7.
Sandy:
–Éheeees vagyook! Törtem be a szobámba mikor már kinyújtottam szinte halott végtagjaim. Á nem kellt fel az a hülye gyerek.
Kicsit megakartam pörkölni és serpenyővel is felakartam ébreszteni.
Melyik legyen? A serpenyő hangos a tűz az forró és éget.
Tisztelettel arra hogy a serpenyő is és a tűz is jó lenne, de nem akartam fel égetni a szobám így a serpenyő lett a nyertes. Ki is mentem a konyhába és szóltam az éppen tusoló Sakurának hogy bármit is hall maradjon ott nincs semmi baj.
Fogtam hát a serpenyőket és beléptem a szobámba. A feje fölé hajoltam és elkeztem egy koncertet adni a bátyámnak. Erre ő hirtelen fel kellt és lefejelte őket. Hoppá.
Nos ezek után Sakura sírva látta el és lemerem fogadni hogy átkozott és áldott is engem. Nos köszönöm a jó kívánságokat. De. MÉG MINDIG ÉHES VAGYOK!
Végül elmentem Nejiékkel enni és utánna gyakorolni.
–Hogy van Lee?
–Az orvosok szerint jól.
–Komolyan hogy tud mindig a feje után menni?
–Ismeritek ő Rock Lee, aki mindig pörög. - mondta Tenten.
–Menjünk vissza inkább edzeni rendben?- kérezte Neji kicsit unottan.
–Jóóó Tenten most mehetek ellened?
–Persze de nem foglak majd kímélni.
–Ahogy én se.
*A második forduló napja*
–Sandyy-chaan siess mert itt hagyunk.
–Jó jó megyek már.- ordítottam ki a házból.–Egek nem kell legarapni a fejem. Csak ettem.
–Csoda hogy nem híztál el eddig.-és fejbe vágtuk Tentennel egyszerre a Hyuga fiút–Auuu. Ezt miért kaptam?!
–Mert illetlen voltál Neji!- horkolta le barátosném.
–És csak hogy tudd mindig le dolgozom.
–Rendben értettem sajnálom.
–Na akkor megyünk enni?-kérdeztem
–De hisz már voltunk nem?
–És? Az már rég volt. Plusz én mindig éhes vagyok.
–Igaz, de én még nem vagyok éhes.
–Jó akkor megkérem Naruto-niit hogy jöjjön velem enni. Na sziasztok.
–Szia.-köszönt el tőlem Tenten Neji meg csak bólintott egyett.
Miután elindultam megkeresni Naruto-t igaz sikertelenül elindultam a közeli boltba dangót venni.
Útközben el haladtam egy sikátor mellett (mert túl sokan voltak az úton) és éreztem hogy valaki megfogja a karom.
–Hé! Mi-
–Tssss. Egy hangot se.-fogta be a számat hang alapján egy lány.
~Time-skip~
El is érkeztünk a chunin vizsga második fordulójához. Anko-sensei a halál erdelyéhez vezetett minket ahol egy kisebb kis zűrzavar után kaptunk egy ég tekercset. A továbbjutáshoz kelleni fog még egy föld tekercs is és el kell érni a célt 3 nap alatt.
Miután beléptünk a kapun már ránk is támadt egy hangrejteki csapat.
Én és Neji aktíváltuk a szemtechnikánjat míg Tenten előidézte a fegyvereit. A meccs egy darabig eltartott de végül legsőztük őket csak sajnos egy ég tekercs volt náluk.
–Szerintem vigyük el ezt is.-mondta Neji.
–Jó ötlet. Viszem én.-mondtam egy kicsit lelkesebben.
–De nekünk nem földtekercs kell?
–Tenten ha valaki legyőzne minket akkor legyen inkább nálunk egy pót mintsem hogy kiejtsenek minket és rohangálhatunk még kettőért.-adtam meg neki a választ.
–Akkor irány beljebb.-lendült az öklök a magasba.
–Nem.
–Huh?
–Mára letáborozunk itt. Én kezdem az őrséget. Ti addig keressetek valami jó helyet aludni.
–Hai!-húztuk ki magunkat Tentennel már csak a vicc kedvéért is.
–Elég a hülyeségből sipirc aludni!-aktíválta a byakuganját mire mi sietve elindultunk egy jó helyet keresni.
Miután találtunk egy helyet el is aludtunk. Úgy tűnik amíg én aludtam addig Tenten lett már az aki vigyázott ránk és utánna jöttem én. Kicsit komásan de elkezdtem járkálgatni mígnem az ébresztett fel hogy van valami a lomb koronában. Azt hittem először hogy csak egy mókus de erre mennyi az esély a halál erdelyében, így felugrottam a fára. Mire felértem otttaláltam egy lány alakját. Mikor felismertem az alakját.
–Megint te vagy az? Temari.
–Üdv Törpi.
~visszaemlékezés~
–Egy hangot se.
–Hmhm. -akart ez valami szó lenni csak hát már ki tudja mi, de úgy látszik megértette és elengedett.
–Ki vagy te?
–Subaku no (?) Temari.
–És minek csináltad ezt az előbb?
–Csak egykét ok miatt. Bár leginkább az öcsém miatt.
–Huh?- jött ki értelmesen belőlem.
–Hehe na igen. Kezdjük az elején azzal hogy nem tudom hogy miképp de jó hatással vagy egy kicsit az öcsémre.
–Honnan veszed hogy pont én vagyok rá? Várj jobbat kérdezek: ismerem én az öcsédet?
–Igen ő Gaara.
–Gaara?
–Igen a vörös alacsony fiú.
–Ááá már megvan. Szóval honnan veszed hogy én vagyok rá olyan hatással? Hisz nem is ismerem rendesen.
–Tudom, tudom. Nem értek én hozzá csak annyit tudok hogy esténként mindig egy lepedőt ölelget magához és veled láttam a múltkor meg egy mogorva idióta kinézetű fiúval.
–Hé! A bátyámat csak én és Naruto szidhatja.
–Oh-hallatszott egy szomorú sóhaj–Szóval neked már más jön be.
–Huuh?! Honnan vetted ezt a hülyeséget?? Nekem Naruto olyan mintha a bátyám lenne viccesebb kiadásban. Na meg szőkében.
–Szóval nincs is olyan akibe szerelmes vagy?
–Nope.
–Az jó.- húzott nagy mosolyt az arcára.
–Heh?
–Oh bocsi most mennem kell. [úgy mint nekem lol 😂 so bye↓]
Hi hi. Öhmmm ja rég volt rész tudom tudom gomene. Kaptam is mindig egy adag fejmosást de az nem használt most is csak unalmamban írtam ^^" na igen ezért meglehet akár kövezni is hehe... A lényeg hogy van rész és nem kell megölni csak hogy is mondjam? Egy kicsit unom az írást? Hát ez van ha az ember kedve elmegy az élettől is. És tudom szörnyű alvilági lény vagyok hogy a folyamatos ígéreteimet nem tartom be. Hát ennyit akartam ide a legközelebbi találkozásig Sayōnara Vizifarkasaim.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro