Angel szemszöge

Itt áll velem szemben és reszelt mint, a nyárfa levél, Filomena a Sillabare üzletvezető nője. Féljen csak és viselje el a tettteinek a következményieit.

- É..én...

- Ne makogj amikor, velem beszélsz! - dörentem rá. - Lopsz és még beszélni sem tudsz amikor velem beszélsz! Egyre sértőbb a jelenléted. - beszéltem vele lenézően. Tudnia kell a hierarchia piramisában hol helyezkedik el. - Nincs mentség arra hogy, lopsz. Minden egyes centet kamatostol vissza kell fizetned. Vagy a kisfiadnak hirtelen nem lesznek olyan, szépek a gimis évei.

- Értettem.

- Elmehetsz! - nem szívesen fenyegették meg valakit egy gyerek életével de, máshogy, nem értenek a szóból. Miután Filomena távozott én is idejét láttam annak hogy, távozam. Nem, érek rá egész nap.

Otthon már, az irodámban olvastam át a papírokat. Sokan azt hiszik hogy, egy maffiát írányitani csupa öldöklés és végtelen bulizások. Meg a nagy büdös hogyne. Papír hegyek, megbeszélések és a négy fal. Persze ölni is kell de, a bulizásnak ebben az iparban nincs helye. Pikpak délután lett és már mehettem is Alice ért.

Alice szemszöge

A napom igen érdekes volt. Kezdetben senki nem beszélt velem aztán találkoztam Matteo-val. Nagyon meglepett hogy, tudja használni a jelbeszédet. Nagyon jókat beszélgettünk. Alig várom hogy, elujságoljam anyának hogy lett egy barátom.

*****
Itt EnikKun3 köszönöm a figyelmet. Sziasztok.