Ethan és én elindultunk a kertből. Vissza mentünk a bálterembe ahol a testvérem és az apám elmélyülten beszélgettek. Gondoltam nem zavarom őket és leültem egy asztalhoz. Sok féle étel és ital volt elém kirakva, a kezem önkéntelenül megindult az egyik furcsa kinézetű étek felé, de Ethan hatalmas mancsa megállított.

-Szerintem nem akarod azt  megkóstolni...-nevetett.

-Miért mi az?-a hangom megremegett.

-Hogy is mondják köznapian?-gondolkodott el.-Megvan. Öhm nálatok azt hiszem kecskének hívják, nálunk ugyan azaz állat, szárnyakkal kambing. Na szóval ez annak az állatnak a nem szerve ha érted hogy értem.

Na itt fordult egyet a gyomrom. Ilyeneket esznek itt az emberek?! Én itt nem hiszem hogy sokáig kibírom.

-És van valami olyasmi ami nem állati eredetű és én  is képes vagyok hányinger nélkül elfogyasztani?-kérdeztem kissé félve, tudom hogy megígértem hogy itt maradok de éhen halni sem akarok.

Meg se szólalt, kicsit körül nézett az asztalon és elém tolt egy gyümölcsökkel teli tálat. Kissé hasonlított az eperhez.

-Ezt már nálam is etted egyszer a hegyekben. Nem lesz tőle bajod, édes de mégis savanykás.

Nem kételkedtem a szavában, fogtam egyet majd bele haraptam. Isteni volt, ennél jobbat még nem ettem életem során.

.Mi ez?-kérdeztem hümmögve.

-Buah cahaya, itteni gyümölcs.-elvett egyet ő is és egybe bekapta. Bár először nem tudtam ennek a mellékhatásáról de később  megtudtam.

A nővérem lépett mellém pár perccel később, addigra az eper szerű cuccból már csak pár szem volt.

-Ügye ezt nem te etted meg?-kérdezte félve.

-De igen, miért?-kicsit kezdtem félni hogy ez is valami furcsa nemi szerv.

-Hát az úgy nevezett fény gyümölcsnek az a mellékhatása hogy innen nem mehetsz el többet. Mármint ebből a világból.-ne, miért nem mondta Ethan. Én bíztam benne de átvert. Bár nem lenne kihez haza mennem de legalább az esélyem meg lett volna hogy elhagyhassam ezt a furcsa helyet.

-Ethan....ügye nem?

-Én csak azt akartam hogy biztos itt maradj.

Tudom, tudom. Kövezzetek meg. De ez sem lett túl hosszú. Ennek megvan az oka. Nem akarom abba hagyni ezt a történetet de nem igazán van ihletem és időm. Ezért csak egy-egy rövid résszel szolgálhatok. De abba viszont sok minden próbálok belevinni.
Puszi:Bekuci