A Mágia Hátékok 3. napja után egynapos szünet következik. Aznap este Laxussal ültünk a fogadóban, ami a céh idéglenes törzshelye lett a Játékok alatt. Ő zenét hallgat a soundpotján. Nem figyel rám.
- Képzeld
az előbb megettem egy iguánát. - jelentettem ki.
- Ühm. - jött a megkésett válasz.
- Natsu éppen megeszi Lucyt.
- Ühüm. - na jo kezdek bepöccenni. Támadt egy jó ötletem (gonosz vigyor).
- Laxus, szeretlek. - mondtam és vártam a hatását. Az nem is váratott magára. Gyorsan kikapta a füléből a fülhallgatóját és elképedt arccal rám nézett.
- Mit mondtál? - kérdezte döbbenten.
- Azt, hogy megettem egy iguánát. - keztem húzni az agyát.
- Az után. Ismételd meg.
- Natsu éppen megeszi Lucyt.
- Ne szórakozz velem! Tudod, hogy mire gondolok. Ismételd meg!
- Nem tudom mire gondolsz. - villantottam rá a legangyalibb mosolyom.
- Dehogynem tudod. Mond mégegyszer!
- Mondom, hogy nem tudom!
- De!
- Nem!
- De!
- Nem! - veszekedésünknek a Mester vetett véget.
- Hagyjátok ezt abba. Indulunk az uszodába. Hozzátok a cuccotokat. - adta ki az utasítást.
- Már miért kéne nekünk az uszodába menni? - kérdezte Laxus. - Semmi kedvem hozzá.
- Márpedig most nagyon is kedved van hozzá. - jelentette be a Mester ellentmondást nem tűrő hangon és hírtelen kicsit elnyúzottabb ábrázat ült ki az arcára - Ez az Első parancsa. - szóval innen fúj a szél. Neki is annyi kedve lehetett menni, mint Laxusnak, csakhát az Első parancsával még ő sem szállhatott szembe. Nekem viszont egyre jobban kezdett megtetszeni az ötlet. Végre Laxus is szocializálódna egy kicsit.
- Juhhé usziba megyünk. Usziba megyünk. - kezdtem az ünneplést.
- Ki mondta, hogy beleeggyezem? - kérdezte az antiszoci villámmágus.
- Erre van két bombabizros érvem. Az első az, hogy rohadt meleg van.
- És mi a második?
- Hogy az Első parancsát még te sem tagadhatod meg. Szedelőzködj, én meg addig megkeresem Freedéket. - mondtam neki fölényes vigyorral az arcomon. Olyan csúnyán nézett rám, mintha meg akarna ölni. Csakhogy ez ellenem nem használ. Már hozzászoktam a több éves kapcsolatunknam hála. - Naa... légyszi menjünk eeel. Itt unatkozom. Lééégysziiii.
- Hah... miért van az, hogy mindig megkapod amit akarsz? - tett fel egy költői kérdést.
- Yoss! Megyek és megkeresem a többieket. - mondtam és a nyakába borultam. Azt hiszi, hogy nem láttam azt a kis mosolyt a szája szegletében mikor eltólt magától? Elrohantam megkeresni Friedéket. Meg is találtam őket. Éppen Canaval ittak. - Srácok gyertek velem. Usziba megyünk.
- Hogy hogy? - kérdezte zöldhajú barátom.
- És Laxus bele ment? - ezt már Bickslow kérdezte.
- Gihihi... nagyon nem volt más választása. Az Első "parancsa".
- Várjatok hol van Ever? - lélekmágus haveromnak csak most tűnt fel?
- Ápolja a szörnyetegét. - ördögi vigyor jelent meg a képemen. Mind a ketten tudják kire gondoltam és ugyan így mosolyogtak vissza.
- Meddig kell még rád várnom?! - kiáltott oda türelmetlenül Laxus.
- Szerintem hagyjuk Evert, had játszon ápolónőset.
- Szerintem is. - egyezett bele Fried.
- Természetesen ezzel agyon fogjuk szívatni. - jelentette be Bickslow a nyílvánvalót. A következő pillanatban Laxus toppant mellém, megragadta a kezem és húzni kezdett.
- Indulunk.
