A testvérháznál kiraktak. Kulcsomat elővadászva nyitottam ki a bejárati ajtót, majd írtam be a biztonsági kódot. Ha nem írom be időben, akkor beriaszt a ház. Plusz akkor az embereink is jönnének a telekhez. Ez a ház az utca végén van, ami mellett már egy kis erdő található. Oda szoktam kimenn lőni, vagy a barátokkal baromkodni. Hárman laktunk ebbe a házba, de utána már csak ketten, majd jött Mark. Mondhatni nagyon csúnyán megfogalmazva, kicseréltük Jonghyunt Mark-ra. Ami persze nem igaz. Lett ami lett sajnos. Szerencsére az ősöket nem érzékeltem a közelembe, de jobb is így. Bementem a nappali-konyha helységbe. Ez a ház baromi nagy. Koreában nehéz nagy házat venni. A népsűrűség miatt alig van. Vagyis negyedekbe vannak, attól függ hova költözöl, de iszonyatosan drágák. Mi ezt a több hektáros telket hárman épp, hogy kitudtuk fizetni. Álltalában cégek, vállalatok vesznek nagy házakat a bandáknak. Got7 ház is van, mint a Bangtan ház. Kinyitva a hűtöt és a spájzba benézve találtam meg a hozzávalókat a mai vacsorához. Miután mindent kiszedtem, elmentem lezuhanyozni és átöltözni iithoni ruhába. Ami egy Koyás rövid nacis, rövid inges pizsi. Majd rávettem a köntösömet, meg ne fagyjak. 

Jbl-t felzendítve kezdtek neki a zöldség pucolásnak és a hús feldarabolásnak. A leves alapot kezdem el csinálni. hagymapirítás, víz felöntés, majd pirítás. A leves készítése közbe. Konkrét K-pop koncertet adtam a négyfal között. Közbe a pici lejátszási listám lement és megcsörgettem Almát. TUdom-tudom. Múltkor nagyon elküdltem a francba, de nagyon hiányzik a cuki feje. Névjegyzékekből kikerestem, majd a kis telefon ikonra rányomva hívtam fe. Harmadik csengetésre fel is vette. 

-Mondjad.- szól bele hidegen.

-Alma, tudunk találkozni valamikor? Nem telefonon keresztül akarom ezt megbeszélni.- konyul le ajkam, ahogy eszembe jut miről is akarok dumálni vele.

-Ah, rendben. Mikor érsz rá?- adja be derekát. Ebből a válaszból tudom, hogy nyert ügyem van. Vagyis barátnőm nem utált meg annyira.

-Te neked mikor jó?- mosolygok bele kérdésembe.

-Holnap után jó, 10 előtt. 12-kor indul a gépem.- válaszol szomorúan.

-Magyarországra?- akadok ki. 

-Igen, hisz apa hazarendelt. Én is maradnék, de még nem töltöttem be a 22t, hogy itt nagykorú legyek. Apa meg úgy nem igazán enged, főleg, hogy majdnem 10 óra van köztünk repülőgéppel.- hangja unott. 

-Ah, értem. Nos, akkor holnap után 7-kor találkozzunk a Han folyónál.- mondom neki boldogan.

-Megbeszéltük Zsófi.-  egyez bele.

-Köszönöm Alma. Most megyek szervezni a holnap utánt. plusz főzök bátyám évfordulójára. Pausza, nagyon köszönöm.- Küldtem neki puszit a telefonon keresztül. Ő is elköszönt majd lerakta.  Elkezdtem oreós muffint csinálni a leves utánra. A tészta nem volt nehéz. Kis muffin papírokat szétszedve raktam a muffinos tepsibe. Tészta bele, plusz oreó darabkák a tetejére és bumm! Be a sütőbe. Míg sültek a dolgok, elmosogattam, megterítettem, dobozokat szedtem elő amikbe viszem majd át a fiúknak a kaját. Plusz a pálinkákat is kikerestem. Olyan finomnak tűnnek üvegen keresztül. Leszögezeem, nem vagyok alkoholista. Csak valamikor megkívánom, de sose esek túlzásba. 

