Csak azért Publikáltam újra, hogy a helyesírásokat javítsam. Az a gond, ha sokatjára olvasom el, nem mindig veszem észre. Az agyam autómatikusan kijavítja a fejembe. Ne haragudjatok! Igyekszem figyelni! 

Reggel van. Azt hinnétek, hogy a napsugarakra kelltem ami az égről jön. A francokat! Taehyung alien fejével találkoztam. Annyira megijedtem tőle, hogy lefordultam az ágyról. Tudni illik ki volt sminkelve írtó ijesztően.

-Zsófi, ha elkészültél segítesz sminkelni? Nekem nem megy, a többiek meg nem érnek rá.- szomorodik el a végére.

-Persze Maknae, csak mosd le magadról ezt a valamit.- kelek föl valahogy a padlóról, aztán rögtön ruhák után kutatok. 

Mivel 2 óra múlva hozza majd Jackson a ruhámat. Ezért nincs értelme nehezen cserélhető ruhát felvenni. Ezért egy melltartó felé rávettem egy Bts-es pulcsit és egy sima Adidas bemcsit. Táskámba dobtam töltőt, telefont, és miegymást. Taehyung a nappaliba ült sminkcuccaival és várt engem.  

-Na vagyok.- Kezdtem el sminkelgetni a kisebbiket. Mivel Taetae-nek szép arca van, sok sminket nem kentem rá. Kis alapozó, hogy egy-kettőpattanást eltűntessek, kis szem kihúzás, és pici szemhéj szín egy sima csillámos rúzzsal. 

-Amúgy hova neked a smink?- kérdezem tőle, mikor már kész lettem vele.

-Csak úgy.- ránt vállat.

-Taetae- dorgálom meg, mire kicsit lehajtja a fejét.

-Gyönyörű vagy, nem kell neked smink. Most se raktam sokat, alig-alig van rajtad. Egyszerűen felesleges. Tudom, hogy nehéz elhinned, deee kérlek legalább nekem hidd el, hogy nem kell alapjáraton az a fránya színezék rád. A média miatt hiszed azt, hogy csúnya vagy.- Ölelem meg mosolyogva, majd mentünk is reggelizni. Jin Hyungnak megköszöntem a reggeli kávémat, majd enni kezdtünk.

-Zsó mit gondolsz rólunk?- veti fel a kérdést hírtelen Leader. 

-Mire gondolsz pontosabban?- kérdezek vissza.

-Az iparban mi mik vagyunk?- kérdez JHope, miközben érdeklődve figyelnek engem. Ami eléggé zavartá tett. 

-Ez egy nehéz kérdés, dee ha nagyon csúnyán akarnám kifejezni TI Korea exportcikkjei vagytok.- mondom csöndesen a végét. 

-Ez sajnos igaz.- küld felém egy savanyú mosolyt Suga. Nem igazán örültem, hogy a kedvüket elvettem. 

-De, ha belegondoltok. Ti ezért születettek, hogy életeket mentsetek.- derültem rájuk édes mosolyommal.

-Nem vagyunk orvosok Zsófi.- hajtja le fejét Jimin.

-Jaj anyáám, de buták vagytok!- csapok homlokomra. Kérdőn néztek rám, amire leesett, hogy ők ezeket kajak nem tudják. Na majd lesz egy szép kis beszélgetésem Minhoval. 

-Ne búsuljatok, majd mutatok dolgokat.- küldtem feléjük egy szájgörbületet. Közbe befejeztük a reggelit. Kicsit rohantunk,  mert elbeszélgettük a reggeli időt. Táskáinkat felkapva indultunk a kocsihoz, ami elvitt minket a céghez.

A lányoknak elkezdtem az órát, de 20 perc múlva Jackson ront be a ruhámmal. Az óra felénél a Bts jött be fáradtan. Eléggé ki voltak merülve. Főleg, hogy Taetae-nek a feje hírtelen full fehér lett, ami miatt megijedtem. Kivettem táskámból pénztárcámat és szóltam a többieknek, hogy maradjanak itt. Elrohantam a büfébe, ott vettem a lányoknak-fiúknak csokit és egy-egy üveg palack vizet, aztán visszarohantam a tánctermembe. Az ajtót kicsesztem, ami eléggé hangosan neki csapódott a falnak. Pekhemre Minho is bent volt. Mindenkinek kiosztottam a dolgokat, a sajátomat meg elraktam a táskámba. 

-Zsófi óvatosabban, nem budi ajtó!- szól rám Minho. 

-Ok, de majd, beszédem van veled.- beszéltem hozzá kicsit kimérten. Hisz a dühömet nehéz volt nem kiadnom rajta, pedig ő cseszte fel az agyam. Szerencsére hamar elhagyta a termet, miután érezte a köztünk lévő feszültséget. 

