Karina POV:

Hétvége

Elérkezett a hétvége, amit már annyira vártunk. Szerencsére a pénteki nap mindig rövidebb a többinél, így hamarabb haza is tudunk menni. Ez most sem volt másképp. A buszhoz siettem, s közben gondolkoztam. Ma lesz a buli, amit mondott Winter. Úgy beszéltük meg, hogy eljön értem este nyolc óra környékén, és utána onnan megyünk a Lion Gaze-be, amit annyira emlegetett. A busz megérkezett, így arra felszállva foglaltam el az ablak melletti helyet. Fülhallgatómat fülembe téve kezdtem el hallgatni zenéket, közben azon járt az eszem, mit is kellene felvennem a bulira. Mivel nem vagyok az a nagyon bulizós típus, így kicsit bajban vagyok, hogy estére mit vegyek fel, de biztosan van valami laza és kényelmes ruhám is.

Amint hazaértem a szobám felé vettem az irányt, hogy a szekrényembe keressek valami ruhát estére. Az egészet átkutattam, mire úgy döntöttem kiveszek egy fekete pólót, amire ráveszek egy fehér magas nyakú pulóvert, a nadrágnak egy fekete farmert választottam. Azt hiszem ez megfelelő lesz. Vigyorogva mentem ki a konyhába, hogy készítsek valami harapnivalót. Izgatott vagyok, mivel nem szoktam bulikba járni és ez lesz az első alkalom, hogy el fogok menni. Winter szerint biztosan hatalmas buli lesz, mivel mindig nagyon sokan vannak a klubban. Amikor készen lettem a Tteokbokki-val, egy tányérba mertem ki magamnak, a többit pedig eltettem anyának. Nemsokára hazaér ő is. A mai napja rövidebb a többinél, így találkozhatok vele végre újra, mivel nem láttam pár napja. Mikor ő hazaért, én addigra már a suliba mentem, így elkerültük egymást. Szoktunk hagyni egymásnak kis cetliken üzeneteket, hogy némileg tudjunk mégis kommunikálni egymással. Nincs mit tenni, ez sajnos ilyen, de már hozzá vagyok szokva és legalább segíteni tudok neki a házimunkában, ameddig ő dolgozik. Az asztalnál ülve ettem, amikor meghallottam a bejárati ajtót.

-Szia kicsim! Itthon vagy?-kérdezte anya, mire az asztaltól felpattanva futottam hozzá. Egy nagyon szoros ölelésbe részesítettem, hiszen már nagyon hiányzott.-Jaj lányom, megfulladok.-nevetett, de viszonozta az ölelésem. Eltolva magától elárasztott puszikkal. Ez már hiányzott.-Mi a helyzet kicsim? Milyen napod volt?

-Örülök, amiért újra látlak anya.-mondtam mosolyogva. Az ölelések után a konyhába mentünk, ahol az asztalnál folytattuk a beszélgetés evés közben.-Minden rendben van. Neked milyen napod volt? Hogy érzed magad?-megvártam ameddig leül, majd egy tányérban neki is vettem a Tteokbokkiból. Letettem az asztalra a tányért, majd a helyemre visszaülve figyeltem anyára. Elég fáradtnak tűnik, de mégis mosolyog.

-Kicsit fáradt vagyok de nem olyan vészes.-mosolygott.-Örülök amiért legalább most tudunk beszélgetni egymással.-mondta. Ezzel egyet kell értenem, mivel sajnos mostanában nem tudtunk beszélgetni, de legalább most van rá időnk.-Ne haragudj, amiért nem tudok több időt veled lenni. Nem érzed magad nagyon egyedül?-kérdezte aggodalommal a hangjában, mire az asztalon pihenő kezét megfogtam.

-Ne aggódj anya. Nincs semmi baj és megértem, amiért ennyit kell dolgoznod. Nem érzem magam annak, amióta lett egy barátom.-mosolyognom kellett, mivel ez tényleg így van. Amióta Winter az életembe lépett, egyáltalán nem érzem magam egyedül, mint előtte. Mindig meghallgat, sokat beszélgetünk, hülyéskedünk s mindig igyekszik a kedvemben járni ha nem vagyok jó passzban. Sokat köszönhetek neki.

-Winter? Milyen szép és egyedi neve van.-vigyorgott anya.-Remélem megismerhetem a barátodat, mert úgy látom elég fontos lett számodra.-erre nem tudtam mit mondani. Igen, elég fontos személy lett az életemben. Nem tudom mit gondolhat anya, de egy ideje már csak néz én meg vigyorgok.

