A találkozás és az aggódás
Szerencsére annyi ötletet össze szedtünk, hogy eltudok majd indulni valamelyik irányba nekik zene szerzés- és tánctéren is. Megfogva pénztárcánkat indultunk el ebédelni, viszont én még előtte a cuccomat gyorsan összeszedtem és én már táskástúl mentem ebédelni. Ugyanis lesz egy műtétem este, plusz éjszakás vagyok odaát, nem fogok vissza jönni minden bizonnyal.
Taxit fogva indultam el a korház fele. Amikor beléptem köszöntem mindenkinek, majd a Xiuminnal közös irodánkba mentem. Ott az öltözőbe átvettem kórházi ruhámat. Ami a fehér köpenyemből áll, egy kék póló, fehér nadrággal és a hülyegyerek papucsommal. Amin a Bt21 karakterei voltak. Azért hívom, így, mert Jackson a fura mintás cuccaimra mindig ilyeneket mond. Pl a sushis zoknimra amit előszeretettel hordok.
Mentem is az egyik az osztályra a betegért. Munkatársaim már ott is voltak, hogy vigyék a beteget a műtőterembe. MIközben a folyosón vitték a beteget addig én utánuk loholva nézegettem át a papírokat újra. A nőnek valami szívritmus zavara van. Nem lesz könnyű az biztos,főleg, hogy kevés időm lesz rá. Bementem az kis folyosóra, ami bevezett 2 egészen nagy műtőteremhez. Alaposan kezet mostam, amint beléptem a terembe egyik aszisztensem rám adta a köpenyt és a két kesztjük oda adta. A haj sapkát már a kézmosás előtt felvettem. Szemüvegemet is megkaptam, a pánciens elaltatva. Kezdődhet is a műtés.
[...]
A műtét sikeres volt. Az utolsó páröltést már odaadtam balkezemnek, aki a csapatban rang szerint közvetlen alattam van. Levettem a kötényt és a kesztyűt, majd kidobtam a kukába. Kezet mostam, majd kimentem a várakozó teremhez. Ami a kisfolyosó végén van az üvegajtó után amin bejöttünk. A nő családja izgulva várt rám. Mosolyogva léptem hozzájuk.
-A műtét sikeres volt, most viszik a 24 órás megfigyelésre, körülbelül 1 óramúlva kell majd fel.- Mondok el nekik minden infót.
-Köszönjük szépen!- Hajolnak meg mélyen a családtagok amit viszonzok is. Mivel a kemény koncentráció kicsit lefárasztott elmentem a büfébe venni valamit, hogy addig is pihizzek.
-Egy szendvics és a Coca cola lesz.- Mondtam az eladónak.
-790 won lesz.- nyitja ki a kasszát. Oda adtam a kért össeget, majd eszegetve mentem az előbb műtött pánciensemhez. A család már ott volt, közbe az egyik nővér szorgoskodott körülöttük. Messziről láttam, hogy most nincs szügségem ott lenni ezért elmentem a recepcióhoz szeretett Noonámat meglátogatni.
-Jöttem boldogítani.- Pattanok a pulthoz.
-Aranyos vagy! Mesélj, hogy állsz szerelemi téren?- támasztokid meg könyökén nálam sokkal idősebb nő.
-Hát semmi különös. Most barátoknál lakok, velük el vagyok szerencsére.- csevegek vele.
-Noona, emlékszel mikor hoztad azt a nagyon finom sütit?- áradozok neki mester munkájáról.
-A meggyesre gondolsz?- derül rám.
-Igen-igen! És azt mondtad egyszer elmondod a receptet, hogy hogyan csinálod.- vettem be aranyos nézésemet, de közbe hívott az egyik nővér, mert felébredt a beteg.
-Menj, addig leírom neked és utána elmagyarázom.- Enged utamra. Kicsit bólintottam, majd mentem is a kiscsalád felé.
-Hogy érzi magát Ms. Park?- kérdezem tőle kicsit aggódva.
-Őszintén kicsit fáj a műtét helye és nehéz mozognom még.-mondja el az összespanaszát. Válaszára halványan elmosolyodok.
-Ezek teljesen alap dolgok. Tessék megnyugodni a fájdalom egyrejobban csökkenni fog majd idővel, ahogy a mozgást végezni is egyre könyebb lesz.- mondom el neki.
-Köszönöm szépen!- bólint egyett meghajlás képpen, amit viszonoztam is. Majd rohantam is vissza Noonámhoz. A pultnál nem volt ott akihez rohantam. Érdeklődve néztem körül az összetákolt könyöklőnél és ott volt egy papír rajta a nevemmel és a süti receptjével.
Haaaah, lefogom nyűgözni Sugáékat a sütimmel, ha kész lesz!! Már most megkívántam. Na de jó...
[...]
A műszakom lement, Xiuminnal cseréltünk, most ő ügxeletezik plusz ami dolga vsn még bent. Múltkori itthagyott binyiglimet megfogva indultam el a találkozó helyre Almához.
Azaz útközbe felhívtam, hogy merre van, de szerencsére véletlenül is, de a közeli eldugott kávézónál volt.
Kis csöndes kávézó volt ez, nem zavartak engem ott sohase a rajongók. Főleg, hogy eldugott helyen van. Biciklimet lelakatoltam, majd mentem is be a szokásos helyemre. Kedvenc pincérem felvette a rendelésemet. Plusz kértem Almának is a kedvencét.
Az ajtónál lévő csilingelő megszólalt, hogy valaki jött. Felkaptam rá a fejem és majd kicsattantam a boldogságtól. Bts-es pulcsiban lévő barinőm jött felém. Egy kisebb mosolyt eleresztett mikor meglátott. Mikor leült velem szembe, miután megölelgettem, pont hozták amiket kértem.
-A kedvencem!- sipít Alma, amin én csak kuncogtam és megköszöntük.
-Alma....Ne haragudj a múltkoriért, hülye voltam, csak nagyon féltelek. Főleg, hogy nem ismerem a barátod, és itt vagy, ahol nem tudlak megvédeni mindig, de ettől függetlenül maximálisan boldog vagyok, hogy látlak.- kezdek a vége felé mosolyogni az asztalra. Nem mertem a szemébe nézni.
-Én voltam a hülye hagyd! Végülis igazad van, mert egy idegen országba kijöttem mindenki tudta nélkül.- valja be magának is.
Imádom ezt a lányt, ő olyan, hogy hiába veszünk össze, vágunk a másikhoz mindent is, valahogy mindig a végén azt mondjuk, hogy Ne haragudj én voltam a hülye, és ennyi.
-Na de, az elkövetkezendő időbe megpróbálok jobban rádkoncentrálni, rendben?- tartom felé kisujjam, amit el is fogad.
-Na, de mesélj, milyen a pali? Hogy jöttetek össze? Hol taliztatok?- kezdem el faggatni csórit.
-Hmmm, ő egy Idol, rapper, most fekete haja van, nálam magasabb. Aranyos mosolya van.- kezd el áradozni róla.
-Idol?! Kit szedtél, te össze? Te jó ég!!! - kezdek el izgulni.
-Bobbyt az IKON-ból. - derül rám. És nekem itt horgasztotta le a mosolyom.
-Valami baj van vele?- húzza fel szemöldökét.
-Nem szívesen mondom, de múltkor majd nem rámtappadt és a YG és BigHit összeakartak vele hozni, miszerint nagy hír lenne, meg nagy dobás az IKON bandán. Nem mentem bele, mert nem éreztem fernek se, de hogy most megtudtam ki a barátod, méginkább ellenzem.- mesélem el neki halkan.
Elakadt a szava.
-Zsófi, é..én nem is tudom mit mondjak.- kapkodja tekintetét.
-Nyugodj meg, okey? Kettő dolgot szeretnék megkérdezni és utána, ne is emlegessük...- mondom neki
-Mit szeretnél tudni?- kapja fel fejét.
-Ugye nem szokott bántani?- érdeklődm felőle
-Még egyszersem nyúlthozzám bántásként.- rázza fejét. Igazat mond, szerencséje is.
-Tudod, mit dolgozik Bobby az Idolkodás mellett?- teszem fel a kövi kérdést. Megrázta a fejét nemlegesen. Uhg, na ez gázos lesz.
-Rendben. Csak annyi, ha Bármi, de tényleg bármilyen baj történne, hívj azonnal. Mindenhol eltudsz érni. Plusz adok neked egy telefon számot, ahol egy idegen férfit tudsz csörgetni, ha véletlen nem látom, vagy tudod mit. Ha van bármi probléma, hívj mindkettőnket. Mert ez a hapsi engem is figyelmeztet, ha hívod. Érted?- nyújtom át neki a vetlit amit beleírt a telefonjába.
-Rendben, köszönöm, remélem nem kell majd használni.- motyogja
-Én is drágám.- küldök felé egy halovány mosolyt.
Ááááh hópihék! Csak én vagyok érzékeny mostanság a Bts-re? Nem úgy értem, hogy hisztizek, ha bármijen kritikát kapok róluk, hanem, hogy nézek instán videó fordításokat, tényeket. És annyira meghatódom rajtuk. Lehet más nem könnyezne be rajta, vagy nem sírná el magát, de én igen.
Remélem jól fog telni a karácsonyotok! <3 És remélem ez a rész is tetszett! Puszillak Drágáim!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro