-Hugicaaa ébresztő!- hallom meg Jackson hangját.

-Hagyj aludnii!- fordulok a másik oldalra.

-Szörnyek vannak az ágy alatt!- ordít fel ez az idióta.

-Kis korodba ez jobban hatott.- motyogja bátyám. A szobába érzem, hogy többszempár van rajtam kettőnél.

-Testvériesen elosztom a gumicukroot!- zörget egy zacskót Jackson. Persze erre felkelek, és tényleg ott van a kezébe egy csomag gumicukor.

-Oppa megeszlek, ha nem adsz!- néztem rá csúnyán ami nem hatott igazán. Mosolyogva evett egy darab gumicukrot. 

-Azért ennyire nem lehetsz éhes!- szólal meg az ajtóban egy hang, oda kaptam a fejem. Namjoon volt ott.

-Ez csak vicc, nem enném meg a bátyámat.- forgatom meg szemeimet. Még mindig nem tetszik, hogy oda kell, hogy költözzek. Jackson dobott nekem egy csomag gumicukrot, amit egy kisebb mosollyal csomagoltam ki és eszegetni kezdtem.

-Még mindig ki vagy akadva, hogy hozzánk kell költöznöd, igaz?- ül le mellém. Egyet bólintottam, féltem tőle, az újtól mindig is paráztam, és múltkoritól már a régiektől is.

-Tudom mit érzel, és...- folytatta volna, de közbe szóltam

-Nem tudhatod mit érzek.- szólaltam meg búskomoran.

-És mi van, ha igen? Mi van, ha én is vesztettem volna el valakit, aki fontos volt számomra.- emeli meg kicsit hangját.

-Ré..részvétem, és  bocsánat.- hajoltam meg ülve, amit viszonzott. Nagyon rosszul éreztem magam, ahogy felemelte a hangját, talán jogosan is.

-Ugyan ez.- dob el egy kisebb mosolyt. Jackson a beszélgetésnek nevezett csevegést síri csöndben figyelte.

-Miért akarsz segíteni?- kérdezem tőle.

-Majdnem egy cipőben járunk, ha a tiédet meg tudom oldani, közbe rájöhetek a saját problémám kulcsára.- ad értelmes választ, amin meglepődtem.

-Azt gondoltam hülyébb vagy.- mondtam neki tök nyugodtan.

-Ezt bóknak veszem!- kacag fel Namjoon. Úram Atyám azok a cuki gödröcskék. Felnevettünk. Meghozták a kórházi ebédünket. Míg Jackson húst kapott én tasakos vért. Aminek kifejezetten örültem. Namjoon egy gyógyszert kapott be, ami elvileg vérből készült, ezért neki ez volt a mini uzsija.

-Mikor mehetünk haza?- kérdezem Jacket.

-Még egy éjszaka, és mehetünk.- mosolyog rám. Aminek nagyon is örültem. Valami nagyon nyomta a szívemet, amit Jackson észre is vett.

-Hugi mi a baj?- kérdez rá bátyám.

-Miért nem lehet azt, hogy szólóban is nyomom, de melette a bandámba benne vagyok? - kérdezem tőlük, hisz ők több ideje idolok. Beállt a fülsüketítő csönd.

-Zsófi azt nem bírnád.- rázza fejét Jackson.

-Ebbe igaza van.- helyesel Rm.

-De mások egy csomó bandában vannak benne! Ott a CBX stb.- érvelek.

-Szofia, de ők már leraktak valamit az asztalra, úgy egy aprónyit könnyebb.- ,utatja kezével Jackson.

-De én is, csak nem idolkodásban, és Moonbyul mintha az anyám lenne úgy bánik velem, nem akarom ott hagyni.- húzom fel két lábamat.

-Attól még találkozhattok.- nyugtat Namjoon.

-Kajak?- nézek rá nagy szemekkel, mosolyogva bólint. Amivel egy kicsit megnyugtatot. Egy "Oké"-t suttogtam, és vissza dőltem. Kicsit elpihentem. Majd elpilledtem.