-Mi az?-kérdeztem.-Miért nézel így?

-Semmi-semmi.-nevetett.-Mi a terved ma estére?

-Öhmm.....igazság szerint Winter eljönne értem és elvinne bulizni.-mondtam, mire anya felém fordult. Odajött hozzám és a kezét a homlokomra tette. Oké...ez most mi?

-Jól van, akkor nem vagy beteg.-nevetett.-Ne haragudj babám, de nem szoktál elmenni bulizni és csak azért néztem meg a homlokodat, hogy nem-e vagy beteg.-nevetni kezdett, mire a könnyei is utat engedtek maguknak. Csak egy unott pillantást vetettem rá, mivel ilyen az ő humora.-Örülök amiért elmész kikapcsolódni. A te korodban én is elég sokat jártam bulizni. De jók voltak azok az évek.-drámaian felsóhajtott, kezét a homlokára téve pedig rám nézett, mire csak nevettem.

-Köszönöm szépen a diagnózist dr. Yu.-ugrattam, mire a vállamba ütött anya s magához húzva puszilt meg.-Elmegyek megfürdeni, mert nemsokára megérkezik Winter és megyünk is.-a szobámba mentem, hogy az előkészített ruhákkal együtt a fürdőbe menjek. A megengedett víz alá álltam, így éreztem a kellemes vízcseppeket a bőrömre hullani. Egy sóhaj hagyta el ajkaimat, közben kezembe véve kedvenc tusfürdőmet kezdtem el azt elkenni a testemen. Miután megvoltam a fürdéssel, s kiszállva a zuhany alól megtörölköztem, elkezdtem készülődni. Egy nagyon enyhe sminket is feltettem, hiszen mégis csak egy szórakozóhelyre megyek.

Elkészültem így már csak Winter megérkezésére vártam, majd mikor az órára néztem észrevettem, hogy kicsit korán van még. Azt hittem több időt töltöttem a zuhany alatt, de rá kellett jönnöm, hogy alig félóra alatt sikerült elkészülnöm. Ameddig vártam a lányra, a telefonomon kezdtem el játszani, hogy addig is elüssem az időt. Sikerült annyira belemerüljek a játékokba, hogy nem is figyeltem az időt. Nyolc óra előtt pár perccel megállt egy kocsi a házunk előtt, amit nem ismertem így nem tudtam kié lehet. Az ablakból figyeltem ki az aki kiszáll a kocsiból, de csak pár perc múlva láttam meg, hogy nem más száll ki a kocsiból, mint Winter. Futottam az ajtóhoz, hogy kinyissam azt. Kicsit meglephettem ezzel a tettemmel, mivel mikor kinyitottam az ajtót, az ujja még nem érintette a csengőt.

-Wow. Elég gyorsan kinyitottad az ajtót. Még majdnem ki is szakítottad.-nevetett hangosan, mire igazat kellett adnom neki. Kis híján tényleg kitéptem az ajtót a helyéről. Egy kínos vigyorral az arcomon néztem rá, mire észrevettem, hogy nagyon figyel. Megint ez a tekintet....már nem is tudom hányadik alkalommal néz így rám. Meglengettem előtte a kezem, mire figyelni kezdett.-Gyönyörűen nézel ki. A szavam is elállt.-vigyorgott, mire lehajtottam a fejem, nehogy lássa milyen vörös az arcom.

-Köszönöm.-mondtam ki végül, mire közelebb lépett.-Te is nagyon jól nézel ki Winter.-mondtam. Megéreztem kellemes parfümjének illatát, mire tekintetem ráemeltem. Winter egy fekete bőrkabátot viselt, farmert, sportcipőt és egy pulcsit a kabát alatt, ami nagyon illett hozzá. Mindenesetre nagyon jól nézett ki ő is.-Kié a kocsi?-kérdeztem meg végül, hiszen érdekelt.

-Oh, igen. Nos, a kocsiban-nézett hátra, de ekkor láttam, hogy már a kocsi mellett állnak legalább négyen akiket egyáltalán nem ismerek. Gondolom akkor ők a barátai, akikről már annyit mesélt.-illetve már a kocsi előtt a barátaim állnak, akik szintén velünk tartanak.-vigyorgott, majd folytatta.- A magasabb lány akinek hasonló az öltözéke, mint nekem ő Aeri, a mellette álló vörös hajú lány Ningning, a pár akiket látsz pedig Ryujin a szőke hajú lány és a párja Yeji a narancssárga hajú lány.-mosolygott. A többiek felé néztem, akik hevesen integettek nekem, mintha már ezer éve ismernénk egymást. Viszonoztam a gesztust, hiszen nem akartam bunkónak tűnni, amiért nem köszönök vissza. Megindultunk az autó felé, de előtte persze elköszöntem anyától. A többiekhez érve kedvesen fogadtak és be is mutatkoztak.

-Szia Karina, az én nevem Aeri.-nyújtotta a kezét a lány, mire elfogadtam és viszonoztam a kedves mosolyát.-Winter sokat mesélt rólad. Megértem most már miért járt annyit a szája.-oldalra néztem az említettre, aki szúrós tekintettel illette barátját, aki csak kinevette.

-Az én nevem Ningning, de szólíts nyugodtan Ningnek.-őt is üdvözöltem, miközben próbáltam megjegyezni a neveket. Aranyosak a lányok így elsőre.-Örülök amiért velünk tartasz. Ne aggódj, egy pillanatra sem fogod megbánni.-vigyorgott a lány, majd Winterre vezette a tekintetét és kacsintott rá, mire Winter csak szemet forgatott. Jó lenne tudni mi is folyik itt, de inkább nem gondolok semmit, csak élvezem a társaságukat.

-Hello szépségem-vállamnál átkarolva hajolt hozzám közelebb a magas lány, mire szemeim kicsit rámeredtek, de azonnal egy nevetés után elengedett-Ryujin vagyok. Nagyon szép lány vagy.-megdicsért, amit megköszöntem és bemutatkoztam én is. Az utolsó ember maradt hátra, aki kedvesen magához ölelt és a mosolyának hála ellazulva beszélgetésbe kezdtünk.

-Yeji vagyok és ne is foglalkozz ezzel az idiótával-mutatott a barátnőjére, mire nevetnem kellett, hisz kiakadt azon a jelzőn, amit a barátnője ragasztott rá.- Nagyon jó buli szokott lenni a Lionban, szóval ne aggódj, minden tök jó lesz. Nem voltál még ilyen helyen igaz?-kérdezte tőlem, amikor már az autóban ültünk, hogy el is induljunk a helyszínre.

-Még nem jártam szórakozó helyeken, így ez lesz az első alkalom. Winter mesélte, hogy nagyon sokan szoktak lenni de mindig iszonyúan jó a hangulat és az emberek is jó fejek.-mondtam, amire emlékeztem a Winterrel való beszélgetésből.

-Ez így van.-szólalt meg Ryujin.-Általában nagyon sokan szoktak lenni, de hála a hely kialakításának mégis kellemeset lehet bulizni. Nem másznak a nyakadba, nincsenek olyanok akik szemtelenkednének. Ettől függetlenül biztonságiak vannak, akik azért odafigyelnek ránk, nehogy valami probléma legyen, de eddig sosem volt baj.-mondta, mire bólintottam.

-Ma este ráadásul van olyan szerencsénk, hogy Yuqi is fel fog lépni az új dalával, amit írt. Élőben fogjuk hallani, már alig várom.-mondta izgatott hangon Ning, mire egy apró mosoly ült ki az arcomra. Szóval ennyire jó hely lenne? Már nagyon várom, hogy odaérjünk. Hallgattam a lányokat, közben figyeltem ki mit mond, de egy kezet megéreztem az enyémen, így a tulajdonosa felé fordultam. Winter nézett rám, mire mosolyogni kezdett.

-Ne haragudj miattuk, de annyira izgatottak voltak, hogy találkoznak veled, hogy nem voltak képesek nyugton maradni.-nevetett. Igaza van, de egyáltalán nem bánom. Kellemes volt a fogadtatásuk.-Vigyázok rád ezt megígérem.-mondta már kicsit komolyabb hangon, én pedig bólintottam. Lényegében rá vagyok utalva teljesen, de eddig is megvédett ha bármi történt, és tudom jól, hogy ezek után is meg fog.

-Nem haragszom és ne aggódj. A barátaid nagyon kedvesek és a fogadtatásuk elsőre furcsa volt ugyan, de nagyon aranyosak voltak egytől egyig. Biztosan jól fogjuk érezni magunkat.-mondtam vigyorogva, amit viszonzott, a kezem pedig enyhén megszorította.

