•Kimberly•

-Jobban vagy kicsim?-jön be anya egy bögre meleg teával a kezében.
-Nincs semmi bajom csak egy kicsit fáj a fejem.-mondom neki majd elveszem a teát tőle, amit felém nyújt.
-Tudod..én tényleg sajnálom amiért nem mondtam el.-mondja én pedig felcsúszom az ágyon és a hátamat az ágy támlájának támasztom.
-Hát nagy hülyeség volt.-mondom majd bele kortyolok a teába.
Anya egy halvány mosolyt küld felém, amit viszonzok. A szoba ajtajában fel tűnik Sweet Pea és csak nézz rám, de nem jön be. Anya rám nézz majd SP-re végül rám mosolyog és ki megy a szobából. Sweet Pea beljebb jön és leül mellém az ágyra. Nem szólunk egymáshoz egy darabig, csak csendbe búrkolózunk.
-Köszönöm.-szólalok meg végül.
-Jóbban vagy?-kérdi rám nézve.
-Igen.-mosolyodom el. Sweet Pea gyönyörű szemeibe nézzek, amik az én szemeimet tanulmányozzák. Le nézz a számra majd vissza a szemembe, lassan közeledni kezd és én is majd forró ajkai az én hideg ajkaimra tapad. Lassú, lágy és érzelem telien csókól meg. Miután elválunk elmosolyodunk mind ketten.
-Szóltam a többieknek Chris-ről. Most őt keresik.-mondja maga elé nézve.
-Értem.-adtam a rövid választ.
-Na jó.-sóhajt Sweet Pea.-Azért amiért nem vagyunk együtt..az egészről én tehetek. A haragom elnyomta a többi érzésem, de tud Kim, nagyon féltelek. Még mindig vannak érzéseim irántad. Féltelek és szeretnélek biztonságban tudni. Ma egy pillanatra nekem is megfordult a fejemben, hogy talán elveszítettünk, de nem akartam elhinni. Úgy érzem nekem ez a feladatom és mindig az volt, hogy vigyázzak rád..-közeledet felém.-..hogy boldoggá tegyelek..-már szinte súrolta a szája az én számat.-..és, hogy szeresselek.-mondja majd megcsókol. Ez a pár sor hallatán, amik az ő száját hagyták el megdobogtatta  a szívemet. A feladás felé tartó érzéseim iránta, újra fellángoltak és út vonalat váltottak.
-Emlékszel, hogyan ismerkedtünk meg?-kérdem miután elváltam tőle. Lejjebb csúszok és végig fekszek az ágyon. Sweet Pea szintén mellém fekszik mosolyogva.
-Hogy is felejthetném el.-neveti el magát.

~~
Közeledünk a tavaszhoz. Mint minden reggel megint az ébresztőóra hangjára keltem fel. Amint ez megtörtént, táskámat a hátamra vettem és elindultam le az emeletről. Lent anya éppen vette le a dzsekijét amin a bizonyos logó szerepelt.
-Nem értem minek vagy velük.-mondom fej rázva és a konyhába sétálok.
-Mert a családunk.-jön utánam.
-A te családod nem az enyém. Az én családom te vagy és Bettyék.-mondom flegmán.
-Majd egyszer kicsim megtudod.-mondja és ott hagy. Elindulok a suliba és fél úton motorok hangját hallom meg. Végül feltűnek a Kígyók nevetve és lenézően néznek rám. Az egyik fekete hajú, sötét barna szemű, akinek a nyakán egy Kígyó tetoválás díszelgett a mellettem lévő pocsojába hajtott, így rám csapva a sáros vizet. Mérgesen néztem, de ő csak nevetett és tovább ment.
~~

-A kedvenc ruhám volt.-motyogom egy cseppnyi sértődéssel.
-Amit, úgy levettem volna rólad.-nyalja meg a száját.

~~
Betty a hős aki adott kölcsön pár ruhát, így nyugodtan ültem végig az órákon. A folyosón épp Veronicához tartottam mikor nekem jött valaki. Az a gyerek aki miatt le kellett cserélnem a ruhám.
-Nézz a lábad elé.-förmed rám.
-Legszívesebben ki gáncsolnálak.-morgom alig hallhatóan, de miért is ne..meghallotta.
-Problémád van virágszál?-fordult vissza és elém sétált.
-De még mennyi és köztük vagy te is.
-Igazán?-húzza fel az egyik szemöldökét.
-Sweet Pea.-fogja meg a karját Jughead. Még egy ideig farkasszemet néztünk egymással majd tovább sétáltak.
~~

-Tiszta kedves voltál. Abban a pillanatban talán egy picit megijedtem.-mondom nevetve.
-Csak téged tanulmányoztalak. Gyönyörű szemed, az ajkaidat a formás melleidet..
-Sweet Pea!-vágom fejbe egy párnával. Tuti, hogy olyan piros vagyok, mint egy paradicsom.