A leves alatt levettem a gázt és a muffinokat is kivettem. Sok fujkálások és tányérraszedés után megkóstoltam egyet. És nehéz volt megállni, hogy ne egyek többet. Olyan finom lett. A levest is megkóstoltam azért. Majd mikor kicsit hülni kezdtek raktam a dobozokba. Mikor zene hallgatást egy kis koncerttel folytattam. Hallottam, hogy nyitódik a bejáratiajtó, amiért gyorsan el is hallgattam. 

-NAaaaaa~ rohadt jó hangod van Zsó~ az ajtón túl hallottuk.- Jönnek be Namjoonnék és Jackson, de mikor bátyám beleszagol a levegőbe, egyből elhalgat. 

-Hmmm, Zsófi, ez nagyon jól néz ki!- simogatja meg pocakját Taetae. 

-Na akkor menjünk hozzátok, a dobozba van mindenkinek egy adag kaja. És akkor Jackson te is tudsz készülődni.- Adok minden Bangtan tagnak a kezébe egy-egy teli dobozt. Gyorsan felmentem átöltözni és pár ruhát beraktam egy nagyobb sport táskába. Plusz egy másik táskát elővéve raktam bele pár elektronikai eszközt. A lépcsőn leugorva ugrottam Jackson nyakába, aki kapott tőlem, egy hatalmas cuppanóst és már húztam is a cipőmet. Majd elindultunk a többiekkel a bangtan házba kocsival. 

Igazából én majdnem bealudtam Jimin vállán, de az máskérdés. 

[...]

Arra felkelni, hogy rémálmod van, az a legrosszabb. Remegve mozgok az ágyamban, annyira az álom hatása alatt vagyok még. Hiába próbáltam magam nyugtatni, hogy ez csak egy álom, nem nagyon sikerült. Félve bökdöstem meg Yoongi vállát az ágyamból, hisz egymás mellett van konkrétan a fekvőhelyünk, csak más helyzetben. A reakciójára számítottam, de mégis kicsit rosszul esett. A kezemet ellökte és jobban bebugyolálta magát. 

-Yoo..Yoongi rosszat álmodtam.- mondom a sírás szélén állva, de meg se mozdul. Csalódottan mászok ki az ágyamból, kedvenc plüssömet megfogva amit mindig a párna alatt tartok. Mi az? 26 éves vagyok, de ezt  plüss általában a párnám alatt van. Kis álom fogó féle. Papucsomat felvéve kicsoszogok a konyhába, egy kis melegteát csinálni, de sehol se találtam tea filtert. Így mégroszabb hangulatom volt. Nem nyugodtam le az álmom óta és még teát se találok. Király...Mihez kezdjek most?!?!  Mocorgást hallottam a lépcsőnél, amitől a szívem egyre hevesebben vert. Épp, hogy nem sírtam el magam a nyomás alatt. 

Jimin bubis haját láttam meg a lépcső alján. Mire eleredtek könnyeim annyira örültem ennek a törpének. Plüssömet szorongatva rohanok hozzá és bújok nyakhajlatába. Csak csórit annyira megleptem, hogy felse fogta, hogy valami neki csapódik így majdnem elestünk, de nem érdekelt.

-Zsófi, mi a baj?- simít hajamba. Hangja aggódó, érdekli mi van velem, tehát elkezdtem neki mesélni mik történtek.

-Ro..rosszat álmodtam és Yoongi Hyungot ke..e.e.elltegettem, hogy mellette aludhassak, de egy morgás..ss..sal elintézte, és teát akartam inni, de azt se találtam.- panaszolom el neki bajaimat. Közbe ő vagy a hátamat vagy a fejemet simogatta. 

-Nyugi, nincs semmi baj. Gyere, mellettem aludhatsz, ha attól megnyugszol.- Nyakába bujtam ölelésemkor, de annyira ismerem már, hogy most tuti mosolyog kis cuki húzott szemével. 

-Megyek, csak ne kelljen egyedül aludnom.- mormogom nyakába. Felkapott az ölébe, ami annyira meglepett, hogy hajába kaptam hírtelen. Inkább meg se szólaltam, hanem megcsaptam hátát, amin kuncogott egy sort. Be vitt a közös szobájukba, ott lerakott a szőnyegre. Papucsomat levéve bújtam Jimin mellé, aki tártkarokkal fogadott. Egy fokkal boldogabban bújtam mellé, majd aludtam el sokkal, de sokkal nyugodtabban.