Nagyjából félórát utazhattunk és még legalább tíz percet keringőztünk, mire találtunk egy olyan parkolóhelyet, ami elég közel lesz ha esetleg elakarnánk majd menni haza. Kiszállt mindenki a kocsiból, majd összeszedve magát a csapat elindult a bejárati ajtó felé. Egy elég magas férfi állt az ajtóban, karjait összefonta a mellkasa előtt. Azt hittem a sorba befogunk állni, de nem így történt ami meg is lepett. A férfinek szólt Winter és már be is engedett minket, én pedig furcsán néztem rá amikor beléptünk a hatalmas helyiségbe.

-A nagynéném és a párja vezetik a helyet, így némi protekciónak hála előbb be tudtunk jönni.-mondta, mire az állam is leesett. Ezt nem is tudtam, hogy a nagynénje az aki üzemelteti ezt a szórakozóhelyet. Biztosan látta mennyire meg vagyok lepődve, így közelebb lépett hozzám, hogy halljam a mondandóját.-Bemutatlak nekik is, csak egy kicsit várnunk kell még mire felszabadulnak.-mondta, mire éreztem ahol ajkai érintették a fülem. Kissé elvörösödtem, de még az a szerencse, hogy ezt nem láthatta, így csak bólintottam. Egyre beljebb haladtunk a klubban, és amit láttam az elképesztő volt. Hatalmas tánctér volt, a pultos részlegen már most elég sokan voltak. A fények cikáztak mindenfelé, a hangulat pedig eszméletlen volt, pedig még nagyon az elején vagyunk a bulinak. Őszintén szólva teljesen le voltam nyűgözve a látottak miatt.

-Na mit szólsz a helyhez Karina?-kérdezte Aeri amikor leültünk az egyik asztalhoz. Kicsit vártam a válasz adással, mivel még mindig a helyet néztem és próbáltam mindent elraktározni a fejemben a látottak miatt.

-Óriási ez a hely.-mondtam egy nagy vigyorral az arcomon, mire mindenki hasonlóan tett.-El sem hiszem, hogy komolyan itt vagyok. Nagyon köszönöm nektek lányok!-mondtam, mire csak bólintottak.

-Örülünk neki amiért itt vagy velünk és kikapcsolódsz egy kicsit. Winter mesélte, hogy nem jársz ilyen helyekre így arra gondoltunk, ha eljönnél velünk, akkor egy kicsit te is kikapcsolódnál és látnál valami újat is.-mondta Ning, mire ránéztem és hallgattam őt. Igaza van.

-Igen, ez így van.-nevettem.-Milyen sűrűn jártok ide?-kérdeztem.

-Igazság szerint minden hétvégén itt vagyunk.-szólalt fel Yeji.-Amióta Winter elhozott minket ide, máshova nem is járunk. Előtte máshol is voltunk bulizni, de azok a helyek egyáltalán nem voltak jók. Amikor mondta, hogy a nagynénje üzemeltet egy klubbot, eleinte hezitáltunk, mert attól tartottunk ugyan olyan, mint a többi hely. De az első alkalom után tudtuk már mindannyian, hogy ez lesz a törzshelyünk.-nevetett.-Na és Karina, te hogy ismerted meg Wintert?-kérdezte, mire mindenki rám szegezte a tekintetét. Ohh...na igen. A megismerkedésünk.

-Amikor bemutatkozott nem éreztem túl jól magam és voltak olyan dolgok, amik nagyon zavartak akkoriban. Leült mellém de én sajnos akkor elaludtam, így nem tudtam ki lehet ő.-nevettem az emléken, aminek lassan már két hónapja lesz.-Miután felkeltem, megkérdeztem, hogy ő mégis kicsoda és utána mutatkozott be. Eleinte nem akartam beszélgetni vele, mert akadtak olyan emberek, akik nem nézték volna jó szemmel ezt. Bármennyire is voltam vele bunkó, ignoráltam és nem vettem róla tudomást ő akkor is jött és barátkozni akart velem mindenáron.-itt ránéztem Winterre, aki ezek szerint egész idő alatt engem nézett, mert egy apró mosolyt küldött felém.-Szóval így barátkoztunk össze és elég hihetetlen, de azóta már eltelt két hónap is. Nem is tudom, olyan mintha csak tegnap lett volna ez az egész, de elég hamar eltelt az idő.

