Két hónap telt el , MiHi születésnapja óta . Születésnapján nagyon jót buliztunk ...és este ChoHeevel aludtam , akivel hajnali 4ig fent voltunk , amikor is bevalotta nekem , hogy szerelmes lett JHopeba . Na jó ez nem újdonság , eddig is tudtam . Azóta nem sok minden változott . Én és Jimin még mindig együtt vagyunk , néha veszekedünk is . Sokszor van olyan érzésem , hogy BoMi ( Jimin exe ) visszaakarja szerezni Jimint . De Jimin az enyém . Egy ilyen ribancnak , mint ő ...eszem ágába sincs hogy visszaadjam . Cho és JHope . Hát ők , hogy is mondjam , nem szakitottak , csak éppen szünetet tartanak , mert JHopenak még mindig nem jött vissza az emlékezete . ChoHee azóta is szomorú , én semmilyen tanácsot nem tudok adni neki ...csak annyit hogy legyen türelmes . De hogy a picsába legyen türelmes mikor már lassan 3 hónap telt el a baleset óta , és még mindig nem emlékszik rá . Nagyon türelmetlen . Nem tudja , hogy mit tegyen . Én se tudnám , hogy mit tennék az ő helyében . Nem igazság az , hogy még mindig nem emlékszik Chora . A szüleire , és az öccsére se nagyon emlékezett , de valahogy mégis sikerült neki . De ChoHeere miért nem tud ? Szerintem Cho belefog bolondulni . 

Reggel a telefonom csörgésére ébredtem , ami azt jelenti  öööööhmm... fel kellene kelni , de az nagyon nehéz munka :)) Inkább aludnék tovább , de sajnos nem lehet , muszály menni . Lassan felébredtem , gyorsan lefürödtem , felvettem egy rövidnadrágot , egy rövidpólót , egy converse cipőt , napszemcsit , a hajamat kiegyenesitettem . Sminket nem teszek . Nem szeretem a sminket. Néha teszek , mikor tényleg kómás vagyok , de szerintem jobb , ha természetes vagy . Leszaladtam gyorsan a konyhába , megreggeliztem . Felkaptam a táskámat , majd siettem a buszhoz , hogy el ne késsek. 

10 perc és már meg is érkeztem. Vártam , hogy Cho és MiHi megérkezzenek . Miután megérkeztek , elmesélték , hogy azt tervezik , hogy Magyarországra mennek nyáron dolgozni . Remek . Nagyon tudtam örülni neki . Egyedül töltöm a nyaramat . 

- És mikor is indultok ? - kérdeztem halkan , hiszen elég rossz hogy ők elmennek akármennyi időre , akkor is hiányozni fognak . Megszoktam , hogy mindennap látom őket a suliban . 

- Hát az utolsó hét előtt , vagyis ballagás után . - sohajtotta Cho 

- Nagyon örülök .- puffogtam idegesen . 

- És meddig lesztek ? - tettem fel az újabb kérdést .

- Pff , hát én kb 3-4 hétig - szólalt meg Cho 

- És kb augusztus elején jövök haza .- válaszolta MiHi . 

Még egy ideig beszélgettünk . Aztán becsengettek . Alig vártam már az órát , mert fizika órám jött. Igen, sokan nem szeretik , de én igen . Megszerettem , és érdekel is ...ahogyan a matek , biosz, kémia . Én ezeket szeretem , és nem a nyelveket . Nincs érzékem hozzá . Bár lenne . 

Annyira érdekes volt a mai lecke, hogy el is felejtkeztem arról , hogy már csengetnek . Siettem ki az osztályteremtől , hogy siessek Jiminhez. Már annyira hiányzik . Az illata . A csókja . A mosolya. Mindene hiányzott . Ott állt az osztálya előtt beszélgetett JHopeal . Oda siettem hozzá , majd a nyakába ugrottam , mint valami csimpánz . De ő megfogta a derekamat , és leszedett magáról . Visszahúzott a földre . Nem értettem miért tette ezt , hiszen nem tudok róla , hogy megbánthattam volna . Olyan rideg volt . Olyan komoly volt a tekintete, hogy a szemeiből semmit se tudtam kiolvasni . Meredten álltam előtte , majd megtörtem a csendet . 

- Jimin , mi a bajod ? - vágtam értetlen fejet . 

- Nekem nincs semmi bajom , de többet nem akarok veled beszélni - motyogta . 

- De miért ? Miért nem akarsz velem beszélni ? - már kezdtem ideges lenni , mi baja van már megint ??

- SunHi , köszönöm , hogy mellettem álltál , de jobb lesz ha hagyjuk egymást ez lesz a legjobb- mondta , de rám se nézett ...olyan furán viselkedik , nem értem . 

- Mi a faszomért nem akarod , hogy ne beszéljünk többet ? - szerintem a vérnyomáson 200 felett van , de SunHi ...nyugalom ...nem lesz semmi baj - ezt mondogattam magamban , de a düh miatt egy könnycsepp jelent meg az arcomon . 

- Ezt nem értheted ....nem mondhatom el . Majd egyszer megtudod . - mondta , majd faképnél hagyott ... Hát Istenem , mi van ezzel a fiúval ? Miért titkolózik előttem ? Egyszer olyan romantikus meg minden ...most meg rám se néz...és igy viselkedik . 

Beszaladtam a mosdóba , magamra zártam az ajtót , és egész órán ott ültem , és sirtam . Sirtam , mert Park Jimin újra összetörte a szivem . Nem sokára elmegy ...nem sokára itt a ballagás ...ő meg nem akar velem beszélni . Hogy viselkedhet igy ? Miért nem akar velem beszélni . Én mindent elmondtam magamról , elmondom mindig , hogy mi bajom , de  Ő ? Nem értem.  Rendben. Ha igy akarja , akkor legyen igy . Nincs mit tegyek . Belefáradtam . Belefáradtam abba , hogy mindig én fussak a fiúk után ...olyan mintha az egér futna a macska után . És ez pedig forditva van . Ha majd visszatér az esze Park Jiminnek ...tudja hol keressen . Csak akkor már ne legyen túl késő . De lehet , hogy valaki csak megbántotta . Akkor mégis miért rajtam tölti ki ? Vagy csak játszadozott velem ? Áh nem hiszem . Park Jimin nem olyan , vagy talán mégis ? 

Június 3 . Péntek . Ballagás ...A mai nap fognak elballagni örökre ebből az iskolából Park Jimin , Jung Hoseok ( JHope ) , Jeon Jungkook , Seok Jin ( So-Young pasija , So-Young pedig az osztálytársunk ) , Taehyung ...röviden V , aki Jimin, JHope, Jin osztálytársa ... 

Az ofő megengedte nekünk , hogy aki nem akar jönni a ballagásra , annak nem muszály . Szerencse. Miért szerencse ? Azért , mert nem akarom látni Park Jimint ahogyan elballag ...nem akarok sirni előtte . Nem akarom hogy sajnáljon . Nem akarom , hogy gyengének lásson . Úgy is elmegy. Itt hagy engem. Újra boldogtalan leszek . És hogy nem is akar velem beszélni , érzem hogy legszivesebben meghalnék . Azt mondta , hogy szeret . Erre fel meg mit mond ? Hogy hagyjam békén . Egész nap itthon feküdtem , és filmeztem . Valamivel el kellett tereljem a gondolataimat . Nem gondolhatok rá egész nap . El kell felejtsem . Úgyis elmegy . Örökre. Többet nem tér vissza. Soha többé . Ő is elfog felejteni . Nem is fog rám emlékezni . Mintha semmi se történt volna . Lehet , hogy ő újra szerelmes lesz valakibe , talál munkahelyet ...és boldog lesz . De én nem . Nem lesz olyan , nem lesz boldog a nyaram nélküle . És a tizedik osztály se . Meghal bennem minden. Kiszivja az összes energiámat. 

Miután vége lett a ballagásnak , Cho és MiHi elmesélték , hogy milyen szép volt ...és azt is hogy  Jimin nagyon furán nézett rájuk , mintha engemet keresett volna ...talán meglepődhetett , hogy nem mentem el . De igy jobb volt . Neki is , és nekem is. Igy könnyebb lesz elfelejteni . 

Sziasztok . Remélem tetszett a rész . Ha igen , kérlek jelezd . Bárhogy. Egy vote, egy komment, és máris erőt adtok nekem a folytatáshoz. Hamarosan új rész lesz. Legyen szép hetetek . :D