~~
-Köszönjük Pop.-mondja Veronica mikor kihozzák a rendelt ételünket.
-Na mesélj.-mondja Betty rám nézve. Értetlenül nézzek rá és Veronicára na meg Archiera is, akik olyan kíváncsi tekintettel figyelnek.
-Miről?-kérdezem és be kapok egy sült krumplit.
-Hallom össze akadtál a Kígyókkal a folyóson.-iszik bele az italába.
-Csak eggyel.-mondom és még egy sült krumplit be kapok.
-Kemény vagy.-mondja Archie.
-Ő jött belém.-rántom meg a vállam. Nyílik az ajtó és nagy nevetgélések hallatszanak.
-Emlegetett szamár/szamarak.-mondja Veronica amire én is felnézek. Sweet Pea engem nézz majd elsétálnak mellettünk és hátunk mögött lévő boxban foglalnak helyet.
Megforgatom a szemem majd látom, hogy valaki lenyúlja a sült krumplimat.
-Mi újság virágszálam?-mondja Sweet Pea mosolyogva és eszik pár darabot a krumpliból.
-Az, hogy mindjárt beverem a képed.-mondom halálosan nyugodtan.
-De kis kemény vagy.-mondja továbbra is mosolyogva.
-Srácok én már jó laktam, ti?-nézzek Bettyékre akik bólintanak majd fel állunk a helyünkről.
-Lapos popó.-hallom meg Sweet Pea hangját majd vissza fordulok. Az asztalon maradt Shake-m ért nyúlok és a fejére öntöm, ami miatt hirtelen fel áll és mérgesen nézz rám. Le teszem a poharat majd elindulok a döbbent kis csapat felé.
-Bocsi Pop.-nézzek az idős emberre bocsánat kérően, aki csak jó szórakozotan mosolyog.
~~

-Finom volt az a Shake, de legközelebb inkább kérjünk egyet két szívó szállal.-mondja mosolyogva.
-Benne vagyok.-nevettem el magam.

~~
Hatalmas bulit csapot Cheryl és ami a furcsa, hogy minket is elhívot rá.
Mivel nem szeretem az egybe ruhákat és a szoknyákat, így egy fekete nadrágot vettem fel melynek az oldalán csipkés csík szalad fel. Majd fel vettem egy lenge, hosszú, elől a mellnél köttős, sötét kék felsőt.
A buli számomra unalmas. Mivel a piát se szeretem annyira, így nem tudtam az ivással le foglalni magam.
-Hé! Szia!-dőlt neki a konyha pultnak engem nézve Reggie Mantle. Az alkohol szaga csak úgy áradt belőle. Tuti, hogy teljesen részeg.-Hogy is hívnak? Sarah vagy Jessica talán Miranda?
-Egyik se talált haver.-mondom és bele iszok az üdítőmbe.
-Az nem számít.-mondja és derekamnál fogva magához préssel.
-Engedj el Reggie.-mondtam nyugodtan és, úgy hogy csak ő hallja. Elkezdte csókolgatni a nyakam és a konyha pultnak szorított. Amilyen részeg olyan erős.
-Reggie, engejd el! Hagyd abba!-kiabáltam rá és próbáltam eltólni magamtól.-Elég!-löktem meg a mellkasát, így egy pillanatra elszakadt tőlem. A nyakamra rakta a kezét és úgy csókolgatta tovább a bőröm néha jobban megszorítva a nyakam.-Azt mondtam elég!-térdeltem bele a hasába, ami miatt elengedett. A zene leállt és minden szempár ránk szegeződött.
-Hogy mered?!-kérdezte indulatosan és már keze landolt volna az arcomon ha valaki meg nem fogja a csuklóját majd be húzott neki az a valaki. Sweet Pea.
-Hagyd békén!-mondta fenyegetően majd karon ragadott és ki vonszolt a buliból.
-Jól vagy?-kérdi halkan.
-Persze.-felelem mosolyogva.-Köszi.
Halványan rám mosolygott majd meghallottam Bettyéket, ahogy engem keresnek.
-Még egyszer köszönöm, de azért ne szállj el még jobban magadtól.-mondom és hátat fordítok neki.
-Viszlát Virágszálam!-kiáltja utánam én meg csak elmosolyodom rajta.
~~

-Úgy megtudtam volna ott helyben verni, addig amíg már csak egy kis halvány élet marad benne.-mondja Sweet Pea és befeszíti az állkapcsát.
-Azt elhiszem.-nevettem el magam.
-Hozzá nyúlt ahhoz, ami az enyém és még ráadásul fogdosta még csókolgata is. Ezt ki tűrné el?-kérdi felháborodva.
-A tied vagyok?-kérdem csillogó tekintettel rá nézve.
-Az enyém.-mondja majd lassan megcsókol.