Levi szemszög

A szívem hevesen vert halva ahogy Eren rólunk beszél. Imádom ezt a kölyköt. "Házasodjuk össze ha ennek vége!" Az első percben olyan furcsának tűnt az ötlet, de így jobban belegondolva talán az nem is furcsa. Hiszen szeretem baszki kibaszottul szeretem. Már az is furcsa egyeseknek, hogy szerelmesek vagyunk pedig mind ketten férfiak lennénk. Ennél jobb pillanatot pedig nem tudnék elképzelni, hogy odaadjam neki. 

Pár nappal korábban

-Levi!!!

-Mit akarsz pápaszem?-vontam fel a szemöldököm Hanji nyávogására.

-Figyelj nem gondolod, hogy ideje lenne felvállalni a viszonyotok Eren-nel?-nézett hatalmas tekintettel.

-Tch mégis miről beszélsz?-kérdeztem teljesen kifejezéstelenül, mire csak sóhajtozott.

-Emlékszel, hogy a melletted az én szobám van ugye? Próbálom annyira tapintatosan közölni amennyire csak lehet. Nem, vagytok éppen a leghalkabbak.

-Csodálom, hogy diszkrét maradtál.-sóhajtozva ittam bele a teámba.-Mit gondolsz a dologról.., hogy Eren és én együtt vagyunk?

-Csak így tovább. Bár nekem elég nyilvánvaló volt.

-Mégis miből?-ráncoltam a homlokom.

-Nos mikor először itt aludt Eren nagyon sajnáltam a pince szoba miatt így megakartam nézni, de nem volt ott. Mikor hozzád mentem láttam, hogy melletted alszik olyan békésen aludt akár egy csecsemő. Vagy a nőstény titán incidens után, mivel elég nagy volt a csend áthallatszott a szerelmi vallomása. Amikor a könyvtárba pedig elvetted a...

-Felfogtam! Hanji felfogtam.-belevörösödtem, ez a dilis végig hallgatta ahogy akkor szexeltünk.

-Figyelj Törpe Hadnagyom, múltkor mikor a városban voltam találtam valamit ami igen csak illene hozzátok.-átadott két karika gyűrűt, egy kék és egy zöld köveset.-Cserébe mesélj mi is volt a vadászházban, mikor megint lesérültél. 

-Köszönöm...tudod Pápaszem egész barát vagy, de nem mesélek semmit.-morogtam mosollyal mire csak szélesen vigyorgott és ecsetelni kezdett valami titán dolgot.

Vissza a jelenbe 

Oda hajoltam Eren-hez, végig súroltam a fülét az ajkaimmal az asztal alatt pedig a combjára vezettem a kezem. Megremegett az érintésemre.

-Levi...ne itt kérlek.-suttogta

-Senki sincs itt csak mi ketten. Ha nem akarod nem baj.

A hívogató, finom nyakába csókoltam, a kezem pedig az ágyékára simítottam. Alig hallhatón nyöszörgött.

-Az ajtó...legalább zárd be.

Felém fordult és mohón az ajkamnak rontott. Belevigyorogtam, felültettem az asztalra. Elszakadtam tőle és gyors léptekkel zártam be az ajtót. Visszamentem hozzá és újabb heves csókolózásba fogtunk, minél gyorsabban megakartam szabadítani a zavaró ruhadaraboktól ami elrejtik előlem a csodálatos testét. A mellkasa kínzásába fogtam élesen ráharaptam mellbimbójára, de ne vérezzen ami hangos nyögést csalt ki az ajkaiból. A kezeimbe vettem alig értem hozzá és már gyöngyözött a nedve.

-Eren megbízol bennem?-kérdeztem majd a számba vettem.

-Thu...dod.., hogy ih..gen. Mhiért?

Ott hagytam a lüktető tagját és felnéztem a ködös smaragd íriszekbe.

-Kikötözhetlek?-enyhén elsápadt majd elvörösödött, az arcához hajoltam apró csókot lehelve az ajkaira.-Bármikor kioldozlak...csak nevezd meg a biztonsági szót.

-Rendben...ha azt mondom, hogy "Tea" azonnal kioldozol.

Széles vigyor száguldott végig az arcomon. A két kedvenc dolgom Eren és tea.

-"Tea"-bólintottam.

Csók kíséretében hanyatt döntöttem, a kezeit a bokái mellé helyezve. Magamról lefejtettem a szíjakat és össze fogtam mind a két oldalt. Kicsit mocorgott és még jobban zavarba jött. Lefejtettem az ingem és kiszabadítottam a már fájon lüktető tagom. Össze fogtam a pároméval és úgy kezdtem kézimunkázni. Két ujjam bekaptam és bőséggel benyálaztam. Eren fenekénél kis köröket írtam le végül intenzív ujjazásba tettem.

-Levi! A farkadtól akarok élvezni, de ha így folytatod nem fogom kibírni.

Hadarta mire leálltam a farkaink izgatásával az ajkaira hajoltam és falni kezdtem az ujjaimmal továbbra is hevesen ollóztam benne. Lassan kihúztam az ujjaim felhagytam a csókkal, hogy lássam az édes kis kéjes  arcát ahogy magamévá teszem. Alig néhány órája voltunk együtt, de nem elég belőle...újra és újra akarom.

-Isth..tenem Lhe..vi!

-Nem tudok betelni veled..,képtelenség. Eren!-a fenébe, olyan szoros. 

Ütemesen jártam benne a kezem pedig ugyan így körülötte. Hasonló kép liheghettem felette mint egy kutya, de a látvány ami előttem kéjesen vonaglott megsemmisített. Miután elélveztünk összeszedve magam csodáltam a már remegő élvezettől ragacsos testét.

-"Tea"-súgja

Szerencsére gyors kapcsolok, hogy ez a biztonsági szó és kioldom. A szíjak kicsit bevágtak, de már gyógyulni is kezdtek. Szoros ölelésbe fogom és az ajkaira tapadok. Szenvedélyes csókunk nem maradna abba ha a levegőhiány nem lépne fel. Ködösen nézz fel még mindig sugárzó mosollyal. előkotrom a kabátzsebemből a zöld köves gyűrűt. Amit kikerekedett szempárral nézz.

-Eren szeretném ha az enyém lennél.- finoman húzom fel a gyűrűt az ujjára, hatalmas könnycseppek érnek földet.

-Én nem készültem ilyenre..,Szheret..lek! -ugrik a nyakamba

-Én is mindennél jobban. Az egész életem melletted képzelem mióta ismerlek te édes kölyök. 

Suttogom érzékien mire az ajkaimra cuppan. előhalásztam az én gyűrűmet is majd oda adtam neki ahogy felhúzta nekem az ajkaihoz emelte a kezem.

-Sohase hagyj el Levi.

Hányszor tervezi megállítani a szívem? Ha így nézz..így szól...egyszer végezz velem.

-Nem tervezem édes Eren.