Alice szemszöge
—————————

Egész nap velem volt Angel. Nagyon örültem mikor kiderült hogy, ő fog örökbefogadni. Egy nagyszerű embernek ismertem meg. Nem is kicsit lepődtem meg mikor megtudtam hogy, hol lakik. Ez a ház egy kömplet kastély. Én úgy tudtam hogy egy kávézóban dolgozik és ha jóltudom akkor ott nem lehet ennyi pénzt keresni hogy, egy ekkora házat fenttartson. Így arra jutottam hogy, meg fogom tőle kérdezni. Lehet iletlenség de, mindig is nagyon kíváncsi volt a természetem. A filmezés utáni időt találtam a legalkalmasabb időpontnak a kérdéseim feltételére. Megkocoktatam a vállát aminek hatására rám nézet.

- Lenne egy kérdésem.

- Na, mongyad. - nézet rám bátorítóan.

- Tudom illetlen kérdés és nem is lenne szebed feltennem ilyesfajta kérdést - ekkor megfogta a kezem és rám nézett.

- Nincs felesleges vagy rossz kérdés! Mongyad.

- Akkor oké. Az van hogy, nem hiszem hogy, te kávézóban dolgozol. Hiszen az képtelenség hogy, ekkora házad legyen ebből a munkából. - nem válaszólt. Azt hittem hogy, ezzel megsértetem és valami rosszat tetem de, erre rácáfolt az ahogy rám nézet. Mintha kicsit meglepődöt volna.

- Tudtam hogy, egyszer megfogod ezt, kérdezni de, nem hittem volna hogy, ilyan hamar rákérdezel. De úgy hiszem hogy, megérdemled hogy, mindenbe beavasalak. Egyet kérek ne ves meg ezért jó? - nem értem hogy, miért de, beleegyeztem.

- Jó.

- Figyelj....

*****
Itt EnikKun3 köszönöm a figyelmet. Sziasztok.