-Hé, hol vagytok? Már majdnem ott vagyok. -beszéltél telefonon Drakennel.

-A bejáratnál vagyunk. -válaszadása közben, te leszálltál a buszról, amin voltál, és odafelé haladva láttad, ahogy a banda integet neked. 

  Rohansz feléjük, és elindultál az üzlet belsejébe, miközben sétáltál zenét hallottál a játékteremből, és az emberek beszélgetését hallodtad magad körül. Mindenki leült az asztalhoz, Mitsuya úgy döntött, hogy frissítőket szerez, hogy mindenki hidratált maradhasson. A társaságotok beszélgetett egymással, és néhányan elmentek játszani. 

-Hé, akartok játszani? -Yuzuha a PAC-Manre mutatott. 

-Igen, persze. -elindulsz felé, és látod, hogy Emma és Draken követtek titeket. Sejtetted, hogy ők is játszani akarnak. -Srácok, szeretnétek játszani? -kérdezted meg tőlük érdeklődve.

-Igen, bár Emma nem akar játszani. -mondja Draken elhúzott ajkakkal. 

-Srácok, kezdjétek el a játékot. -Emma éljenezni kezd hátulról, majd folytatja a mondandóját. -Oooo, van egy ötletem! -Yuzuha zavartan ráncolja össze a szemöldökét, miközben a lány felé fordul. 

-Szia Emma, nem zavar, hogy megzavartál minket? -teszi fel a kérdést a lány kissé morcos arccal, de úgy látszik ez senkinek se tűnik fel. 

-Ok, az elképzelésem, hogy aki a legtovább él, puszit kap tőlem -szólal fel Draken mellől Emma. Te és Yuzuha döbbent arccal fordultok felé.  

-Ehh, Emma, ​​már nem randizol Drakennel?! -kérdezed meg zavartan figyelve a szőke párost. 

-Igen. -válaszolja Draken.  

-Tudom, hogy foglalt vagyok, de látni akarom, hogy az emberek harcolnak értem. -mondta egy mosollyal az arcán.

-Nos, ha ezt mondja, mi is megtehetjük. -válaszoltad zavartan. -Csak azért vagyok itt, hogy játszhassak, bármi legyen is a szabály. -Yuzuha zavartan nézett rátok, majd morcosan rakta mellkasa elé a kezét.

-Hé, ezt nem engedem, ő az én barátnőm, mit gondolsz! -Draken tiltakozni kezd, az emberek elfordítják a fejüket, amikor hallják, hogy Draken kiabál, és látják, hogy Mikey és néhány ember összegyűlik, hozzátok lépve. 

 -Ken-chin, mi történt?  - kérdezi Mikey dorayaki evése közben. Draken elmagyarázza Mikeynak, aki persze azonnal tovább is adja mindenkinek. -Oi mindenki! Emma fogadást kötött arról, hogy aki nyer, csókot kap tőle! - Mikey köré gyűlik mindenki, aki szeretné látni a versenyt. -Nos, úgy tűnik, van közönség, kár lenne visszautasítani őket. -vidáman mosolyogva figyel titeket a szőke sunyi fiú.

-Rendben van legyen, benne vagyok. -sóhajtottál fel lemondóan arról, hogy csak nyugisan játszol egyet.

-Jó, nem akarok ennek része lenni. -Yuzuha feláll a helyéről, és csatlakozik a közönséghez inkább. Draken átveszi az ő helyet, így már ő ül melletted. 

-Nem lesz könnyű dolgod [Neved]. -Draken főlényesen mosolyog rád, te pedig jóízűen kineveted őt és a szavait.

-Hagyd abba a nagy beszédet, nem te fogsz nyerni. -válaszoltad arra, amit Draken mondott. Elkezdtettek játszani és összegyűjteni a kis aranypontokat, mindketten elkezditek átsiklani a szinteken, mintha semmi sem lenne, de hamarosan elértétek a 32. szintet. A dolgok kezdtek nehezebbé válni, és mindketten az utolsó életetekben voltatok. Mind a ketten láttátok, hogy még egy energizáló maradt,  ahogy közeledtél, látod, hogy Draken száguld felé, és mindketten izzadni kezdetek a feszültség miatt, ami kialakult a miatt, hogy ki fog nyerni. Remélted, hogy nem Draken fogja megszerezni, hiszen játék közben elkapott a versenyszellem energiája téged. A szellem elkezdet bezárni titeket a játékban, aztán már eléggé szoros volt a huzam és.... elérted! Megkönnyebbülten sóhajtottál fel, miközben Drakent elragadja a szellem. 

-Grr, ez igazságtalan. Én voltam a legközelebb hozzá. -a fiú végül megadóan bólint egyet. 

-Nem baj, ez csak egy puszi. -szólalt meg Emma, miközben lábujjhegyre állva megcsókolta Drakent. 

-Ehhh hol van az enyém, én nyertem! -megzavarodottan mondtad, miközben kicsit fel is voltál háborodva az igazságtalanságért. 

-Természetesen nem felejtkeztem el rólad [Neved]. -mondta Emma, s csókot akart adni neked. Megfeledkeztél Yuzuháról, s ez csak már akkor jutott eszedbe, mikor Emmát véletlenül szájon pusziltad. Reflexszerű mozdulat volt, de nem vele. Így Emma arca először vörösre váltott, majd a lány felpofozott téged. 

-Haha nem hittem, hogy ilyesmi húzásod van [Neved], de tudod, hogy mi fog történi most. -nevetve beszél hozzád Mikey, miközben Draken felé mutat. 

-Jaj, baromság. Draken úgyse.. -hallod, ahogy csuklóit ropogtatja. 

-Hé, [Neved]! Azt hiszem, jobb lenne futni. - vicsorogva mondta neked, és te gondolkodás nélkül így tettél. Hallottad, hogy Mikey kiabál neked, hogy hozz neki egy dorayakit, miközben azt nézte, hogy Draken feléd rohan. Kiszaladt a játékteremből, és elbújsz egy sikátorban. Miután kicsit megnyugodtál, az első ami szemetszúrt neked, hogy Yuzuha ott ül, azonnal zihálva rohantál felé. 

-Szia Yuzuha, mi a baj? -kérdezed meg tőle aggódva, s kicsit remélted belül, hogy minden rendben van vele.

-Huh, oh [Neved], mit keresel itt, miért nem vagy bent? -kérdezi meg tőled a lány, kissé elszomorodott hanggal, de benne volt valami kíváncsiskodás is.  

-Nos, én csak egy kis időt akartam veled tölteni, de tudod, mi történt azután.. -zavartan kezdtél el hozzá beszélni, Yuzuha nem próbálta felvenni a szemkontaktust veled. Mégis mikor megfogtad a kezét ragyogó mosollyal nézett rád, ahogy megfogtad a kezét. Felrántva a földről a szomorkodó lányt befutsz az árkádba, és felé fordulsz, hogy folytasd vele a beszélgetést. -Hé, mit szeretnél játsz.. -kezdtél el újra beszélgetni a lánnyal, de közben mivel hátrafelé sétáltál beleütköztél valakibe, már épp bocsánatot akartál kérni, amikor rájöttél, hogy az illető Draken.

 -Nos, itt vagy [Neved]. -a fiú azonnal fejbe vágott téged, időt se hagyva, hogy védekezz ellene egy kicsit is. Miután befejezte a szidását elmagyarázta, hogy ez miért történt veled. Yuzuha e közben visszaült az asztalhoz, és ivott még egy italt. Mindketten az asztalnál ültetek, miközben mindenki más játszott. Yuzuha figyelte a többieket, de neked a szemeid sokkal inkább egy ember kötötte le, gyönyörűek voltak az arc színei és milyen sima a haja, nem is vetted észre, hogy mennyire elkábult állapotba kerültél miközben őt figyelted. Yuzuha kizökkentett belőle, eléggé mérgesnek nézett ki az a szépség veled szembe. 

-Mondtál nekem valamit?  -kérdezted meg, miközben megráztad a fejedet, hogy visszarázódj a valóságba. -ó, ne haragudj, csak most vettem észre, hogy milyen szép vagy. -kezdtél el magyarázkodni, majd megálltál, és rájöttél, hogy mit mondtál. Yuzuha élénk vörös lett a szavaid hallatán. -Várj várj, nem gondoltam komolyan! -kezdtél egy újabb magyarázkodásba, de a lány félbeszakított téged. 

-Szóval nem azt akartad mondani, hogy gyönyörű vagyok? -elfordította a tekintetét, hogy takarja a zavartságát. 

-Nem-nem, nem akartam hangosan kimondani. -adtad meg magadat, hiszen ezt már úgyse tudtad volna jól kimagyarázni előtte, kezeiddel eltakartad a vörös arcodat a szégyentől. 

-Csak kötekedek veled, de [Neved] köszönöm a bókot. -mondta még mindig vörös arccal, s közben halványan rád mosolygott. A légkör köztetek kissé kínossá vált, ezért úgy döntött, megkérdezi, hogy szeretnél-e játszani. Így mindketten játszottatok, és élveztétek látni a másik mosolyát. Ez az életvidámság viszont hamar véget ért, mert éjszaka lett és mindenki hazament már, így már csak ti maradtatok, azt kívántad, bárcsak te és Yuzuha tovább maradhatnátok, de az árkád bezárt, így összeszedted a bátorságodat, hogy megkérdezd, szeretne-e újra együtt lenni veled, amelyre azt válaszolta szűkszavúan, hogy persze. Búcsút intett, ahogyan te is, természetesen nem bírva magaddal boldogan mosolyogva fordultál az irányába, majd arcodat vörösség lepte el, ahogyan megláttad, hogy Yuzuha is téged néz. 

Hello-hello! 

Megjöttem egy igazán hosszú és fárasztó nap után *vissza sírja, hogy újra gyerek legyen és csak pár órán üljön* 

Ez a fejezet is fordítás, szóval lehetnek benne hibák, de azért reménykedem benne, hogy tetszik nektek <3 

Következőnek kivel olvasnátok szívesen? (Lehetőleg olyan opciókat mondjatok, akik még nem voltak)