-Említette a drága Winter-shi, hogy akadnak problémák ami miatt mindenképp segíteni akar neked.-mondta Ryujin, mire felé fordultam és hallgattam mit mond.-Be nem állt a szája. Egyfolytában rólad beszélt.-mondta vigyorogva Winterre nézve.-Eleinte ugye egyikőnk sem értette miért akar annyira a barátod lenni, mivel ez rá nem jellemző. Nem az a barátkozós típus, de te mégis kihoztad ezt belőle. Aztán mikor mutatott rólad egy képet, minden világossá vált.-mondta, mire szemeim kikerekedtek. Képet rólam? De...akkor még nem is beszéltünk telefonon sem. Egyből az érintett felé kaptam a fejem, aki sóhajtott, majd közelebb hajolt hozzám s szólásra nyitotta száját.

-Addig nem voltak képesek békén hagyni, ameddig nem mutattam rólad egy fotót. Hidd el nekem, a lelkemet is felemésztették volna ha nem mutattalak volna meg nekik.-mondta a fejét fogva, én pedig nevetni kezdtem.

-Örülök amiért így alakultak a dolgok. El sem tudod képzelni mennyire boldog vagyok most, hogy itt lehetek veletek.-mondtam izgatottan, mire megsimogatta a vállamat én pedig kedvesen mosolyogtam rá.

Elkezdtünk beszélgetni ameddig gyűlt a tömeg. Winter és Aeri még italokat is hoztak nekünk, a hangulat pedig nagyon jól telt. Sokat nevettem a lányokkal és mindenkit egy kicsit jobban megismertem. Meséltek sok vicces dolgot magukról, közben én is mondtam pár dolgot magamról, hogy ők is tudjanak rólam néhány információt. Kellemes volt a társaságukban lenni és tényleg lehetett látni rajtuk, hogy igazán megakarnak ismerni, nem pedig látszatból barátkoznak velem. Szerencsére hamar elmúlt a szorongásom, hogy esetleg nem kedvelnének, így könnyebben beszélgettem már velük. Mire körbenéztünk újra hatalmas volt már a tömeg, és nagyon sokan táncoltak is a tömegben. Nekem is egyre jobban kezdett megjönni a kedvem ahhoz, hogy táncoljak, de még várni akartam egy kicsit. A tömeget néztem amikor észrevettem egy alacsony, szőke hajú lányt felénk jönni nagy vigyorral. Szemöldököm összeráncolva figyeltem kihez megy ennyire, de ekkor vettem észre, hogy egy hatalmas öleléssel köszönti Wintert, és ekkor láttam meg egy magasabb lányt is a szőke mellett, aki szintén köszönt neki. Csendesen figyeltem mi történik, hiszen nem tudtam kik lehetnek ők. Nagyon úgy festett, hogy közel állnak egymáshoz és, hogy nagyon szeretik Wintert. Egyszer csak egy kezet éreztem meg az enyémen, így felemeltem a fejem és ekkor láttam, hogy a két idegen lány engem néz.

-Soyeon unnie, Yuqi unnie szeretném nektek bemutatni Karinat.-nézett rám, majd vissza a két lányra akik mosolyogva mutatkoztak be, én pedig ezt viszonoztam. Egy nap alatt elég sok új embert ismerek meg. Ez elég új érzés, de nagyon boldog vagyok.

-Sziasztok Karina vagyok.-meghajoltam, mire csak odahúztak mindketten egy ölelésre, ami nekem persze nagyon hirtelen jött, ezért kis késéssel de viszonoztam az ölelésüket.

-Nagyon sokat hallottunk már rólad.-mosolygott az alacsonyabb lány, mire nekem is mosolyognom kellett. Ki gondolta volna, hogy Winter ennyi mindenkinek említ meg.-Örülünk annak, amiért eljöttél és reméljük jól érzed magad. A buli hamarosan kezdetét is veszi.-mosolygott.

-Nagyon jól érzem magam és ne haragudjatok amiért nem öleltem egyből vissza, csak annyira új nekem még ez az egész, hogy fel kell dolgoznom, amiért ilyen sok új embert ismertem meg.-mondtam. Bólintást kaptam válaszként.-Már alig várom, hogy halljam az új számodat Yuqi unnie.-mondtam kedvesen mosolyogva az idősebbre.

-Köszönöm szépen a biztatást.-mosolygott.-Vigyázz majd erre a majomra, és érezzétek jól magatokat.-gondolom Winterre célzott, aki csak duzzogott egy sort, én pedig ezen jót szórakoztam. Nagyon sokan szeretik és ezt olyan jó látni. A páros el is ment, hogy készüljenek a fellépésre amit már mindenki nagyon vár.

