Mivel tudom, hogy Choa azt se tudja melyik a bal és jobb keze angolul, ezért megfogva pár A4-es papírokat, írtam rájuk koreaiul, hogy jobb láb, bal láb, jobb kéz, bal kéz. majd egyenlőség után angolul ezeket ugyan úgy, jó nagybetűkkel, hogy lehessen ezeket látni messziről. Celuxot megfogva ragaztottam fel különböző helyekre. A tükör elé a lábakat, még baloldali falra a kezeket. Remélem ezek segíteni fognak nekik.

-Jungkook kérlek ide hívod a lányokat? És mond nekik, hogy hozzanak füzetet. kérem meg a fiút, de rá se nézek, hanem folytatom a papírra írásokat. Most a bemutatkozásokat írom fel, köszönéseket. Ahogy hallottam elindult. Az ablakot a fiúknál kinyitottam, hogy jöjjön be egy kis friss levegő.

-Csukjátok be, ha fáztok.- szóltam hozzájuk. Minho lépet be egy gurulós táblával, amivel filctollal lehet rá írni, és egy szivacsot is adott hozzá.

-Ez lehet segíteni fog.- rakja le a falhoz Minho.

-Kösz, jah.- köszöntem meg sajátos stílusomba, ami kicsit meglepte, de legyintve elhagyta a termet. A lányok és JK jött vissza, a csapatból mindenkinek volt füzete, vagy lapja és íróeszköze. 

-Sziasztok, angolt kell nekem oktatnom nektek. A mai órán a bemutatkozást vesszük át, és kicsi pihenés kép angol tánc órát tartok nektek.- mosolyogtam rájuk. Mindenki leült a földre, miután maguk alárakták párnájukat. 

-Én úgy tanítom nektek, elsőnek kicsi nyelvtan, után mindenki elmond magáról egy két dolgot koreaiul és lefordítom angolra, azt mondhatni megtanulja mint egy dalszöveget, érdemes tudni a másikról mindent. Egyszerűen, mindenki ír mindent is.- dobtam feléjük egy bíztató mosolyt.

-Akkor Moonbyul mutatkozz be koreaiul.- kértem meg volt leaderemet.

**** 

Az angolul való bemutatkozás lefojt, most 5 perc pihi van, utána tánc oktatás angolul. A bts nagyon jegyzetelt, szerintem egy két ember tanult is amiket elmagyaráztam, de annyira nem érdekelt. A táblát félre húztam, hogy ne legyen zavaró, majd egy 1-2 perces zenét kerestem amire tudok nekik koreógráfiát tanítani. Mivel ez nem olyasmi feladat, mint amit JHope tanított nekünk múltkor, könnyebre veszem a tánc fokozatott.  

-Vége a szünetnek, egy kicsit nyújtsatok be ne legyen bajotok.- miközbe bemelegítetek addig én beszéltem hozzájuk.

-Angolul fogok magyarázni, egy két információ a szobában szét van szórva, ha nem tudnátok mi mit jelent.- mutattam meg nekik a táncot, és tanítottam nekik. Mivel nem mindenki tud angolul, ezért inkább a mozdulataimra koncentráltak nagyon.

****

-Rendben, akkor most elkell táncolnotok, hogy én nem mutatom, kíváncsi vagyok mennyit tanultatok így.- indítottam el a zenét, a tükör elé leültem, és onnan figyeltem a tánclépéseket.  Egész jó volt.

-Egész jó, már ennyi volt. Kövi órára kérem fejből a bemutatkozásokat meg amiket ma vettünk, további szépnapot!- tapsoltam meg őket egy kisebb mosoly kíséretében. Egy csomószor meghajoltak köszönés képpen, amit viszonoztam. A lányok elhagyták a termet, kivéve Moonbyul.

-Feszült voltál az egész  órán.- dől neki az asztalomnak karba tett kézzel.

-Csak jövőhéten lesz egy vizsgám, és most arra tanulok.- mondtam neki el az igazat. 

-Tudod, te olyan vagy, aki megmagyarázza a hóembernek, hogy neki miért jobb a kályha mellett lennie.- közli velem Moonbyul.

-Tudod hol találsz Maknae.- ad hajamba egy kisebb puszit és ő is elhagyja a termet. Egy kisebb mosolyt eldobok Hyungom miatt. Elpakoltam minden cuccomat.

-Ti nem mentek ebédelni?- kérdezem a még mindig padokon ülő fiúktól. 

-Miért csinálod ezt?- kérdezi Jimin.

-Hátba szúrtatok.- vontam vállat, miközben leszedegettem a papírokat.

-Hogyan tudsz úgy beszélni, hogy az egyben bunkó és aggódó?- kérdez Jimin.

-Ha valakit utálsz, úgy nem nehéz.- vonom meg ismét vállamat.

-Ha valakit egyszer utálsz, előtte szeretned kell, nem?- áll fel Namjoon és jön közelebb.

-De, így van....Bíztam is bennetek. De az már múlt idő.- dobtam egy hamis mosolyt feléjük. Kikaptam táskámból pénztárcámat és cigimet.

-Attól még, hogy azt mondod bízol bennünk, még se mondasz el mindent.- szólal meg Yoongi.

-Amiket tudtok rólam, azokat egy-két személyen kívül más nem tud.- válaszoltam neki. 

-Inkább gyertek enni.- biccentettem feléjük és már el is hagytam a termet, elmentem Dave-hez. Vettem egy A menüt ami sushi volt. Egy kisebb asztalhoz leltem és ebédelni kezdtem. 

Minho ül le elém.

-Jó étvágyat.- szólal meg, biccentettem neki. 

-Miért voltál az erdőben?- kérdez hallkan.

-A táskából szerintem kilehet találni. Amiért nem megyek mindig haza este, hanem ott vagyok.- kacsintottam rá. Befejeztem az ebédemet, visszaraktam a tálcámat. Már hagytam volna el az ebédlőt mikor Jackson lépet be az ebédlőbe.

-Meg vagy hugica?- mosolyog rám, álarcomat magamra rakva beszéltem bátyámhoz. Fájt neki hazudnom, hisz neki nem szoktam, de a végén inkább megmondtam az igazat.

-Persze, de majd mesélek.- küldtem felé egy hamis mosolyt, amit csak ő tud kivenni.

-Rendben Bogyó.- küld egy biztató mosolyt, majd tovább megy. Moonbyulnak a kezébe nyomtam egy kis fecnit az állt rajta, " Majd keress meg". Mosolyogva bólintott, én meg elhagytam a termet. Gondolkoztam hogyan kéne megszerezni az akta táskát, de szerintem azzal járok a legjobban, ha nem foglalkozom most azzal, mert akkor azért nem kapnám vissza, mert megakartam szerezni.... 

Míg vártam Moonbyulra, addig tanultam bioszt, jövőhéten orvosiból vizsgázom, meg kell csinálnom legalább 98%-ra. Kopogtak.

-Gyere!- szóltam ki, Moonbyul jött be az ajtón.

-Szia Nona!- borulok ölelésébe, amit viszonoz.

-Megyünk a temetőbe? A közbe mesélek.- hadarom le neki. Ha nagyon felkavar valami akkor kezdek el hadarni. Ezért Hyungom aggódni is kezd, miközben megyünk ki a teremből.