"Minden ütés egy szó, amit nem mondhattam ki, minden mozdulat egy érzés, amit nem mutathattam meg."

Anna White vagyok, 17 éves, gimnazista. Jacksonville-ben lakók egy Kis városban, Anyukámmal és a bátyámnal. Gyönyörű kertes házunk van, a kert tele különböző virágokkal. A hátsó kertben egy medence helyezkedik el és egy ki ülős rész. A földszinten a konyha, a nappali egy dolgozó szoba, és édesanyám hálószobája helyezkedik el. Az emeleten van 1 fürdő és 2 szoba, az enyém és a bátyámé. Az egész ház fehér vagy enyhén citrom színekben pompázik. Kivéve az én szobám. Az ajtón belépve egy sötét szobába lépünk, a falak bordok, a függönyök feketék. A bútorok többnyire fehérek. Az ajtóm mellett 2 hatalmas szekrény helyezkedik el, amiben a ruháim tartom, A szoba közepén az ajtóval szemben az ágyam van, egy hatalmas francia ágy. Ezzel szemben egy hatalmas TV van a Komódon, mellette egy smink asztal, és ennyi lenne a szóbám.

Ma is minden úgy ment mint szokott, felkeltem iskolába mentem haza jöttem, edzésre mentem majd haza jöttem. Ja ha már itt tartunk edzés. Boxolok igen fura lehet de így le tudom vezetni a sok feszültséget ami bennem van. 2 évvel ezelőtt kezdtem el önvédelemből, majd idővel már nem a biztonságról szólt, hanem a feszültségről. Amit ilyenkor ki tudtam magamból adni.

Minden délután elmegyek az edző terembe ha nem is boxolni csak edzeni, ilyenkor ki tudom szellőztetni a fejem és nem kell foglalkoznom azzal ami az iskolában történik. Azzal hogy miket mondanak rám, vagy hogy kiket kell elviselnem. Nem kell azt látnom hogy az akit én szeretek és mindent meg tennék érte mással van. Mást ölelget, mást puszilgat.

Az ágyamon ülök, mikor telefonon rezegni kezd. Kezembe veszem és látom hogy Maddison hív. Boldogan felveszem legjobb barátnőmnek a telefon.

-Szia miért hívtál???-kerdezem egyből, mert Maddy sose hív ok nélkül.

-Isaac és Lydia szakítottak-igaz nem láttam az arcát de tudtam hogy fülig ér a szája. Ahogy nekem is, örültem a hírnek, ugyan akkor el is szomorított.

-De ez nem jelenti hogy lesz esélyem.

-Anna ha így alsz hozzá nem is lesz!!! Holnap nálad alszok és egy tökéletes napunk lesz!- mondta mégsem kérdezve rá érek-e.

-Tökéletes lesz- mondtam végül majd le tettem a telefont. Holnap Péntek, végre vége ennek a hétnek is.