Szakadatlan, erős, vágyakért felelős,
Maró, szenvedélyes, még mindig rá vagy éhes.
Bizsergés, sóhaj, nem bírod szóval,
Égető, megtörő, könnyeket serkentő,
Fájó, megkötő, sebeket elfedő,
Forró, barna, fülem szeméből "hallja",
Lüktető, bíztató, halk suttugását,
Függőségem, drogom...elérem az adrenalin hatását.
Hívő, örült, őrülten hívő,
Reményt adó, vakságig sötétedő,
Kedves, ringató, szép szavad nyugalmat árasztó,
Hangod, hatalmad, feledtem bíró csábító szer,
Újra megérintenélek egyszer, de félek oly' maró, bizsergő lenne, mint a vegyszer.
Éreznélek is, nem is egyszer, de felborulna testem felett a rendszer.
Csókolnálak, ajkaid tapadhatnának egymásra az enyémmel, táncot járva minden áldott érzékkel.
Ajkadra nézek, szemedbe veszek, nem bírok leállni, függőddé leszek.
Ha közelben vagy, mellkasom felemelkedő, könnyű és bársonyos, akár a felhő. Mint ember, ki szüntelen szívja cigarettáját, lettél te ki segít lélegezni, nem fájlalva több hiányt.
Szemedbe nézek, az meg mint a drog,
Mikor elveszek, te azt mondod "adok",
Valamit, mi segíthet, ez esetben kedves szavad menthet meg.
Aztán, mint részeg embernek régi, de annál finomabb vodka...te vagy az nekem. Ez a dependencia.