Nem is kellett olyan sokat várnunk. Soyeon unnie már a színpadon is volt, mellette pedig Yuqi unnie állt. Felkonferálta párját, majd át is adta neki a színpadot Unnie. Megszólalt a zene, a tömeg pedig már el is kezdett kiabálni és sikoltani. A lányokkal mi is a tömegbe mentünk, lehetőleg közel a színpadhoz, hogy jobban lássuk Yuqi unniet. Egy saját dalt kezdett el énekelni, ami egyszerűen elképesztő volt. Torkunk szakadtából buzdítottuk, énekeltünk vele és buliztunk is. Nagyon nagyot szólt a dala és amikor vége lett mindenki hatalmas tapssal díjazta a remek előadást. Mi is kiabáltunk neki, tapsoltunk és éljeneztünk. Óriási volt az egész. Annyira jó szöveget írt Unnie, hogy folyamatosan újra és újra ezt hallottam a fejemben. Nagyon sokat segített ez a dal és a hangja is, megnyugtatott és fel is tüzelt egyszerre.

-Iszunk még egyet aztán nem megyünk táncolni?-kérdezte Ning.

-De ez egy nagyon jó ötlet. Már nagyon szeretnék egy kicsi táncolni.-mondta Yeji, mire mindenki megindult az asztalunkhoz. Leültünk a helyeinkre, majd mindenki koccintott a másikkal az. Egy kissé erős volt nekem a Soju, de igyekeztem tartani magam. Aerire tévedt a tekintetem, aki a szemeivel Ningninget követte aki hezitálás nélkül indult meg a tömegbe. Megállt olyan távolságra, hogy a látószögünkben legyen s el is kezdett táncolni. Mosolyognom kellett rajta, de láttam, amint észreveszi Aeri, hogy figyelem őt.

-Miért nem táncolsz vele?-kérdeztem odahajolva hozzá.-Biztos nagyon örülne, ha odamennél hozzá és táncolnál vele. Mi is nemsokára megindulunk.-próbáltam bátorítani, hogy elinduljon a lány felé.

-Azt hiszem ez egy nagyon jó ötlet.-mondta, de kezeit tördelte, mire megfogtam azt és a szemeibe néztem aggódva.-Csak tudod, tetszik nekem Ning és nem tudom mit kellene tennem.

Szóval erről van szó. Kicsit gondolkoztam mit is mondhatnék, de azt mondtam végül, amit gondoltam.-Szerintem egyszerűen csak add önmagad és kezdj el táncolni vele. Minden rendben lesz, ne aggódj ezen.-mondtam vigyorogva, mire bólintott nekem.

-Köszönöm a biztatást. Remélem akkor tényleg jönni fogtok ti is táncolni.-mosolygott és már el is ment a lány után. Én még vártam a többiekre, akik beszélgetni kezdtek így figyelhettem a két kis szerelmest a parketten. Annyira aranyosak voltak együtt, hogy nem tudtam nem mosolyogni rajtuk. Igazság szerint összeillenek. Legalábbis ez az én meglátásom, mivel annyira látszik rajtuk, hogy odáig vannak egymásért, csak nem akarják kimutatni ezt, de nyilvánvaló a helyzet. Aeri bevetette magát és átkarolta Ning derekát, mire szorítani kezdtem értük és egy "ez az" is elhagyta a számat.

-Úgy látom nagyon szorítasz annak a kettőnek.-Winter hangjára lettem figyelmes, aki szinte rám dőlve nézte, hogy mennyire szurkolok a csajoknak. Igaz, egy kisebb infarktus ért, mikor oldalra fordulva az arca elég közel volt hozzám. El is húzódtam egy kicsit, ne legyen kellemetlen egyikőnknek sem a helyzet.

-Igen.-mondtam egy kis szünet után.-Nagyon aranyosak együtt és szerintem ez egy elég jó alkalom arra, hogy kicsit közelebb kerüljenek egymáshoz.-mondtam, mire egy helyeslő bólintást kaptam válaszként.

-Itt az ideje nekünk is elkezdeni bulizni.-mondta vigyorogva és felállt. A kezét nyújtotta felém, amit elfogadtam és felálltam a helyemről. Nem sokkal utánunk megindult Yeji és Ryujin is, majd a lányok mellé állva egy kört alkotva kezdtünk el együtt táncolni. Voltak olyan számok, amiket ismertem és tudtam is énekelni őket, de akadtak olyan is, amiket egyáltalán nem is hallottam így csak táncoltam a ritmusukra. Mindenki nagyon jólérezte magát, olyan jól táncoltak, hogy öröm volt nézni őket. Mindenki táncolt szinte mindenkivel, csak egyedül Winter nem táncolt még velem. Nem zavar vagy ilyesmi, csak ha már mindenkivel táncoltam, gondoltam vele is fogok.

