A vacsora meg is volt. Kicsit kacaráztunk még a srácokkal. Lebeszélték, hogy mindenki családját meghívják ide a dormba. Igaz nem vallásos senki közülük, de imátkoznak egyett Yoongi édesanyukájáért, ami megdobogtatta pici szivecskémet. 

-Ugye sikerülni fog Zsó?- érdeklődik Maknae könnyes szemekkel. Szegénykém, biztos bele gondolt, mi lenne, ha vele történne ez meg. Mindenki árgus szemekkel figyelt engem. 

-Minden tőlem telhetőt megteszek Maknae.- mosolygok rá őszintén. Ami picit megnyugtatott mindenkit.

-Na és? Mit fogtok főzni a szülőknek?- csapom össze a tenyerem elvonva a figyelmüket. 

-TÉNYLEG!- pattan fel Jin. 

-Segítünk Drágám!- nyugtatgatja Joon, amin elkuncogtam magam. 

-Lencsét egyetek, az szerencséthoz új évkor.- kacsintok rájuk. 

-EOMMA! MINDEN KAJÁBAN LESZ LENCSE!- pattan fel Taetae mutogatva az idősebbre. Hangos nevetésbe kezdek Yoongiékkal. 

[...] Egy-kettő alapanyagot az ételekhez még este Jinnel előkészítettünk. Pl.: hús bepácolása, lencse beásztatása. Olyan kaják, vagy szószok, amik egy éjszaka után finomabbak, azokat Jin elkészítette. Engemet a fél főzésnél elküldött aludni, mondván, bár jogosan, hogy holnap kipihentnek kell lennem. 

Gyorsan lezuhanyoztam, majd mentem is a trió szobánkba sunnyyázni egyett. Kicsit furcsa jelenet került szemeim elé így álmosan. J-Hope nyugtatgatta Sugát. Szegény Reményen látszódott, hogy nem tudja már mivel csitítgatni az idősebbet, ezért segélykérően nézet rám, ezzel megmutatva álmos szemeit. 

-Mi a baj Yoongi?- ülök le én is fekusz hajú ágyára. 

-Nagyon fél a műtét miatt.- darálja le nekem röviden Hoseok. Yoongi halkan sír, ami kicsit megijeszt. Nem azt mondom, hogy egy férfinak nem szabad sírnija, hisz de kell is. Csak Sugát ritkán láttam eddig sírni. 

-Hope, menj feküdj le, megoldom.- küldök felé bíztató mosolyt, mire megölel utoljára minket és felmászik ágyikójába. Yoongi az ágyszélén felhúzott lábakkal gubbaszt. 

-Sutymuty, ne aggódj. Jobban lesz édesanyád.- simogatom hajkoronáját, miközben mellkasamra döntöm buksiját, mire rázkódni kezd. 

-Hozzak valamit?  Enni, Inni?- érdeklődöm. 

-E.Egy papírzsepit.....kérlek..- szólal meg szipogva. Bólintottam kérésére, majd óvatosan eltolva őt áltam fel, majd mentem a táskámhoz. A kívánt tárgyat kikerestem és odaadtam neki. 

-Ha veled alszom éjszaka megnyugszol?- kérdezem tőle óvatosan. Heves bólogatása kuncogásra késztetett. Ő az ágynak a szélén terült el, én meg közte és a fal között préseltem be magam. Hozzám bújt kis aranyos lénye, nekem arccal volt felém. Átkaroltam pizsibe bújtatott Cukrot, és simogatni kezdtem sötét sörényét, ezzel is csitítva. Egy idő után egyenletes szuszogása megnyutatott. Azt jelentette számomra, hogy én is aludhatok nyugodtan.

[...]

Eléggé, jól aludtam Lil Meow Meow mellett. Igazából csörömpölésre kelek föl és hangos zsivajra ami fel-fel szűrődik lentről.

-Jó reggelt!- köszön le J-Hope kómás fejjel. Valszeg én se nézhettem ki szebben. 

-Neked is.- intettem neki, majd vissza dőltem Suga mellé. Ő meg vissza kúszott mellkasamra. Hoseok lemászott ágyáról, majd kicsit pakolászot és kiment. Gondolom, hogy megnézze mi a helyzet. Én egy órát néztem meg telefonomon. 6:11. Ohhhhhh, tudod ki fog felkellni...

Telefont a komódra dobva helyezkedtem el újra, majd vissza is szendeterettem. 

        Rm szemszöge

Nagy sürgés forgás van a konyhában. Jin, Jimin és most már Hoseok aki kómás fejjel lejött megnézni mi folyik itt. Csinálják a kajákat. Én figyelem a Vkook-ot, hogy normális keretek között örjöngjenek miközbe járszanak. Mondhatom fél siker. 

-Drágám! megnézed Zsófiékat? Ne aludják át a fél napot.- szól szívem csücske. 

-Megyek!- indultam fel az emeletre. Minden szobába nem kellett benéznem. Szerencsére egy szobában voltak, plusz csak a két lurkó aludt még. 

Halkan nyitok be a nyílászárón, szerencsére múltkor megolajoztam, így nem kell vele foglalkoznom egy ideig még. A két gerkőc egy ágyba aludt. Halkan a fekhőhelyhez lopakodtam, majd telefonomat előkapva, kamerát megnyitva fotóztam le őket. Aminek sajnos elfelejtettem levenni a hangját. Kínosan meredtem Zsófi erőtlenül működő szemeibe. 

-Jó reggelt.- szólal meg fáradt hangon.

-Jó reggelt! Lassan keljetek!- mondtam el nekik a  kért üzenetet Jintől. Nagyogat bólogatott. Haját összeborzolva kicsit, hagytam el a terepet. Aztán konkrétan lefutottam a konyhába és Jin arcába nyomtam galériámban lévő képet.

-Aranyosak.- mosolyog kütyümre, amint rátud fókuszálni világító telefonomra. 

-Ugye? Remélem lesz valami.- ugrándozok mellette. Mire Hoseok és Jimin is látni akarja a képet, mire inkább beküldöm a csoportba. 

   Zsófi szemszöge

Telefonom csiripelni kezd, valszeg valaki messengeren írt. Gyorsan lekaptam és halkítottam le, mielőtt Yoongi felkelne. A Bangtan family csoportba Nam küldött valami képet.

Na jóóó, ez nagyon aranyos, egyben dühítő, hogy lefotózott minket. 

Telefont félre hajítva kezdtem el Yoongit kelltegetni haj-, hát- simogatás. Morogni kezdett kényeztetésemre, ami eléggé megmosolyogtatott.

-Yoongi, ideje felkellni és készülődni.- beszélek hozzá halkan. 

-Nem akarok.- fordul hátára, így véletlen hasát simogattam meg, mire zavaromba elkaptam kézfejemet onnan. 

-Gyere, Namjoon képet küldött a csoportba.- Mászok át felette majd székemről magamra kapom köntösömet. Kicsit hűvös van. Kifordultam a szobából, majd a hangos tásraság felé mentem. 

-Jó reggelt!- köszönök nekik, majd a konyhába menve átverekedem a sok emberen és a sok tárgyon magam és megyek a hűtöhöz. Kiveszek egy joghurt italt, majd azzal a szerzeményemmel leülök a kanapéra. Lassan Yoongi is lecammog telefonját bámulva.

-Reggel!- köszön a kis folyosón mindenkinek címezve mondatát, majd jön hozzám a kanapéra.

-Aranyos vagy.- mutatja felém a képet, mire érzem kezdek vörösödni. Jót vigyorgott arcomon amit nem hagyhattam szótlanul. 

-Te se panaszkodhatsz.- boxolok vállába. Mire fehér arcbűre elkezdett melegebb színt felvenni. 

-Dul a luv?- pattan le közénk JHope fáradtan. Mire mindketten a másik oldalra nézünk és nem Hoseok fejére. Mire nevetni kezdtek a lentlévők rajtunk. Egy időután felpattanva, felmentem laptopomért, hogy a műtéssel kapcsolatos dolgokat átnézzem utoljára. Szerencsére minden rendben lesz elvileg a műtét során. Már csak az oda út lesz kérdéses, de ott se lehet baja senkinek a tervek szerint. Kicsit még elmerengtem és 3x ledaráltam magamban a tervet. 

Mikor is hívtak telefonon Charlie Puth volt az. Láttam Vkook már nem játszottak a tévén, hanem már Unoztak JHopeal és Jiminnel. Yoongi telefonját nyomkodta. Namjoon apukájáával beszélt, míg Jin sürgött-forgott a szentéjében rózsaszín köpenyben. 

Gondoltam nem baj, ha felveszem és zajolok nekik a nappaliba hangommal.  

-Mondjad Charlie. Nálatok már este van.- beszélek hozzá anyanyelvén, mire Yoongi azonnal felkapja fejét.

-Csak rég hallottam a hangod.- mosolyog bele barátom.

-Yáá én is a tiedet.- hangszínem megváltozik és mégbarátságosabb lesz. 

-Majd jöhetnél hozzám egy kis időre. Kiváncsi vagyok hogy halatsz a zenéiddel plusz jöhetnél segíteni elhanyagolt szegény barátodnak.- kezd el mű sajnáltatást csinálni. 

-Meg gondolom a főztöm is hiányzik mi?- kuncogom el magam. 

-Az is! A gulyás levesed mennyei.- áradozik. Most tuti megnyalta száját. Kis pír szökött két pofimra.

-Te nem is mondasz semmi hízelgőt?- akad ki játékosan.

-Minek? Van egója a nagy Charlie Puthnak.- derülök a telefonba.

-Milyen asszony vagy te? Nem fényezed az Uradat?- nevet bele kómásan a telefonba.

-Tudod ki az asszony...- forgatok szemet mosolyogva

-Csak nem ittál?- kérdezek a közepére,  mire csöndbe maradt.

-Yáh! Menj aludni. Amerikába már este van. Mjad ha kijózanodsz dumálunk.- köszöntem el tőle, amit ő is megtett. Majd végleg relaktam tökkelütött barátomat. 

Yoongi gyanakvóan méregetett, mire nemlétező kérdésemre válaszolt, mikor ránéztem.

-Annyira utálom, hogy nem tudok angolul.- puffogott mellettem. 

-Én csak Charlie Puth nevet értettem.- ránt vállat Jungkook mosolyogva, ahogy a kedvenc énekese eszébe jutott. Ugyanis csillogni kezdtek szemei a boldogságtól. 

-Tán szereted Maknae.- szögeztem mondatom a kisebbik felé. 

-Nagyon szeretem a zenéit. Elakartam egyszer egy koncertjére menni, de a sok próba közbe szólt mikor debutálni készültünk, így nem sikerült őt látnom.- szomorodott el picit. 

-Éjszaka kívánd, hogy egyszer beszélhess vele.- kacsintottam rá. Mosolyogva bólintott egyett, aztán felkiáltva lerakta az utolsó UNO kártyáját. Felállva mentem a konyhába kis italárt, mikor Namjoon jött velem szembe, mikor folyadékkal a kezembe vissza fordultam. 

-Nagyobb csalódás fogja érni, ha lehetetlen dolgokról álmodoztatod.- beszél hozzám halkan RM. 

-A banda is lehetetlennek tűnt, nem? Még is itt vagytok eléggé sikeresen.- kacsintottam rá, majd telefonomat előszedve a híváslistába vissza kerestem Charlie számát, majd a vezető arcába toltam a képernyőmet. Mire egy kisebb mosolyt eldobva bólintott egyett, miután elolvasta a nevet. 

-Ez esetben köszönöm.- mondta halkabban. Jin a társaságot ebédelni hívta miután segítettem neki megteríteni. Majd miután az jóhangulattal telt el, elküldött minket rendetrakni a lakásban, miután mindenki pizsamából átöltözött otthoni ruhában.  Én mostam ruhákat, majd szortíroztam mindenki ágyára. JHope porszívózott. Taetae mosogatott, míg Jk törölgetett. Namjoon a házkörül takarítgatott meg a szobájukban rakott rendet. Jin portalanított. Yoongi a mi szobánkba rakott rendet. Jimin meg felmosott mindenhol. Igazi csapat munkának éreztem. Közbe bömbőltettük a zenét. Kettő hangszsórót összekötöttem, az egyiket a nappaliba tettem a másikat  az emeleten lévő folyosó végébe. Így a hangzás nem volt rossz senkinek se. 

Miután mindenki kész volt egyesével döltünk ki a nappaliban. Én Yoongi vállán támasztottam fejemet, míg ő majdnem beszunnyadt mellettem. Egyszer csak csörögni kezd a telefonom Bobby névvel virítva. Azonnal felvettem, miután kimentem a nappaliból a konyhába. Igaz nem volt fallal elválasztva a kettő helyszín, de az a pár méter is számít. 

-Ugye minden jól alakul?- kérdezem tőle rögtön köszönésnélkül. 

-Neked is szia Cica! Igen, menjek érted majd előtte? A többieket előre küldöm. A műtő kész lesz mire érkezünk?- érdeklődik tova. 

-Igen gyere értem. Plusz igen, a csapatom a főkapunál fognak várakozni. Minden meg van. Xiuminnal leellenőriztettem.- mesélem el neki a dolgokat.

-Jó hallani ezeket. Majd akkor este megyek érted. Szia Cica.- köszön el 

-Csá Bobby.- raktam le a telefonomat. Majd vissza mentem a kanapékhoz ahol az egész társaság henyélt. 

-Minden rendben?- érdeklődött Jimin. Kis gödröcskéimet megmutatva nyugtattam meg. Majd vissza bújtam egy pléddel Yoongi mellé. Taehyung pont valami nézhető műsort kereset. Végül valami DC filmen megállt Jungkook kérésére, meg persze őt is érdekelte a dolog. 

[...]

Olyan 6 óra múlva kellhettem fel. Pontosabban 19 órakkor. A helyszín nem változott. Ahogy Yoongi alvótársam se hagyott magamra.  Csak kivételesen rajta aludtam. Pontosabban az ölében őt átölelve nyakánál. Amit ő derekamnál takaró alatt viszonzott. A hangok furcsák voltak. Volt női és férfi hang is amiket nem ismertem.  Elengedve Suga nyakát dörzsöltem meg szemeimet. Aztán hajamat újra lófarokba fogva, hogy ne álljon mindenfele göndörfürtjeim. Kiszállva Hyungom öléből terítettem rá vissza a plédet, majd szemüvegemet a dohányzó asztalról elvéve vettem fel. Csak ezután élesedett ki a kép. Amint 4 felnőtt cseverészik NamJin párossan a konyhában. Jin felém pillant, ugyanis hallotta, hogy picit zajolok. 

-Gyere Zsófi! Bemutatlak a szülőknek!- int felém Jin barátságosan. Mire kis mosolygós énemet előkapva lépek mellé. Majd mutatkozom be Namjoon és Jin szüleinek. 

-Gyönyörű hajad van.- fogja meg Jin édesanyja fürtjeimet. Mire zavarba jövök. Most már tudom Jin honnan örökölte szépségét. Az édesanya Miss Korea címet viseli. 

-Namjoon! Ugye kedvesen bántok vele? Elvégre csak 7 fiúval van össze zárva ez a szégség.- aggódó hang üti meg fülemet Namjoon anyukája szájából. Mire elkuncogjuk magunkat. 

-Missis Kim! Ez csak egy álca neki! Ne tessék a bájának bedőlni!- kezd el kiáltozni Jungkook lefelé jövet a lépcsőn ugyanis csengettek. Gondolom tudja, hogy az ő szülei is megjöttek. 

-Miket hord össze ez a Jungkook! Biztos nem igaz rád ez aranyom.- hajtogatja tovább a megáét Rm anyuja. 

-Jaj tessék neki hinni!- szabadkozok, mire meglepődik. 

-Itt Jin szép. Őt tessék dicségetni, hisz volt kitől örökölnije. - mosolygok rá szelíden. Pont Yoongi emlegetett csukottszemmel. 

-Bocsánat.- hajoltam meg, majd RM a távolba egy őszinte mosolyt küldött, mikor már a szülők látószögéből kiértem. Ahogy mondtam, utána Jinre voltak rácuppanva. Sugához menve nevemet mondogatta. Egyre halkabban majd csak suttogva. Kicsit megrémisztett, ezért keltegetni kezdtem kicsit izzadt lényét. 

-Yoongi kelj fel! Lassan itt van apud!- kezdtem el rázogatni ami nem nagyon segített. Ezért elkezdtem feját simogatni, és mondogatni neki, hogy ideje felkelni. Babusgatásomra szerencsére felkelt. Kicsit könnyes szemeit megtörölgette, majd egy nagy ölelésbe vont. Ami meglepett, plusz majdnem ráburultam oldalról. 

-Nincs semmi baj. Mindent meg fogunk oldani.- kezdtem el haját hozugatni óvatosan, ezzel is törődést mutatva felé. Kívülről biztos valami párnak tűnhettünk egy idegen szemében. 

-Yoongi, gyere apud is megjön lassan.- mászok ki öleléséből, mire ő is feláll. Jungkook és  a szülei jönnek be a lakásba egy kis időután, mire mi nekik is bemutatkozom. Majd Taetae szülei és Jimin szülei egyszerre érkeznek, aztán JHope szülei és végül Yoongi apukája érkezik meg. 

Mire minden vendég megérkezett kilencet mutatott az idő. Szerencsére mindenki a családjával volt elfoglalva. Így boldogan néztem szét a tömegen. Egy picit elmélázhattam, ugyanis hideg víz borult fejemre. Amit Taetae-nak köszönhettem, ki vigyorogva futott le. 

-Yá Taetae! Gyere csak vissza!- pattantam fel én is egy pohár vizzel az asztalról, majd rohantam utána és a konyhába az arcába is borítottam a vízet ugyan is az asztal utamat álta, hogy rendesen meglocsoljam. Így csak megpróbáltam célozni és önteni. 

-GYEREKEK! ELCSÚSZTOK!- kiálltja el magát Jin Eomma. Mire mind nevetésbe törünk ki. Kiderült JHope pohárját használtam. Bár őszintén hidegen hagyot kiét vettem el. 

-Amúgy Zsófi kérdeztünk.- szól hozzám Jimin, miután mindketten száraz pólóbatértünk vissza. 

-Bocsánat, elméláztam.- vakartam tarkómat. 

-Vettük észre.- kuncogja el magát az anya sereg egyszerre. Mire zavaromba inkább a szőnyeget kezdtem el pásztázni.

- Min méláztál el ennyire?- érdeklődik Yoongi apukája mosolyogva.

-Ahhhh, csak jó látni a fiúkat boldognak. Látszik rajtuk, hogy szeretik a családtagok egymást.- kuncogom el magam és szemembe könnyek szöknek. 

-Na és neked miért nincsenek itt a szüleid?- érint meg J-Hope anyukája egy olyan témát amiről igazán nem szeretek beszélni. J-Hope le is intette rosszalóan anyukáját, mire csak nyugtatóan Napsugarunkra mosolyogtam.

-Mivel én még megyek dolgozni, nem láttam értelmét áthívni őket. Majd munka előtt felhívom őket.- mosolyogtam rá, és próbáltam könnyeimet visszatartani sikeresen. Jacksonékra gondoltam, és az összes koreai barátomra, akik most fognak ünnepelni. 

-Te műtöd a feleségemet?- kérdezte hírtelen Suga édesapja, mire egy nagyot bólintottam. Felpattant amit nem nagyon értettem. Könnyek foltak le hófehér arcán, majd felém közeledett. Felhúzott üllő helyzetemből, majd egy szoros ölelésbe vont, amit nem tudtam hovarakni hírtelen. De gyors felfogásom nem hagyot cserben és rögtön viszonoztam ölelését. 

-Várjá drágám!- szólal meg Jungkook anyukája. Kérdőn néztem rá, miután elengedtük egymást.

-Akkor te orvos vagy?- döbben le összerakva a képet. 

-Gyors felfogásod van anya.- mondja Jungkook pimaszkodva, mire egy anyai taslit kap szeretet fia.  Mire elkuncogjuk magunkat

-Igen, az vagyok.- válaszoltam illedelmesen, mire ledöbbent a szülőigárda. Ami miatt kicsit feszengeni kezdtem

-Ne haragudj, hogy ha nem úgy viselkedtünk volna veled, ahogy azt illik.- szólal meg Park apuka lehajtott fejjel.

-Yay, ne tessék szomorkodni. Okkal nem mondtam. A bánás mód nekem tökletes volt. Mintha egy normális ember lennék.- kuncogtam el magam a mondatom végére. Mire ők is boldogabbak lettek. Az órára néztem, nekem elkelett kezdenem készülődni.

-Folytasság csak nyugodtan a trécselést. Elvégre azért vannak itt a fiaikkal. Nekem sajnos készülődnöm kell. -Mutattam a hátam mögé a lépcsőre, ezután meghajoltam és feliszkoltam. 

 Gyorsan lezuhanyoztam, majd a szobába érve, egy táskába összekészítettem az esti cuccokat ammik kellenek. Tegnap vásároltam be egy csomó energia italt, amit bedobtam a hűtőbe, Jin örömére. Azt majd mikor lemegyek egy másik táskába összeszedem, kis kajával együtt. Fekete pulcsit és egy fekete farmert vettem fel, rá egy fegyver tartót a combomba, kedvenc késemet  bele is tettem, ha kéne használni, kéznél legyen. Sötét zokni, majd kedvenc surranó cipőm. Táskámat vállamra tettem, miután laptopot és egyéb más kütyüket raktam bele. Majd másik táskát megfogva mentem le a hűtőhüz és pakoltam tele azokkal a dolgokkal amikket elterveztem. Tény Jin segített a kajával, hogy frisset vigyek és főt kaját, ne csak szendvicsen éljek majd. 

-Mintha rabolni mennél úgy nézel ki ezekkel a táskákkal és ruhával.- néz rajtam végig Jin apukája szórakozottan. Egy kisebb mosolyt eldobtam, elvégre nem mondhattam azt, hogy teljesen igaza van Kim Úr. De mostmár tudom Jin a nevetését honnan örökölte. 

-Ki kisérlek!- pattan fel Yoongi a kanapéról, miután elköszöntem végleg, takarva a szülők elől combomon lévő fegyveremet. Suga az ajtóig kisért. Hosszasan megölelt amit viszonoztam is neki.

-Ne izgulj. Élvezd az újévet Yoongi.- suttogom mellkasába. 

-Majd hívnak, ha vége van a műtétnek, de nem muszáj rögtön bejönni. Reggelizél meg, pihend ki a másnaposságot.- kuncogok rajta. 

-Nem fogok inni.- rázza meg fejét nemlegesen.

-Ahogy érzed.- egy homlok puszi után engedett el, amint dudált nekem Bobby.  Az ajtón kilépek kilépek haverom a ház előtt állt a nagykocsival, integetek neki, majd kinyitva az ajtót pattanok be. Társam egyből a gázra tapos. 

Sziasztok Babáim! Igen, későn jött ez a rész, viszont jóóóóó hosszú. Remélem tetszett ez a rész is. Kicsit most a szülők bejöttek a képbe, remélem élveeztétek a családias hangulatot ^^ 

Yááá lassan mennek vissza a középiskolások és az általános felsősök. Akiket kérdeztem csak a dolgozatok miatt nem várják vissza a sulit. Tanulgassatok, már csak pár hét van a nyáriszünetig. Az érettségiző/vizsgázóknak meg sok sikert! Az előttetek ülő tanárok is emberek. Nem kell tőlük félni <3 

A képet Instagramról szedtem. Igényes dolgokat posztol ; _ggukkluv._ 

( Ez a kép tőle van)