Minden olyan gyönyörű volt fenn. Nem is tudtam hova nézzek először. De ami egyből megragadta a figyelmemet az a folyó volt. Az a csodálatos kékes zöldes víz ami elválasztja az egyik partot a másiktól. Ami akadály elé állít mindenkit akink nincsen hajója vagy esetünkben szárnya. Mikor tovább nézelődtem a lemenő np fogott meg igazán. Az egész tájat belepte a vöröses színe, semmi nem tudott elbújni előle.

-Na? Mit gondolsz?-törte meg a csendet Ethan.

-Ez, szavakkal nem leírható. Köszönöm.-mondtam bár láttam hogy nem érti mire gondolok.

-Mit köszönsz?

-Azt hogy elhoztál ide, hogy nem hagytál meghalni az erdőbe és hogy vigyázol rám.

-Igazán nincs mit. Ez csak természetes hiszen sze..-de már nem fejezte be a mondatot.

-Hiszen?-kérdeztem vissza.

-Én nem is tudom hogy-hogy mondjam el. Tudod én angyal vagyok. Bukott angyal de nem ez a lényeg. Hanem az hogy minden angyalnak van egy párja akit élete végéig szeret és védelmez.-itt sóhajtott egyet.

-Nem-nem tudtam de most hogy tisztába vagyok vele mondhatnád tovább is.

-És annyit szeretnék kihozni ebből az egészből hogy nekem...nekem is megvan hogy ki az.

Lelombozódtam . Akkor már semmi esélyem nincsen nála hiszen megtalálta élete párját akivel mostantól boldogan él. Én meg egyedül maradok.

-És khm ki a szerencsés?-tetettem jó kedvet.

-Na ezt nem tudom hoy mondjam el, nem akarom hogy mérges legyél vagy hogy ellökj magadtól. Esteleg elmenj.

-Bökd már ki, csak nem lehet annyira rossz.

-Te vagy az Rebecca. Beléd szerettem már első alkalommal mikor megláttalak és arra gondoltam hogy ki is ez a csodálatos teremtmény akit ide dobott nekem Isten. Hiszen én nem is érdemeltem ki ezt az egészet. Mert vannak akik egész életük során keresik a társuk és egymás nélkül halnak meg. De nekem csak at erdőben kellet járőrözni hogy ráleljek. és most hogy itt vagy és mindent elmondtam amit akartam kíváncsian várom a válaszod arra hogy leszel-e a barátnőm.

Elsőre nem is tudtam  hogy mit válaszoljak hiszen engem vár Jake és nem hagyhatom cserben, De megtaláltam a lélektársam vagy mim. És végre boldog lehetek. Jake nem is a szerelem miatt voltam sokkal inkább a sok évi ábrándozás tette.

-Igen.-mondtam.

-Tudom hogy megoldanánk ne kell nem et mondanod. Én igazán beléd szerettem. Várj, azt mondat hogy igen?

-Igen, ha kell százszor kimondom.

Úgy ahogy voltunk megpörgetett a levegőben. El se hittem hogy lett egy igazi barátom. Igazi szerelmem. Igazi életem.

Fenn voltunk még pár órát és sokat beszélgettünk. Meg tudtam róla hogy már 3000! éves. És hogy mindig is itt élt. Többek között azt is hogy miért bukott le, ide halandók közé.

Éppen mentem Gabrielhez mikor hallottam az új híreket. Össze akarnak bonorálni engem Lilithel. Nem, ez nem lehet. Hisz még csak nem is kedvelem. És mindenki azt mondta hogy csak akkor van angyal esküvő ha biztosra tudja min a két fél hogy egymáséi. És most kiderül hogy a hátam mögött szervezik az én esküvőmet . Gyorsan repültem hogy megkereshessem azt a szajhát. Meg is találtam ne volt nehéz hisz mint mindig ügyködött.

-Ááá itt vagy drágám. Már kerestelek. Mi is lesz pontosan az esküvővel?

-Ha rajtam múlik akkor semmi.-mondtam magorván.

-Jajj, ne csináld már szivi. Tudod hogy  megbeszéltük ma jelentjük be hogy összeházasodunk.

-Aha, persze de beszelhetnénk?

-Igen, persze mondhatod.

-Négyszemközt gondoltam.-csak nem fogom a barátai előtt elmondani hogy mindenben hazudott. Vagy még is elég jó büntetés lenne.-Vagy nem is, hagyd csak. Arról akarok beszélni veled hogy nem is tudom hogy gondoltad ezt a mennyeggzőt. Hisz még csak nem is kedvellek.

Ezután a mondatom után kezdtek csorogni a könnyek az arcán. Tudtam hogy nem kéne ilyen csúnyám megaláznom de akkor is elfogadhatatlan ahogy viselkedett.

-És csak hogy tudd, lefújtam az egész nem létező esküvőt.-ekkor hatalmas fényesség jelent meg. Majd egy hangot hallottam meg a fejemben.

-Ethan, nem tudom hogy hogy gondoltad ezt a viselkedést de nem volt angyalhoz méltó és ezért úgy döntöttem meg hogy nem vagy arravaló hogy a mennybe szolgálj engem. Ezért száműzlek. És ugyan ez igaz rád is Lilith. Nem való a hazugság a fény országába. Egy a büntetésetek és jövőtök. Mától arra vagytok kárhoztatva hogy a Földön éljetek az emberek között az örökké valóságig.

-És innen már ismered a történetemet. Vannak idők amikor szerettem itt élni, ez az időszak is ide tartozik ahol te vagy és boldogsággal tölti el a szívemet hogy örökké együtt lehetünk.

Na gyerekek, az van hogy nem tudom mikor hozok újra részt, sem energiám sem kedvem nincs most írni. Az ihletem is elszállt és nem tudom hogy kéne folytatni a történetemet. Ne haragudjatok és tartsatok ki.

Köszönöm, puszi: R