-Le sem tudja venni rólad a szemét.-mondta nekem Ning, amit eleinte nem értettem. Mikor látta rajtam, hogy nem értem mire gondol, akkor újra megszólalt.-Winter felkar kérni táncolni.

-Honnan veszed ezt?-kérdeztem a lányra nézve, aki nem mondott többet. Felemelte a kezeit, majd arrébb is állt. Nem értettem mit akart ezzel mondani pontosan, de mikor visszafordultam Winter állt előttem egy kis mosollyal az arcán.

-Egész este figyeltelek de nem volt merszem megkérdezni, amit akartam. De most megteszem.-nevetett.-Táncolnál velem?-kérdezte, mire egy nagy mosoly jelent meg az arcomon.

-Nagyon szívesen táncolok veled.-mondtam. Megfogta a kezem és kicsit közelebb is húzott magához, majd úgy kezdtünk el táncolni. A tömeg egyre nagyobb lett, mivel egyre jobb és jobb számok jöttek egymás után. Valaki hátulról véletlenül meg is lökött, így Winter mellkasának ütköztem aki csak vigyorgott rám. Mosolyogva ráztam meg a fejem és élveztem a zenét, azt hogy táncolhattam vele.

-Nagyon jól táncolsz Karina. Mindegy milyen zene szól, a ritmusra reagál a tested és átadod magad a zenének.-mondta a fülembe, mire mosolyogva válaszoltam neki.

- Köszönöm a bókot. Ez rólad is elmondható. Nem is tudtam, hogy ennyire jól mozogsz. Táncoltál ez előtt vagy csak ennyire jól alkalmazkodsz a zenékhez?

-Köszönöm.-vigyorgott.-Régen táncoltam egy csapatban még Kanadában, de amióta eljöttem azóta sajnos nem volt alkalmam táncolni újra. Hiába voltunk itt is a lányokkal. Sok stílust szeretek, de hozzám közelebb áll a popping, a break és a freestyle.-mondta, mire csak mosolyogtam.-De te eszméletlen vagy. Nem tudom mondhatok-e ilyen, mint barát, de megtudom érteni az emberek miért néznek meg annyira, mivel elképesztően gyönyörű vagy és még nagyon jól is mozogsz.-mondta, mire éreztem az arcomon, hogy az bizony kezd vörösödni. Azt a flörtölős formádat Kim Minjeong! Teljesen zavarba hozott és ezt észre is vette, mivel nem bírta abbahagyni a mosolygást.

-Igazán köszönöm a bókot. Jól esik amiért ezt gondolod.-mondtam egy kicsit összeszedve magam.-De miért is flörtölsz velem? A barátoknak ilyet mondani lehet?-kérdeztem egy kicsit incselkedve. Ha ő is megteheti ezt, akkor én is kicsit visszavágok neki.

-Azt hittem ez nem probléma.-vigyorgott önelégülten.-Lehet mondani ilyet, főleg ha valaki ennyire megragadja a tekintetem.-mondta, mire éreztem hogy, ezt komolyan mondta.-Jó a társaságodban lenni, vicces vagy, megértő, okos és még gyönyörű is. Mit is mondhatnék? Főnyeremény vagy Karina.-mondta tovább flörtölve, ami igazán jól esett. Nem tudnám megmondani pontosan miért mond ilyeneket, lehet az italok miatt amiket megivott, de akkor is jólesnek a szavai. Kezemmel átkaroltam a nyakánál, ő pedig a derekamnál fogva húzott magához közelebb és így táncoltunk tovább.

Egy nagyon jó zene szólt, szinte mindenki egyszerre kezdett el rá tombolni, így mi sem maradhattunk ki belőle. Soyeon unnie nagyon tudja milyen zenéket kell játszania, hogy a tömeg egy percre se álljon le. Ez a szám azt hiszem Shakira és Rihanna közös száma volt, csak mixelve és így pörgősebb volt. Winter a hátam mögött állt és úgy karolta át a derekam, mire mosolyogva egyik kezemmel a nyakába karoltam és úgy mozgattam a csípőmet a zene ritmusára. Teljesen átadtam magam a zenének, és közben éreztem, hogy Winter is ugyan így tesz. Nagyon közel voltunk egymáshoz, szinte éreztem az ajkait a nyakamnál amikor odahajolt. Nem zavart egyáltalán, sőt, azt hiszem élveztem is. Most éreztem csak igazán boldognak magam és szabadnak is. Szembefordultam a partneremmel, aki végig a szemembe nézett és még így is elég közel voltunk egymáshoz. Csak most vettem észre igazán, hogy Winter mennyire helyes.

-Nem szoktam ilyet mondani, de meg kell mondanom, hogy nagyon helyes vagy.-mondtam ki végül, amit csak a fejemben akartam. Hirtelen zavaromban azt sem tudtam mit kéne tennem, de az állam alá tette a kezét, ezzel is arra késztetve, hogy a szemeibe nézzek.

-Köszönöm a bókot.-mondta vigyorogva.-De aki itt helyes, az te vagy. Ugyan azt tudom mondani, amit eddig. Gyönyörű vagy. Szerencsés lesz az, aki egyszer képes lesz megszerezni magának.-ebben a mondatban éreztem némi szomorúságot, de nem teljesen tudtam koncentrálni, mert egyre közelebb hajolt Winter. Megakar csókolni?! Istenem! Kicsit bepánikoltam, de a testem mégsem akart engedelmeskedni, hanem én is hajoltam felé. Szinte egy hajszál választott el attól, hogy megcsókoljon, mire Aeri hangja zavart meg minket.

-Lányok azt hiszem ideje lesz mennünk.-mondta, mire mindketten azonnal elhátráltunk egymástól. Én azt sem tudtam hova nézzek zavaromban, Winter pedig a tarkójára tette a kezét és próbálta magát nyugtatni.-Valami baj van lányok?-kérdezte Aeri.

-Nincs semmi baj. Igazad van, ideje lesz mennünk ha holnap még akarunk kirándulni is.-mondta Winter mélyebb hangon, majd elindult a kijárat felé, amit nem tudtam mire vélni. Csak néztem őt, hogy előre megy és meg sem vár bennünket.

-Karina valami baj van? Mi történt?-kérdezte aggódva a lány, mire csak ránéztem és egy erőltetett mosolyt mutattam neki.

-Nem történt semmi baj. Azt hiszem, mind a ketten kicsit elfáradtunk és csak most kezdett el hatni az alkohol.-mondtam. Ez jutott hirtelen eszembe, semmi más. Mit mondtam volna? Hogy a legjobb barátom az imént majdnem megcsókolt és én kicsit sem voltam ellene? Ezt nem tehetem. Nem akarok még egy barátot elveszíteni újra. Elég volt egyszer szenvedni annyit, többet már nem akarok.

Nem válaszolt semmit csak elindultunk kifelé mi is, ne kelljen a lányoknak sokat várniuk. Amikor a kocsihoz értünk a lányok ott álltak és Winter beszélgetett velük. Az autóhoz érve nem nagyon kereste a szemkontaktust velem, bár, az igazat megvallva én sem vele. Annyira zavarban éreztem magam a történtek miatt, hogy nem tudtam volna a szemeibe nézni. Az út hazafelé csendben telt a kettőnk részéről. A többiek beszélgettek és nevettek. Alig várják a holnapi napot ezt is mondták, illetve már a mai napot mivel lassan hajnali két óra van. Kiszálltam a kocsiból és a többiekre néztem.

-Köszönöm szépen a ma estét. Nagyon jól éreztem magam veletek és nagyon remélem, hogy ezt valamikor újra megismételhetjük.-mondtam mosolyogva a lányokra nézve.-Akkor még találkozunk. Jó éjszakát, aludjatok jól.-a lányok is elköszöntek, a tekintetem viszont Winterre irányult aki csak egy apró mosolyt küldött felém és intett nekem.

A lányok elmentek én pedig beléptem a házba. Próbáltam halkan közlekedni, hogy anya ne keljen fel miattam. Miután levetkőztem a szobámba mentem és rádőltem az ágyra. Lejátszódott előttem újra és újra az egész buli, a tánc, és persze az is, hogy majdnem csókolóztam Winterrel. Megbánta volna ha megtörténik? Mondjuk biztosan így lett volna, hiszen nem ellenkeztem egy cseppet sem. Nem akarom elveszíteni őt is, mert abba már valószínűleg bele is halnék. A lányok is a barátaim lettek, de ő a legjobb barátom és ha elveszítem senkim sem marad. Igyekeztem nem rossz dolgokra gondolni, és próbáltam minél hamarabb elaludni.

Remélem minden rendben lesz közöttünk és nem veszítjük el egymást....azt nem szeretném.