Nyár volt, és a baráti társaságoddal úgy döntötettek, hogy a nyaralot, amely a tulajdonodban áll ezen az éven kihasználjátok arra, hogy együtt megnézitek a tengerparton a napfelkeltét. Azon az éjszakán a tengerparton máglyát készítettetek, hogy a hajnali időkbe se fázatok egy kicsit se. Órákig tartó viccelődés után lassan mindenki elaludt, beleértve téged is.

-[Neved]-chan ébredj fel. -Hirtelen meghallod, hogy valaki megszólít téged, és enyhén megráz, hogy ezzel finoman felkeltsen téged. Duzzogva fordulsz át a másik oldaladra, de az illető csak nem hadja annyiban a dolgot, és továbbra is az ébresztéseddel próbálkozik.

-Mennyi az idő.. -fáradtan mocorogtál, majd hunyorogva próbáltad felismerni a feletted támaszkodott személyt. -Kazutora?

-Hajnali három. -válaszolta teljes nyugodtsággal, rajtad pedig végigfutott egy felismerés, s nagy lendülettel ültél fel, ezzel a fiút is meglepve.

-Hajnali három? -kiabáltad suttogva, s dühös tekintettel néztél a fiúra, aki arcodat szemügyre véve el kuncogta magát.

-Shh a végén még fel kell Mikey, és hallgathatjuk a hisztijét. -tette kezét a szád elé, hogy több hangosabb zajt ne engedj ki az ajkaid közül. Szikrázó szemekkel néztél a fiúra, aki továbbra is remekül szórakozott, és egy kicsit se látszott fáradtnak.

-Akkora hülye vagy! Aludjunk vissza, pár óra múlva fel kell ébrednünk, hogy ne maradjunk le a napfelkeltéről. -válaszod közben már elkezdtél vissza feküdni, de ebben a fiú újra megállított, s gyengéden simított kezével a lapockád alá, ezzel megtartva téged.

-Most van annál egy sokkal fontosabb dolgunk. Szóval gyere, és segíts nekem! -a fiú elszánt tekintette hatással volt rád, mert félretéve a fáradtságot indultál meg utána. Kazutorával visszamentetek a nyaralóba, amelyet először nem igazán értettél, hogy mi keresnivalótok lenne itt. Így érdeklődve pillantottál a fiúra, aki kezedet megragadva vezetett be a fürdőbe, ahol elő volt véve egy szőkítő. Zavartan pillantottál Kazutorára, aki a kezébe vette a hajfestéket.

-Kazu, mit akarsz csinálni azzal a szőkítővel? -tudtad rá a választ, de mégis megkérdezted, s ez az aranyos tetted megmosolyogtata a fiút. Igazán tetszett számára, hogy mindig mindenre inkább rákérdeztél, mert szerettél biztosra menni.

-Szőkítsd ki a hajam. -válaszolta neked teljes nyugodtsággal, miközben az ott lévő kis székre is leült, ezzel még jobban a tudtodra adva, hogy tényleg ezt szeretné.

-Most komolyan, hajnali háromkor jutott az eszedbe? -kérdeztél rá, miközben közelebb sétáltál hozzá.

-Talán. -vonta meg a vállát, és bontotta ki a dobozt. Fáradtan sóhajtottál fel, majd elővetted a telefonodat.

-De akkor már hallgassunk zenét, hogy valami ébren tartson engem. -kikeresve a kedvenc lejátszási listát, amelyet olyan sokszor hallgattál a fiúra gondolva. Nem voltál belé szerelmes állításod szerint, de mégis talán túlságosan is sokszor gondoltál rá.

A fürdőszobában a zene ritmusára ringattad a csípődet, miközben dúdoltál, néha kicsit énekeltél is hozzá. Kazutora szórakozottan figyelt téged a tükörből, majd kezdet el ő is mozgolodni. De ezzel azt érte el, hogy jól összekent téged.

-Hé Kazutora te ülj meg szépen a fenekeden, mert csak engem is össze festékezzel! -csaptad meg a vállát a fiúnak, aki ezen fel kuncogott, majd sunnyi mosollyal az ajkain szándékosan összeken téged is, ezzel a hajad elején kiszőkítve a tincseket.

-Hehe~ véletlen volt. -felelte a fiú ártatlanul pislogva rád a tükörből, amire te el nevetve magadat borultál rá a vállára. Kazutora mosolyogva vett fel egy fésűt, és a tincseidbe fésülte a festéket, pontosan ugyan olyanra csinálva mint az övé is volt. Feladva azt, hogy te ezt festék nélkül megúszod inkább folytattad a táncolgatást a zenére, majd együtt kimossátok a hajatokból, hogy megnézéttek a kész végeredményt, amely igazából nagyon is tetszett számodra. Kazutora sunyi mosollyal az ajkán fogta meg a kezed, s ezzel összefűzte az ujjaitokat.

-Köszönöm, régen nem éreztem magam ennyire jól. -szólalt meg a fiú kedvesen mosollyal fordulva feléd, neked pedig ez jól esett. Kazutora mindig is fontos volt számodra, és jobban szeretted őszintén boldognak látni, mint az a megjátszott bolondos fiúnak. Megszorítottad a kezét, miközben közelebb húztad magadhoz, a fiú lehajolva gyengéd csókot nyomott az ajkadra. S már egy pillanatig se voltál mérges, azért hogy felkeltett téged hajnali háromkor.

Hello-hello!

Remélem tetszett a rész! <3