-Még egyszer elpróbáljuk és elengedlek benneteket pihizni. Srácok ti is pihizzetek, kérlek.-  beszéltem hozzájuk nyugodt hangnemben. Elmentem lezuhanyozni a táncterem melletti öltözőbe, majd kis segítséggel de felvettem azt a ruhát amit Jackson hozott. Egy egyberuha volt. Az alja teljesen fekete, ahogy a teteje is, de az már csipkés, a két rész között egy arany színű övet vettem fel. Plusz egy fekete melltartót a csipke alá. Mikor kijöttem a többeik egyből rám néztek. Jungkook le is fordult a székről játékosan. 

-Zsó ez nagyon jól áll rajtad! Kiemeli az alakodat!- mér végig Jin Hyung. Kijelentésébe kicsit bele is pirultam. 

-Köszi Hyungsí.- biccentettem felé, miközben sminkjeim között túrkáltam. 

-Na! Én is ezt magyarázom Jacksonnal évek óta, hogy ezek a ruhák sokkal jobban állnak, mint a nagyéretű  ruhák!- Akad ki Moonbyul.  A szememet kihúztam a tükörnél, a pattanásokat eltűntettem és egy sima matrúzst feldobtam magamra. Hajamat lógva hagytam, kis balerína cipőmet felvettem és már késznek is nyílvánítottam lényemet mikor befújtam magam parfümmömmel. Táskámat vállamra kaptam. Pár kopogás után beront Jackson 2 őrrel.

-Hyung, nem kell bébiszitter.- mondom neki durcázva.

-De kell!- erősködik az idősebb. Amit én egy iszonyatos csúnya nézéssel intéztem el, de sajnos nem hatotta meg. 

-Nem érdekel, hogyan nézel rám. Veled megy és nincs vita.- szögez le mindent. Egy kicsit elhúztam a számat, de beleegyeztem, hisz nincs kedvem idegesnek lenni. A többiektől elköszöntem, majd a magas csókával elindultunk kocsival a vizsgahelyszínre. Ez egy hatalmas épület volt az egyetem előtt. Zene Művészeti Főiskola. Az épület inkább állt ablakokból, mint téglából.  Ami egy kicsit zavart is, tekintve, hogy nem sok minden tartja ezt a monstrumépületet. 

Az ajtón túllépve, egy kérdőívet kellett kitöltenem ahol életkortól kezdve mindent is kértek. A ,,bébiszitterem" az előadóterembe ment, miután elkisért engem egy terembe, ahol lerakhattam  a cuccaimat és kicsit felkészülhettem. Előttem egy fiú volt. Ő egy komoly zenét választott a vizsgára. Sőt a legtöbben azt. Egy-kettő ember saját, vagy nem komoly zenét játszott el. Ezután mondták az én nevem. Görcsösen álltam fel az addig leült székre. Nem tagadom nagyon ideges voltam, és hogy kicsit lenyugodjak Bts-t hallgattam. Egy bácsi integet nekem és tol át kettő ajtón. Ami egy szép nagy terembe vezet. A lelátón vannak a vendégek, tanárok, akik közül egy páran zsűriznek. A ,,zsűrik" a legelsősorban kukkolnak. A versenyzongorám a színpad közepén van elhelyezve kicsit bemikrofonozva. A sok ember közül kiszúrtam emberemet aki telefonnal vett mindent. Amin kicsit elkuncogtam magam. 

Kotta nem lehetet nálam, így egy magam leültem a zongorához. Egy kicsit helyezkedtem, és egy időután a bennem lévő levegőt kifújtam és elkezdtem játszani. 

https://youtu.be/7hJwdUPTnN4

A végén bekönnyeztem, de szerencsére nem folyt ki könny szemeimből. Akkor a smink sajnos elfolyt volna, de most a szerencse szerencsére velem van. Amikor a billentyűkről leemeltem a kezeimet a tömeg tapsolni kezdett. 

-Köszönjük Kim Zsófia!- mosolyog rám az igazgató, miközben felállok helyemről. Meghajoltam, majd kimentem a helyszínről. A terembe meghajoltam a többieknek és további sok sikert kívántam nekik. Felkapva cuccaimat indultam ki onnan is. Az eredményt csak pár nap múlva postán tudom meg. Kint várt rám a folyosón bébiszitterem.

-Hölgyem, nagyon ügyes volt!- dícsér meg kímért hangnemben az idősebb.

-Yah! Mondtam már, hogy tegezz! Elvégre fiatalabb vagyok.- dorgáltam meg egy kicsit.

-Megpróbálom Hö..Zsófi.- javítja ki magát, ami mosolygásra késztet. 

-Most elmegynük a testvér otthonba, ott kirakom. Minden meg van véve, már csak főzni kell. Jacksonék olyan este fele érkeznek meg.- beszélhozzám tovább, mikor már a kocsihoz értünk.

-Fejlődsz.- biccentek neki, egy köszi képpen. Beültünk a kocsiba és már útnak is eredtünk. 

Vajon, hogy sikerült a vizsga Zsófinak? Az este milyen lesz a srácokkal és a magyar kajákkal, piával? Jk-nak sok italt add a lány, vagy kicsit túlzásba esik mindenki, na de, ha ez is történne. Mi sülne ki abból ? 

( saját  kép)