Chizu_Sano kérésére!💕
________________________________

Takemitchi egy hosszú nap után egy sétára indult. Az útja egy sikátor felé vezetett. Ahogy bekanyarodott a kis utcán egy ismerős arc várta.
-Kazutora! Mit keresel te itt?- lepődött meg Takemitchi. A férfi akit már iskolás kora óta ismert megváltozott. Magasabb,izmosabb és férfiasabb lett. Kazutora a börtön után barátságosabb volt régi társaival próbált megnyílni Chifuyu illetve Hanagaki felé.
-Egy madár csiripelte,hogy meg akarod találni Mikey-it. Van egy két dolog amiről Draken meg a tőbbiek nem meséltek neked. Gyere tegyünk egy kört.- biccentett a fejével Kazutora majd zsebre dugott kézzel elindult majd a kiváncsi egyben jó lelkű Hanagaki követte. Majd a tigris tetoválású férfi belekezdett a mesélésbe.
-Azóta amióta Mikey feloszlatta Toman-t minden a fejetetejére állt. Igazából senki nem tudja a pontos okát mi történt Mikey-val de egy biztos. Sorra veszi az összes ex Toman tagot majd levadássza. A hírek szerint egy új bandát alapított össze szedve Japán összes jó harcosát. Mint a Haitani Testvérek és hű társa Sanzu. Talemitchi Mikey nem ugyan az a Mikey akit mi ismertünk 12 évvel ezelőtt. Jobban teszed ha mosz elhagyod Japánt és felhagysz a kereséssel vagy te is a hulla házban végzed.- egy nagy sóhajjal Kazutora megfordult majd Takemitchi-re nézett aki csak döbbenten bámult a semmibe.

-De...itt nem csak Mikey-ról van szó... Kazutora a húgodról se tudunk semmit. Mi történt vele? Nem szeretnéd újra látni?- sós könnyek csordultak le a szőke férfi arcán kezével a nadrágját szorítva,hogy vissza fogja haragját.
- [Név]...ő jelenleg... Bonten-hez tartozik. A jelek szerint Mikey évekkel ezelőtt elvette majd belevonta a legmocskosabb ügyekbe így meggátolva, hogy [Név] elhagyja. Akármennyire is szeretném ujra látni lehetetlen nem csak Mikey védi hanem Bonten összes tagja.- Kazutora elfordult takarva könnyeit majd szó nélkül elindult és csak ment amig Takemitchi nem látta. Hanagaki az ellenkező irányba indult majd mielőtt kiért volna minden elsötétült.

A szőke férfi pár óra múlva elrablása után tért magához egy elhagyatott házban. Keze lába egy székhez volt kötözve a szájában egy ruha darabbal. Hanagaki pánikolni kezdett. A könnyei megint elerettek össze vissza mozgolódott gondolva ez majd segít.
-Semmit nem változtál... Hanagaki Takemitchi.-az ismerős hang hallatára Takemitchi mozdulni sem mert. Pulzusa a normálisnál is magasabb volt majd pár perc múlva rémülten illetve megkönnyebbülve nézett fel az előtte álló nőre. Semmit nem változott az évek során. A haja maradott az eredeti esetleg pár centit nőtt. De már nem volt ugyan az a lány akivel kint maradt a parkban. [Név] kedves és barátságos arca mintha köddé lett, ahelyett komor és unott arccal bámult a kötözött férfira. Egy fekete hosszú estéji ruhát viselt megfelelő magassarkuval és égszerekkel. A melle kellős közepén ott virított a bonten logó.
-A bátyám figyelmeztetett,hogy ne told bele az orrod más dolgába nem igaz? Nem lett volna jobb Hina-val maradni minthogy most itt legyél? Remélem tisztába vagy nem fogod megérni a holnapi napot.- [Név] egy régi széket fogott meg majd leült Takemitchi elé rágyújtva egy szivarra.
-Megöl a kíváncsiság mi? Hát persze... Hanagaki Takemitchi aki mindig mindekit megakar menteni... de vannak olyanok akik nem akarnak megmentve lenni...- a közelben volt egy asztal amint volt egy hamuzó tálca. A nő mutatóujjával intett egyet majd egy újabb ismerős alak bukkant fel. Sanzu egy szó nélkül oda sétált a nőhöz letéve egy pisztolyt az asztalra majd tovább állt.
-De mi lenne ha egy történetet egy régi ismerős meséli el... habár a fontosabbik részét úgyis tudod .- halkan elkacagta magát majd hátra dőlt a széken. Egy kis ember sétált elő a sötétből haja hófehér fekete karikák a szeme alatt a sok álmatlan éjszaka miatt. Teste soványabb volt alig volt pár izom. Egy hagyományos házipapucs volt az illető lábán egy fekete rövidujju egy találó rövidnadrág. Az alacsony ember erőszakosan megragadta a nő nyagát, Takemitchi fogadni mert,hogy halott pár csont roppanást a gondolat miatt is végig futott a hideg a hátán. Mikey érzéstelen arccal meredt a nő (sz/sz) szemébe majd egy sóhajtás után félre lépett a nőtől.
-Ki a fasz kérte,hogy megint belemártsd magad az én dolgomba. Megmondtam,hogy maradj otthon mi olyan kurva nehéz ezt megérteni?- igaz Mikey nem emelte fel a hangját a feleségére de érezhető volt a feszültség és a harag amit Mikey szemei szórtak. [Név] mozdulni se mert habár az ehhez hasonló szituációk szokásosak voltak. A nő leszegezte a szemét a földre majd eldobva szivarát felállt a székből. Ránézett Takemitchire majd halkan elsétált egy apró mosollyal
-Jó volt újra látni téged,Mitchy.- egy apró mosoly hamar eltűnt,ahogy [Név] elhagyta a helységet. Reménykedett valahogy megmentheti régi jó barátját de Mikey felett nem volt hatalma.

Közel 2 óra telt el [Név] távozása után. A nő unottan feküdt az ágyon híreket nézve egy üveg bor társaságában. Haja egy kis kontyba volt felkötve rajta egy vér vörös hálóing. Nem telt el egy kis idő de Mikey belépett a szóbába szótlanul átöltözött majd lefeküdt [Név] mellé.
- Annyira kibaszottul utálom amikor mész a saját fejed után mint egy idiota. Egyszer az életben hallgatnál rám. Nem kérek lehetetlent [Név] csak annyit,hogy maradj itthon. - idegesen Mikey a kezét a hajába turta majd a plafont bámulta.
-Ha ennyire zavar,hogy segíteni akor miért nem válunk el?- kortyolt bele a nő az italába unottan nézve a tévét.
- Megint evvel a baromsággal jössz?- Mikey rá nézett a nőre majd felült az ágyon.
-Nagyon jól tudod,hogy nélkülem nem vagy senki. Egy kibaszott senki. Ha most elválsz nem marad semmid. Ha vissza futsz drága bátyádhoz a kurva zsaruk úgyis elkapnak. Maradj szépen a seggeden és csináld azt amit mondom nem olyan kurva bonyolult.- a férfi megragadta a nő vállat de nem volt annyira erős inkább gyengéd volt mint ezelőtt. Mikey lenyomta [Név] fejét a mellkasára majd simogatni kezte a vállát és az oldalát.

-Jól vésd az eszedbe. Nélkülem te egy senki vagy.