Mielőtt az uszodába mentünk volna haza kellett ugranunk a fürdőruhákért.  Én a barackvirág színű bikinimet vettem fel, amin nem volt minta. Ez a kedvencem, mert ez megy a legjobban a  hajam színéhez. Derékig érő csokibarna hajamat felkötöttem copfba. Miután mindenki végzett a készülődéssel, a fürdő felé vettük az irányt. A bejárat fölött hatalmas tábla hirdette a hely nevét: "Ryuuzetsu Land". Laxus megvette a jegyeket. Az Elsőnek nem kellett fizetnünk, mivelhogy őt csak a céh tagjai látják. Mire odaértünk besötétedett. Ennek ellenére rengetegen voltak. A látvány nem hagyott kívánni valót maga után. Az állam zuhanó repülésben közeledett a föld felé és nagyott koppant mikor elérte azt. A hely hatalmas volt, legalább 20 különbféle medence, csúzdák minden felé és egy akvárium. Kerestünk egy helyet ahova lepakolhatjuk a cuccainkat. Közben mindenkinek szemügyrevettem az öltözékét. Fried egy egyszerű fekete fecskefazonú úszónadrágot viselt, Bixlow meg egy egyszerű lila úszónadrágot, a Mester egy homokszínű nadrágot hozzá citromsárga alapon piros virágokkal díszített hawaii inget. Az Első pedig kék és sárga csíkos bikinit öltött magára. És most mértem végig Laxust. Amikor ránéztem a nyálamból kész vízesés jött létre. Egy fekete alapon villámokkal mintázott, térdig érő úszónadrágot viselt. Tökéletesen izmos hasát semmi nem takarta. Még jó, hogy nem rám figyel, hanem Freednek hisztizett. Ilyenkor olyan aranyos, mert úgy néz ki, mint egy nagyra nőtt ovodás. Egy nagyra nőtt ovodás akit mellesleg szeretek. De hál' istennek eddig sikerült eltitkolnom előle. Csak a Mester vette észre. A szemem sarkából észrevettem, hogy 3 lányból is ugyan ezt a reakciót váltotta ki a látvány. Elindultak Laxus felé. Hohoho... csak nem képzelik, hogy közel engedem őket hozzá? Olyan gyilkos aurát bocsátottam feléjük, hogy azonnal észbekaptak és 180 fokos fordulattal el is tűntek a színről.
- Lia, mi volt ez a gyilkos aura? - vont kérdőre Laxus.
- Semmi. - na jo elég gyatra hazugság volt. Látszott rajta, hogy nem hisz nekem, de egy legyintéssel lerendezte. Én a következő pillanatban egy tökéletes bombával már a vízben voltam az Elsővel együtt. Ekkor érkeztek meg Lucyék is. Natsu felszállt a vízivasútra, de alig tett meg 3 métert rosszul is lett.
- Marha! - hallottam Laxus hangját a hátam mögül. Bár ezt mondja, de a kisfickó nagyon fontos neki. Ő nem jött be a medencébe inkább a széléről figyelte minden mozdulatom.
- Juhé, az uszoda annyita mókás! - jött fel a víz alól az Első és elkezdtük fröcskölni egymást.
- Ti meg mit csináltok itt? - ért oda hozzánk Lucy és Erza.
- Hogy mit? Azt aminek látszik. - mondta unottan a Mester szintén a medence széléről.
- Mi vagyunk a társasága. - fejezte be Laxus.
- És én milyen jó társaság vagyok. - mondtam az Elsőt fröcskölve.
- Aha. - mondta Lucy.
- Elfelejtettem valami fontosat! Úszás előtt mindig be kell melegíteni! - ezt már a partról mondta. És elkezdett nyújtani. A Mester is beszállt mellé.
- Miért én? - kérdezte Laxus, de választ már nem várt.
- Hallgass és csináld Laxus! Ez az Első parancsa! - szólt rá a Mester unokájára. Laxus eléggé fájdalmas arcot vágott, de végül megatta magát és beszállt a bemelegítésbe. Ekkor értek ide Friedék. Ők is beszálltak.
- 1,2,3,4 - mondta az Első.
- 5,6,7,8 - folytatták a többiek. Én meg szakadtam a röhögéstől. Inkább elmentem szétnzéni. Mikor jövök vissza látom, hogy Freed és Bickslow nagyon néznek valamit.
- Hali, mit néztek?
- Nézz csak oda! - mutatott egy pontra zöldhajú barátom.
- Vohoho... ebből szivatás lesz. - amit ugyanis néztek az Eve és Elfman volt.
- Ezek szerrrretik egymást! - mondta Bickslow. Elindultam vissza oda ahol Laxust hagytam. El sem mozdult a hejéről. Visszamentem a vízbe és csak lebegtem. A következő pillanatban több céhtársam sikoját hallottam.
