nézett Natsura.

– Te szereted Lucyt? – kérdezte kedvesen, de csodálkozva.

Natsu tehetetlenül bólintott. A titok már nem volt titok többé.