EgyMondatOk #2
Hiába én rángattam bele magam a sötétségbe, mégis te tartottál ott.
Azt mondtad, a szerelem megöl. Te tetted.
Egy kedves szó megsímogatja az ember lelkét, nyolc szó már a szívét szorogatja, miért?
Egy szerelem hány viszlát?
Miért a legrosszabb kell, mikor mellette ezer másik angyal megy el?
A mocskos száj mondta a legnagyobb igazságot, mert gátlástalanul mosta le magáról a mindenséget.
A csendre figyelni kell. A kérdések nagy részét a füledbe suttogja anélkül, hogy észrevennéd.
Hiába írsz, ha egyre mélyebbre ásod magad a gondolataidban. Vigyázz, nehogy betemessen.
A szükség szükségtelenségében szükségem volt rád szükségtelenül.
"Csak az járjon mocskos utakon, ki önmaga nem mocskos."
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro