*Louis*

~Menj el Louis.
~Ez jót fog tenni neked Louis.
Na meg a francokat! Most komolyan ki az,aki örülne,hogyha kirángatnák London legbulisabb környékéről, mondván: Jót fog tenni neked. Ugye,hogy senki? Pedig velem pont most készülnek ezt megtenni. Jó volt egy pár balhém,de most őszintén melyik 18 éves srácnak nincsenek? De persze,hogyha az ember híres ez azonnal borzalmas tragédia lesz. Úgyhogy csak azért,mert egy kicsikét többet ittam a kelleténél mehetek London legelitebb környékére tanulni a sok okostojáshoz. Szuper.... 
-Boo Bear bepakoltál?-kérdezi az összeesküvés főszervezője, édesanyám.
-Sajnos,de muszáj mennem?-kérdezem elkínzottan,hátha megszán.
-Igen Boo. Hidd el nekem csak érted teszem.
-Jahh persze.
-Holnap 6-kor indulsz vonattal.-jelenti be anyu halál nyugodtan,mintha az nem lenne kib*szott korán.
-Hogy mikor????-kérdezek vissza, remélve,hogy csak rosszul hallottam.
-Jól hallottad. Most pedig nyomás aludni!
-De anyu már 18 vagyok-nyafogok.
-Én meg 43. Na menjél!
-Ez igazságtalan.-trappolok be sértetten. Hiába a duzzogás zuhanyzás után,az ágyba bedőlve azonnal álomba merültem.

***
-I'm just like you. If you only knew-bömbölt a telefonomból max hangon egy angyal... vagyis én.
-Louis kincsem! Nem gondolod,hogy egy kissé egoista dolog a saját számodra felkelni?
-Ugyan anyu. Ami jó az jó-kiabálok neki vissza vigyorogva.
-Édes Istenem halgassatok már el!-szál be a "beszélgetésbe" Lottie is.
-Bocsi drágám,nem tudtam,hogy még aludtál.-sajnálkozik anyukám.
-Mert egy normális ember nem alszik szombat reggel 5-kor....-dünnyögök magam elé.
-Hallottam ám!-lép be abban a pillanatban anya.
-Na gyerünk! Öltözz fel és én addig készítek kaját. Pirítós jó lesz?-kezd el tapsolni.
-Arrgh-húzom a fejemre a párnám.
-Louis!-szól rám azonnal.
-De csak 5 percet-nézek könyörgően.
-Nem lehet-nevet ördögien.
-Na légysziii-vetem be a boci szemeket.
-A-a fiatalember,kifelé az ágyból!-rántja le rólam a takarót.
-Utállak.-húzom össze a szemöldököm duzzogva.
-Én is téged kincsem,én is téged.-megy ki végre.
Morogva kezdek el készülődni majd még mindig duzzogva megyek reggelizni.
-Tessék a reggelid.-tolja elém anyu.
-Köszi. Kávét is kaphatok?
-Nem,nem egészséges számodra és amúgyis túl-
-Fiatal vagy hozzá-vékonyítom el a hangom,hogy a végét már én is vele együtt mondhassam. Minden reggel ez megy. Én kávéznék,hogy napközben ne legyek fáradt,erre ő elém tol egy csésze teát mondván: "Nem egészséges  számodra és amúgyis túl fiatal vagy hozzá.".
-Ne szemtelenkedj Boo!-rázza meg a mutató ujját felém.
-Ne szemtelenkedj Boo-utánozom, még mindig plasztik ribis hangon.
Erre már csak tarkón vág egy konyharuhával és odaadja a teám.
-Ha végeztél légy oly kedves és hozd ide a cuccod,hogy indulhassunk a vonatállomáshoz.
-Tényleg muszáj?-kérdezem megint.
-Sajnálom Boo,de muszáj.
A reggelim befejeztével kiráncigálom a bazi nagy bőröndöm az előszobába.
-Huhh-fújom ki magam,mert a bőrönd nehezebb,mint azt gondoltam volna.
-Élsz még drágám vagy esetleg út közben be kell ugranunk a kórházba?
-Kurva vicces.-mondom unottan. Hozzászoktam már anyám ehhez hasonló "poénjaihoz" csak mert nem vagyok egy izomagy.
-Hogy mondtad fiam?-kérdi egy kis fenyegetéssel a hangjában.
-Azt mondtam,hogy durván vicces.-próbálom kimenteni magam.
-Reméltem is. Na vedd a kabátod és induljunk!
A kabátomat és cipőmet felvéve hátrafordulok,hogy lássam anyám készen van-e már. Épp a táskájában kotorászik,gondolom a kulcsát keresi.
Amint meglett diadalittasan felemeli.
-Lottie drágám mi elmentünk,a házat bezárom!-kiabál be.
-Aludtam volna anya!!!-érkezik Lotts nem éppen kedves válasza.
-Ezer bocs szivem,kiment a fejemből! Légy jó!-majd kilépünk a házból.
A kocsiba beülve az órára téved a tekintetem.
-Anya te tényleg azt hiszed,hogy elérem a vonatot?-kérdezem nem kevés örömmel a hangomban.
-Már hogyne érné-ó a francba! Siessünk!-néz ő is az órára,ami 5:40-et mutat. Villámgyorsan elvezetett az állomásig,a kocsiból kiszállva azonban szembesültünk egy bazi nagy problémával. Méghozzá a bőröndömmel.
-Hát sok sikert kincsem,nekem mennem kell haza!-kacsint.-Ó! A vonatállomáson egy Zayn Malik nevű fiút kell majd keresned. Ő lesz a szobatársad. Szeretlek drágám!-puszil meg.
-Te komolyan itt hagysz ezzel?-mutatok a bőröndre.
-Nem én pakoltam bele annyi mindent. És jó lenne,ha felszednél végre egy kis izmot kincsem! Hiába vagy szupersztár a fiúk ugyanúgy az izmos pasikra buknak.-kacsint megint.
-Te honnan?
-Boo édesem,ez egyértelmű. Nincs nálad csajosabb pasi a világon.-jelenti ki anyám,mintha ez egy köztudomású tény lenne.-Amikor legközelebb találkozunk egy cukifiú is legyen veled.-köszön el véglegesen.
Én még egy darabig letaglózva állok,majd eszement tempóban kezdek el rohanni a vonathoz. Lihegve érek oda és szállok fel a szinte üres vonatra.
-Ehhlnézéshht!-kopogtatom meg az egyik kalauz vállát.
-Igen?-fordul meg.
-Ez a vonat nem most indul el?
-Mint láthatja nem-néz rám lenézően.-Amúgy gond van a sínekkel a vonat húsz perc múlva indul csak.
~Hát ez kurva jó!-gondolom magamban nevetve a saját szerencsétlenségemen. Biccentek a kalauznak majd tárcsázom anyut. A telefont a fülemhez emelve lépek ki a vonatból.
-Szia anyu!
-Szia kincsem,máris hiányzom?-szól bele szinte azonnal.
-Abszolút nem hiányzol. El sem hiszed,hogy mi történt!
-Ha így kezded valószínű,hogy tényleg nem fogom.
-Ha-ha.-"nevetek" unottan.-Szóval miután a hülye bőrönddel őrült stílusban végig lejtettem a vonatállomáson,a kalauz közli,hogy gond van a sínekkel és csak 20 perc  indul a vonat.
-Hát kincsem,ezt megszívtad. Deee legalább mozogtál!
-Te tudtad ezt?
-Ha tudtam volna sokkal korábban keltelek.-nevet bele a telefonba.
-Köszi. Na szia anyu!
-Szia Lou,hívj ha odaértél!-teszi le. Unalmamban elkezdek körülnézni az állomáson. A nagy bolyongásomban szembetalálkozok egy kávéautomatával. Egy pillanatra elkap a kisértés,hogy kávét igyak,ám végül mégis a teához tartozó gombot nyomom meg. ~A francba anyuval és a kávés szabályaival,vagy inkább a francba velem,amiért ilyen jó gyerek vagyok.
-Szia!-kopogtatja meg valaki a vállam.
-Hello-intek a lánynak.
-Csak egy képet szeretnék és egy aláírást persze,ha ráérsz.-mondja félénken.
-Persze. Egy pillanat csak kiszedem a teám.-mondom neki.
-Amúgy hogy hívnak?
-Eleanor,Eleanor Calder.
-Szép név.-kacsintok rá,mire elpirul.-Mit írjak alá?
-Ezt itt.-tolja elém az albumom. Gyorsan lefirkantom a nevem,majd visszaadom neki.
-Melyik a kedvenced?-kérdezem.
-Just like you.-mondja mire csak bólintok.
-Merre utazol?-jön a következő kérdés tőlem.
-Londonba. Át tudnál ölelni a képen?-elkészítjük a szelfit is majd még itt marad beszélgetni. Kiderítem,hogy ő is ugyanoda tart,mint én. Végül Eleanor társaságában hamar elrepült az a 20 perc. A vonatra felszállva is folytatjuk a beszélgetést.
-Nem hiszem el,hogy mellettem ülsz!-hüledezik.
-Pedig de.-nevetek vele együtt.
-És van már valami kapcsolatod kialakulóban?
-Nincs és szerintem abban a suliban nem is nagyon lesz. Neked?-húzom fel a szemöldököm.
-Nincs,de én remélem ,hogy találok valakit.
Végül addig beszélgettünk,hogy megérkeztünk London elit részére.
-Most nézd meg ezeket a házakat,azt sugallják,hogy: nézd milyen elit vagyok,haha neked,egyszerű földi halandó sosem lesz pénzed rám.
-Szerintem túlgondolod.-veregeti meg a vállam.
-Miért te nem látod,hogy milyen nagyképűen néznek?
-Látom Louis,látom.-hagyja rám,mint egy fogyatékosra. A vonat végül lassítani kezd,majd megáll. Mindketten összeszedelődzködünk és leszállunk. ~Na akkor Zayn Malik bújj elő! Végigpásztázok a tömegen míg végül kiszúrok egy tetovált,izmos karú feketéből,szőkébe átmenő hajú, barna szemű kifejezetten jóképű srácot. Kezében egy tábla van,melyen a Zayn Malik név áll.
~Én értem,hogy anyu azt mondta,hogy szerezzek egy cukifiút magamnak, nade ki a franc gondolta volna,hogy ő az első srác lesz,akit meglátok?!

Sziasztok!
Nagyon-nagyon-nagyon szépen köszönöm az előző részhez érkezett vote-okat és kommenteket!❤❤❤❤
Irtó jól esik😄😄😄😄
Remélem ilyesmi részre számítottatok,de ha nem ilyenre szóljatok,hogy min javítsak.
A részek nem tudom milyen gyakorisággal lesznek,de igyekszem hozni őket.

Imádás💖💖