Bá..bántott
Zsófi szemszöge
Fáradtan dőltem le a kanapéra. Vettem volna elő egy magyar könyvet, mikor Choa Maknae hívott a telefonon. Mosolyogva vettem fel, de az a kis görbe vonal egyből lefele konyult, ahogy meghallottam a kissebbet sírni.
-Hé, Hé! Maknae mi a baj?- jött elő anyai ösztöneim.
-Bántott Noona!- sír fel keservesen a kisebbik.
-Ki és mit csinált?- kérdezem tőle aggódva. Ő annyira nem ismeri a bunkó stílusom. Amikor már szinte ölni tudnék a tekintetemmel. Ő egy angyal, mondhatni. Meg se érdemelni azt a hangnemet.
-Diána.- mondja el a tettest.
-Mit csinált?- érdeklődöm.
-Bá..bántott.- suttogja a szavakat. Mintha félne, hogy valaki meghallaná.
-Rendben Choa, ezt holnap bízd rám. Menjél nézz filmet Eunjival és Minjivel.- nyugtatom a kisebbiket.
-Köszönöm Noona!- sír bele a telefonba.
-Jah! És kérlek ne sírj! Megfog oldódni.- mosolygok bele mondatom végébe, ezzel is elrejtve ideges énemet előtte.
-Jó éjszakát!- köszöntem el tőle, ahogy ő is tőlem. A telefont leraktam és egy nagy sóhajtás után hátra dőltem a kanapén. Alig hittem a fülemnek, hogy bántották a kissebbet. Pedig olyan ártatlan! Hogyan lehet egy virágszálat bántani? Nekem ez magas...
Yoongi Hyung zökkentett ki az agyalásból. A fejét az ölembe hajtotta, hozzám vágva mondatait közbe.
-Simogasd a hajam!- jelenti ki, mintha egy szolga lennék.
-Kérd szépen Hyung!- szóltam neki oda és a telefonom névjegyzékében kerestem Moonbyul nevét.
-Kérlek kényeztes!- duzzogja lábamon. Kezeit összefonta ezzel jobban kimutatva duzzogását. Nagyot sóhajtottam és amire kért megtettem. Legalább neki legyen valami öröme ezekbe a percekbe.
-Igen Zsó, miért hívsz?- szól bele egyik legjobb barátnőm.
-Sziaa, csak szólok, Diána holnaptól már alulról szagolja a virágokat és Choa-val kezdj valamit, hogy bízzon benned, mert most is bántotta az a ripacs.- hadarom le neki kicsit idegesen a dolgokat, eléggé fura akcentussal. Yoongi kérdőn nézett fel, hogy én most milyen nyelven beszélek.
-Wait, Wait, Wait (várj)! Mi történt Choa-val? Amúgy meg haladok vele, szóval "Hello bitches!".- csettintget itt a telefonba.
-Dia megint bántotta.- mondom neki.
-Megint beszolt neki?- érdeklődik az idősebb.
-Nem hinném, most rosszabb volt a hangulata.- mondom neki.
-Holnap megnézed milyen sérülései vannak, ha úgy állapítjuk meg nagyobb a gáz mint gondoltuk, akkor Minho-nak szólunk, ha nem akkor elbeszélgetsz vele SZÉPEN!- adja ki a tervet.
-Megegyeztünk.- mondom neki.
-Amúgy, hogy haladsz a zongora vizsgával?- érdeklődik Noonám.
-Uuu, jó hogy mondod. Azt se tudom mit zongorázzak.- csapok homlokomra ezzel Yoongi haját elengedve, de kezem után kap és viszsa rakja a ,,helyére".
-Majd kitalálod addigra.- kuncogja el magát Moon.
-Remélem igazad lesz.- válaszolok neki.
-Nya de nekem mennem kell pussz. Holnap majd meglátjuk mi lesz.- húztam el számat.
-Ja, jaaa. Pusza jóéjszakát!- rakja le a telefont. A telefont magam mellé dobtam le, és Yoongi arcát kezdtem el gyurmázni.
-Miért akarod bántani Diánát?- nyitja ki szemeit hírtelen, ezzel megijesztve engem.
-A kisebbel olyat tett, vagyis holnap kiderül mit tett vele pontosan, de van egy rossz gondolatom, ami szerintem igaz. Szóval, olyat tett, ami Choa-nak nagyon nem jó.- válaszolok neki. Haját kitűrtem homlokából és szeméből egyaránt.
-Megbocsáltható?- érdeklődik tovább.
-Nem hinném. Én biztos, hogy nem bocsáltanám meg.- merengek el a gondolaton, de csak jobban össze facsarodik kicsi szívem. Suga felült az ölemből.
-Köszönöm.- hajol meg, amit kicsit furcsáltam, de viszonoztam gesztusát. Jimin ugrik rám. Így engem elterítve a kanapén.
-Zsófiii!!! Gyönyörű hangod vaaaaaaaaan!!!- mosolyog rám Hyungom. Azt se tudtam most miért mondja. JHope szalad le a Maknae line-al telefonjával a kezében, ahol pont az én mv-m megy. Ezek szerint Supremei boyvelük is megosztotta. Nagyon király.
-Ezt a gyönyörű hangot akarod eltitkolni?!?!?- szomorodik el Jungkook.
-Nem teljesen.- küldök felé egy bíztató mosolyt. Jimint lehámoztam magamról, hogy végre rendesen feltudjak ülni a kanapén. Zavaromban inkább a konyhába mentem és Namjoon hátamögé bújtam, hogy ,,megvédjen"
-Ennyire zavarba hoztak?- kuncog mellettünk Jin.
-JIN!!!- szóltam rá pirospozsgás arccal. A helyzetből szerencsére a telefonom csörgése szakított félbe. Oh Dr. volt az.
Hogy ne zavarjam a társaságot kimentem az előszobába.
-Igen főnök?- szólok bele.
-Meg van az időpont. 23.-a szerda.- mondja el az infót.
-Köszönöm szépen.-lettem kicsit derültebb, hogy segytett elintézni ezt.
-Viszlát Dr. Zsófia!- köszön el.
-Visszhal!- köszöntem el főnökömtől.
*****
Jiniékkel megvacsiztunk, majd mindenki fürdés után ágyba is bújt. Reggel kivételesen Jimin ébresztett minket.
.Zsóóófsziiiii kelljél feel!- nyaggat Jimin és még a nevemet is aranyosan ejti ki, kisebb hibával, de így különleges.
-Jó, jó mindjárt fent vagyok!- hessegetem el kezeit magamkörül.
-Zsóófi!- szedi le rólam a takarót.
-Jó van Hyung, fent vagyok!- ülök föl az ágyamba. Aztán lassan de szekrényemhez totyogok.
Idő van. szól rám Jiminsi, hogy sisessek. Kivetteme gy Wang feliratú pólót, ami nem női méretben volt, hanem férfiben. Ez van...Szeretem a bő ruhákat, bár Moon és Jackson jobban preferálja a testre simulós ruhákat rajtam, szerintük sokkal jobban állnak és nem annyira fiúsak. De nem tehetek róla, 2 bátyámmal éltem és most is fiúkkal élek. Szóval ennyi.
Lementem utolsónak reggelizni, a srácok már cska rám vártak.
Itt vagyok, egyetek nyugodtan. pattantam le Taetae mellé. A többiek evés közbe elkezdtek hülyéskedni. Pontosabban Jungkook Jimin arcára nyomott egy lapka sajtot, amin elnevettük magunkat.
Jungkook ne játsz az étellel. Taehyung te meg ne csámcsogj! Szól rájuk Jin Eomma. Elmosolyodtam természetét látva. Nem csodálom, hogy a Bangtan anyukája.
Nem csak ez miatt ez aki. Suttog nekem oldalról Yoongi. Derülten néztem előre. Nem tudom miért. A reggelit bekellet fejeznünk. A Maknae line pakolt, míg a többiek a cuccaikat kezdték el összeszedni velem együtt. Kedvenc táskámba bedobáltam pár dolgot, ami hajnalig kitart, ugyanis éjszakais vagyok a kórházban, és ha ott lejár a munka időm mennem kell egyből dolgozni a Bighit-be. Nem tudom mennyit fogok tudni pihenni.
Hyuuung, még miért az aki? Nyaggatom a kocsihoz menet Yoongi Hyungot, de csak vállat rántott. Szerencsére mellé tudtam ülni a kocsiba, így tovább tudtam zaklatni a kérdésemmel.
Csak figyeld a nap folyamán. küld felém egy lágy mosolyt.
Rendben Hyung! Csillogtak fel szemeim, hogy kaptam valami feladatot, ami tetszett is. Ahogy beértünk a véghez egyből eszembe jutott a kis Maknae. Sajnos velük csak délután találkozok. Addig táncot oktatok másoknak.
******
Már ebédeléshez készültem, megfogva pénztárcámat mentem az ebédlő fele. A többieknek köszöntem. Moon-nal össze kacsintottunk. Dave-tól kértem a gulyáslevesemet, amit még berakattam a hűtűbe, ahogy bátyámnak is, és mellé kértem is ki egy sütit és egy kólát.
-Kártyával fizetek- mondom haveromnak. Nyújtotta a kis készüléket, ami a végén kiírta, hogy nincs pénz a kártyámon.
-Mi a..- döbbenek le.
-Bocs, akkor kézpénz.- Adom neki oda a papírpénzt amit el is fogadott haverom.
- Ilyen se volt, hogy a kártyádon ne legyen pénz.- csodálkozik a fiatalabb.
- Remélem, hogy Jackson nyúlt hozzá.- Húzom számat. Leültem helyemre ésebédelni kezdtem. Jb-ék jönnek be röhögve az ebédlőbe. Jackson ölelget meg ebédelésem közbe.
-Hallod braty, te csórtad le a pénzem a kártyámról?- kérdezem tőle. Elképedve néz rám.
-Pont azért is jöttem, hogy csórjak tőled pénzt, mert nekem is becsorták a kártyámról a pénzt.- Húzza száját.
-Adok kézpénzt, a kártyádat, meg majd megnézem.- adok neki kis zsebpénzt, ami biztos elég lesz addig míg nem tudom megcsinálni a kártyáját. Ő meg cserélve velem, táécámra rakta a kártyáját.
-Köszi húgi!- kapok egy nyálas arc puszit tőle.
-Nincs mit.- mosolyogtam rá, én enni kezdtem tovább. A laptopomon néztegettem a hacker programjaimat, mivel tudnám megnlzni hova a nyüves francba tűnt az a retek sok pénz. Az emédemet befejztem, de nem jutottam sokra a kártyákat illetően. ÜRES tálcámat vissza vittem és cuccaimat felkapva indultam vissza a termem felé. Ahol már gondolom a lányok és a fiúk is vártak rám.
-Sziasztok!- mosolyogtam rájuk és belekezdtünk az angol oktatásba. A lányok megkértek, hogy tanítsak be nekik egy tiktok táncot, hogy feltudják venni. Persze ezt mind angolul tettem, hogy ezzel is gyakoroljanak. A táncba már beszálltak a fiúk is. Főleg JHope, mikor meghallotta, hogy táncolni fogunk örömmel szállt be, amin nevettünk.
-Mára végeztünk is, remélem most is jó volt!- derültem rájuk. Meghajoltak, amit viszonoztam.
-Nyugi nem felejtettem el.- kacsintottam Choa-ra. Egy fájdalmas grimaszt ült ki arcára. Ami nekem furcsa volt. Talán amire gondolok sajnos tényleg igaz lehet. Bár, ha nem kérdezem meg, nem fogom meg tudni.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro