Már másnapot írunk. Reggeliztünk, a fiúknak 1 órával később kellett bemennijük, így én elrohantam Jacksonhoz és a bmxemet használva rohantam dolgozni.

-Zsófi!- talál meg Minho a hallközbe.

-Menj a 113as terembe, és amit JHope tanított a lányoknak tanísd meg tökéletesre.- adja ki a feladatot, ami nem tudom miköze a szóló karieremhez, de addig is velük vagyok. Rohantam a terembe, ahol mindenki bemelegít.

-Sziasztok, most Hope helyet én tanítom be a táncot. Ahogy szoktuk, nyújtás, aztán beállás.- hadartam le mindent. Leraktam a cuccaimat. A biciklit letámasztottam, ahol nincs útban. A zenét beállítottam. Ahogy láttam mindenki beállt a helyére. Így elindítottam.

*****

Ebédidőre bejött JHope, Jimin megnézni mit ügyködtünk.

-Ügyesek vagytok!- dicsért meg minket Hope. Jimin elismerően bólogatott.

-Ebédidő, Zsófi téged keres Jackson. Az ebédlőben van.- szól inkább hozzám Jimin. Meghajoltam, és rohantam is az ebédlőbe.

-Jó étvágyat!- hajoltam meg.

Davetól vettem egy B menüt, leültem egy kisebb asztalhoz és ebédelni kezdtem. Jackson tálcámra rakta a lakás kulcsomat.

-Szerencséd volt.- ül le elém. Ezt Jackson azért mondja, mert még múltkor volt egy nagy balesetem, mert a barátaimmal elvetettük az erdőben a rohangálást.

-Nekem mindig.- mosolygok rá.

-Mikor fogod fel, hogy az életed nem játék?- kérdezi hallkan.

-Tudhatnád, hogy nem játszom.- mondom neki lezseren.

-Annyira lazán tudod kezelni basszus, pedig nagyon nem az!-vállt dühössé.

-Talán azért érzel így, mert te nem tudsz könnyen kezelni dolgokat.- válaszolok neki.

-Te meg nem tudsz komolyan venni dolgokat, főleg ha az életeddel játszol.- válaszol.

-Mert nincs miért vigyáznom magamra.- lettem ideges.

-Ezt a mondatot gondold át mégegyszer.- vállt aggódó hangnembe Jackson.

-Kimegyek.- válaszolom hallkan. Vissza vittem a tálcámat és már el is mentem. Kimentem a friss levegőre. Esett az eső, így jobban kitisztította a fejem. Elszívtam egy cigit, még öt percet kint álltam az eresz alatt, azután vissza mentem az épületbe.

-Zsófi 117-es a te tánc termed.- adja oda az ajtó kulcsot. Elindultam, ahol lehet ez a táncterem. az ajtaja fa volt, rajta festve egy nagyon szép mandala. Kinyitottam.

Kicsit meglepődtem ahogy kinéz belülről. Az ajtóval szembe tükrök, van egy fal ahol sok az ablak, ezálltal behozva sok fényt. Egyből kinyitottam őket, hisz esik az eső jólevegő van, és szeretek hidegbe lenni. Volt egy gurulós techszekrény, annak tetején volt egy laptop amin vezérelhettem a zenét, az alatta lévő fokokon voltak olyan dobozok, amivel összekötötték a gépet a hangfalakkal, meg mi egymással. A tükrös falelőtt volt egy plazma tv ami egy álványon volt rajta, hogy lehessen mozgatni. Sarokba volt egy elektorom zongora az álványán. Első látásra szerelem ez a tánc terem.

Kicsit csökkentsem a feszültséget leültem a szoba közepére török ülésbe. És pihenni kezdtem. A hideg levegő kicsit segített lenyugodni mégjobban. Koncentráltam arra ami elvonja a figyelmemet. Hallgatóztam, az egész jól elszokta vonni a figyelmem. Valami suttogot a fejembe. Próbáltam minél jobban kiszedni mit mond, de nem értettem semmit. Telefonom pittyegett, ezzel kizökkentve. Jackson küldött egy üzit, azzal a szöveggel. " Ez lenyugtat!" Elindítottam a a zenét.

https://youtu.be/52u9CW-7ikE

Elkezdtem csukott szemmel hallgatni, nyitott ablaknál, ahol esett az eső. Lenyugtatott nem mondom, hogy nem. A zene végett ért. Nagy levegő vételeket vettem. Annyira hatással volt rám a zene, hogy az nem igaz. Kopogtak az ajtón. Oda fordultam. Jackson lépet be rajta, kicsit izzattan ezekszerint táncoltak.

-Lenyugodtál?- mosolyog rám. Szégyelve magam hajtottam le a fejemet, igaza volt.

-Gyere egy ölelésre.- tárja ki kezeit, készségesen ugrottam nyakába. Kaptam fejembúbjára egy puszit, ami meg mosolyogtatott.

Sziasztok felhőcskék! <3 Miújság veletek?