- Mi van már? Hogy ezek nem tudnak egy percre sem nyugtonmaradni! - mondta Laxus. Egyszer csak Natsut láttam lecsúszni az egyik csúzdán egy szív alakú valamibe kapaszkodva. Aztán Gray meg asszem valami Lyon nevű srác csúszott, Lucy Juviával, Levy Gajellel, Erza a Mystugun másolattal, Eve meg Elfmannal akit időközben kővé változtatott. Kezdtem szegényt megsajnálni. A víz kezdett egyre hidegebb lenn.
- Kezdek fázni. - jelentette be az Első.
Valami fényes dolog tűnt fel az eggyik csúzdánál.
- Mi a franc az? - kérdezte Laxus a világító dolgot. Felismerés csillant a szemében. - Lia azonnal gyere ki a vízből! - megragadta a karom és kirántott a onnan. Még épp időben, ugyanis az a következő pillanatban csonttá fagyott. Ezzel már csak egy gond volt, mégpedig, hogy Laxuson landoltam. Mivelhogy mind a ketten fürdőruhában voltunk, ezért testünk nagy része akadálytalanul érintkezhetett. Ez persze közel sem zavart annyira, mint kellett volna. Sőt kifejezetten élveztem. Látszólag őt se nagyon zavarta. De sajnos egyszer, mint minden jónak vége szakad, ígyennek is. Leszálltam róla és mikor körülnéztem láttam, hogy mindent jég borít. Ezt persze ki más csinálta volna ha nem Gray? A következő másodpercben egy lángcsóva szállt a fürdő közepe felé. A becsapódást hatalmas robbanás követte, ami szétzúzott mindent. Akkor mostmár ezt a helyet is felvehetjük a listára amiket a Fairy Tail elpusztított.
- Egy pillanat és jövök. - mondta Laxus.
- O-oké. - addig próbáltam megvívasztalni az Elsőt és a Mestert. Pár perc múlva Laxus visszatért Natsuval és Grayjel. Mind a ketten elég megviselt állapotban voltak. Gondolom Laxus nem kímélte őket.
- Első... vénember... tettem róla, hogy ne tudjanak meglógni.
- Sajnálom. - mondták szinkronban.
Már a szálláson voltunk, én az ebédlő asztalnál ültem. A többiek már elmentek aludni. Legalább is azt hittem. Freed toppant a konyhába és leült velem szembe. Sokáig csak hallgattunk és néztünk ki a fejünkből. Ő volt aki megtörte a csendet:
- Mikor mondod el neki?
- Mégis mit? - bár sejtettem mire céloz - Várjunk te tudtad? - Pofám leszakad ennyire nyílvánvaló?
- Persze. - mosolygott.
- Ahh... ez nem lehet igaz!  És Laxus?  Ő is...?
- Hogy ő? Ne érts félre tisztelem őt, de néha nagyon ügyetlen tud lenni. Főleg ha számára fontos személyekről van szó.
- Igazad van.
- És mikor mondod el neki?
- Nem tudom. Nem akarom, hogy tönkremenjen az amit idáig felépítettem.
- De ez így nem mehet tovább. Láttam a kis akciódat az uszodában.
- Ahj... lehet még fokozni ezt?
- El kéne mondanod neki. Neked is jobb lenne. - mondta együttérzőn.
- Igazad van. Tudod mit? Ha megnyerjük a Nagy Mágiajátékokat, akkor elmondom.
- Oké. Ugye tisztában vagy vele, hogy a céhünk nem ismeri azt a szót, hogy "veszíteni"?
- Igen, tisztában vagyok ezzel. Most ha megbocsátasz megyek és elteszem magam holnapra. Jó éjszakát! - köszöntem el és elindultam a szobám felé.

~Freed~

- Jó éjszakát! - kiáltottam utánna, majd Táliát elnyelte a sötétség - Gondolom mindent hallottál. Igaz Laxus? - kérdeztem az árnyékban álló alaktól.
- Ja.
- Ez esetben, mit fogsz tenni ezért az ügyért?
- Nem egyértelmű? Megnyerem a Játékokat! Jó éjszakát! - azzal letette a poharát és elment aludni. Még sokáig maradtam ott, és gondolkodtam. Ezek ketten annyira szeretik és védik egymást. Végül elálmosodtam és elmentem aludni.